Képes Újság, 1966. január-július (7. évfolyam, 1-29. szám)
1966-01-01 / 1. szám
VÁLASZT AD AZ IZOTÓP Ma már alig van a mezőgazdaságnak olyan ágazata, ahol ne folytatnának izotópos kísérleteket. Az agrártudományi főiskolák és a mezőgazdasági kísérleti intézetek többsége már rendelkezik izotóplaboratóriummal, a közeljövőben pedig újabbakat is létesítenek, tehát az izotópok a mezőgazdaság fejlesztéséhez mind nagyobb segítséget nyújtanak. A növénytermesztésben a hozamok növelésének alapja a korszerű agrotechnika, a helyes talajművelés, a gondos növényápolás, s a tápanyagszükségletek megfelelő kielégítése. Ha csak az egyik is, mondjuk a talajművelés, nem megfelelő, ezt bizony megsínyli a növény, s hiába várják tőle a több termést. Ugyanígy ártalmára van a szakszerűtlen trágyázás is. Hogy a növény fejlődésének melyik szakaszában hasznosítja legjobban a műtrágyát, s felülre szórva, vagy alászántva hasznosítja-e jobban, ennek megállapítása évekig tartó kísérletezést igényelt. Ha viszont a műtrágyába radioaktív foszfort kevernek, a sugárzó foszfor útját a műszerek folyton nyomon követik, s azt is megállapítják, méghozzá csalhatatlanul, hogy a növényben felhalmozott tápanyagnak hányadrésze származik a műtrágyából és hányadrésze a talaj eredeti tápanyagából. A megfigyelések alapján a tudósok kidolgozták, többek között, a kukorica trágyázásának legjobb módszerét. A régebben széles körben alkalmazott fejtrágyázás kedvezőtlen a kukoricára. Ennél a növénynél egyenletes tápanyagfelvételt, s terméstöbbletet csak a mélyen alászántott trágya biztosít. Az izotópos kísérletek vezettek ahhoz a meggyőződéshez is, hogy a burgonya, kukorica, lucerna, s több más növény a műtrágyát nem csupán a gyökerein, hanem a levelein keresztül is hasznosíthatja. Sőt, a levelek a tápanyagot rövidebb idő alatt magukba szívják, s egyúttal meggyorsítják a gyökerek tápanyagfelvételét is. Ezáltal a terméshozam jelentősen növekszik. A permetlábe adagolt karbamid, a kísérleti megfigyelések szerint, a szőlőtermést 20—25 százalékkal növeli. A talajművelés, a növényápolás, a trágyázás mellett nagymértékben befolyásolja a termést a növényvédelem. A kukorica fattyúhajtását sokáig úgy tekintették, mint a szemtermésre káros, tehát sürgősen eltávolítandó gyomot. A hajtások lemetszése költséges és fáradságos munka volt. A radioaktív foszfor kimutatta, hogy a fejlődés kezdetén a főszárból a tápanyag valóban a fattyúhajtásba áramlik, ez azonban nem csökkenti a szemtermést, mert később a fattyúhajtás járul hozzá a főnövény tápanyagellátásához. Egyes külföldi államokban már az élelmiszerek tartósításánál is sikerrel alkalmazzák az izotópokat. A Szovjetunióban megállapították, hogy a besugárzott burgonya nem hajtott csírát, másfél-két évig friss állapotban maradt, tápértékéből semmit sem vesztett. Az efféle kísérletekre a hazai kutatóintézetekben is hamarosan sor kerül, annál is inkább, mert a besugárzott élelem elfogyasztható, az emberi szervezetre nem káros. Még csak annyit: a radioaktív izotópokkal végzett kísérletek nem helyettesítik a korszerű agrotechnikai eljárásokat, azokat csupán kiegészítik, a kutatások és a legtökéletesebb termelési módszerek kidolgozásának idejét megrövidítik. B. V. Dr. Gáti Lajos, a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet izotóplaboratóriumának vezetője, a talaj nedvességtartalmát neutronsugárral percek alatt megállapítja Zombik Józsefné, a laboratórium munkatársa izotópot adagol a műtrágyához (Ifj. Soproni Béla felvételei) .