Képes Újság, 1969. június-december (10. évfolyam, 25-52. szám)

1969-11-08 / 45. szám

NYILATKOZAT • ÚJDONSÁG • HOZZÁSZÓLÁS • ESEMÉNY • KRÓNIKA szombatig ALFÖLD-KUTATÓ Az Alföld-kutatásnak je­lentős múltja van hazánk­ban. A két világháború között Szegeden és Deb­recenben volt ennek a tu­dományos munkának a központja, gazdája. Je­lenleg nincs ilyen gazda. Pedig a nagy táj fejlesz­tésének alapja csak a tu­dományos tájkutatás lehet. Az ügy egyik ismerője és serény munkása, dr. Zol­tán Zoltán közgazdász Cegléden él. — Mióta van Cegléden és mit végzett eddig? — A közgazdasági egye­tem után, 1958-ban ke­rültem Ceglédre. Előzőleg Budapesten éltem, de gyermekkorom legszebb éveit Sepsiszentgyörgyön töltöttem. Ezért némi nosztalgiával gondoltam a vidéki életre. Ceglédre „földim", Dózsa György emléke vezetett. Aztán megszerettem a tájat, az itteni embereket, megis­mertem a város múltját. Sokat töprengek jelenén, jövőjén. Ceglédi búvár­kodásaim jelentik alföldi kutatómunkám kezdetét. Sokaknak egyhangú, ér­dektelen a sík Alföld. Ezek az emberek nem is sejtik, milyen izgalmas, igazi kutatói feladatokat jelentő problémákat rejt ez a táj. Ilyen például a mezővárosok gazdasági modelljeinek kialakításá­hoz szükséges tényfeltá­rás. Ceglédtől Szegedig valóságos gyümölcsvonal húzódik a tájon. Erre épültek konzervgyáraink. De a nagy terület táji adottságainak jobb ki­használásához a konzerv­gyárak mellett doboz-, üveg-, címke-, cukor-, cso­magolóanyaggyárakra is szükség van. És persze az lenne a jó, ha az élelmi­­szeripari gépgyártás is itt fejlődne. Szükség lesz ezenkívül gabona-, tej-, hús-, borfeldolgozó tele­pekre is. Ezek az üze­mek jelentik az alföldi mezővárosok gazdasági továbbemelkedésének a következő lépcsőjét. Az Alföld körülbelül húszmil­lió tonna mezőgazdasági terméket ad az országnak. Leggazdaságosabban helyben lehet ezt a nagy tömegű élelmiszert ipari áruvá változtatni. - Mint közgazdász-írónak van-e publikációs lehető­sége? — A Valóság, a Területi Statisztika, a Pénzügyi Szemle, a Budapest, a Városépítés, és természe­tesen a megyei lap figye­lemmel és megértéssel foglalkozik az Alföld problémáival. Eddig öt­ven szakcikkem jelent meg a különböző folyóiratok­ban. Természetesen úgy írok a jelenről, hogy köz­ben a jövőre gondolok. Hallatlan kincseket rejt e táj földje, időjárása, az itt élő emberek hozzáértése, szorgalma. N. P. (Fotó: Ifj. Tóth István, Cegléd) DUNA Szilveszterkor - a tervek szerint - már vendégeket fo­gad Budapest új szállodája, a Hotel Duna Interkonti­­nentál. Szobáiból gyönyörű kilátás nyílik Budára. (Dolezsár felv.) FEJPÉNZ Mark Twain, a nagy ifjú­sági író fiatalkorában ponyvaregények írásával is foglalkozott. Sikerült szer­ződést kapnia az egyik lap vezérigazgatójától az­zal a kikötéssel, hogy a regényben minél több le­gyen a halott. Minden hul­la után 10 cent fejpénz jár az írónak. Mark Twain tolla alatt hullottak te­hát az emberek. Mindez azonban kevés volt: ünne­pek közeledtek, és az író zsebében üresség honolt. Elhatározta, hogy egy csa­pásra megpróbál sokat keresni. Ehhez képest re­génye aznapi folytatása így fejeződött be:......és a Londonba induló hajó, sok száz utasával kifu­tott New York kikötőjé­ből." A laptulajdonos reggel, ágyában olvasta el a folytatást, s gyanút fogott. Azonnal egy rövid levél­lel fordult az íróhoz: „Kedves Mark Twain! Az rendben van, hogy a hajó több száz utasával kifu­tott New Yorkból, de le­gyen rá gondja, hogy meg is érkezzék London­ba, mert ha útközben el­süllyeszti a hajót, a ha­lottak után járó 10 centes fejpénzt kénytelen leszek egy centre leszállítani.” (H. v.) TELEFON-SOR Az ősi Moszkva nagy ütemben fejlődik, fiatalodik. Felvételünk a Kalinyin sugárút egyik új, modern épüle­tének tövében készült, egy szellemes megoldású telefon­fülke-sorról. szombattól SOKOLDALÚAK Úgy látszik, nem jövedel­mez rosszul az effélékkel való foglalkozás. (Fotó: Bánréti Zoltán) LIMÁBAN Az idén először magyar vállalatok is részt vesznek Dél-Amerika egyik legje­lentősebb vásárán, a li­­main. A november köze­pétől a hónap végéig tar­tó vásárra negyvenöt ipari üzem kétszáz termékét küldték el. HANGLEMEZGYÁR Új hanglemezgyár építé­sét határozta el a Hang­lemezgyártó Vállalat. Az új üzemet Dorogon épí­tik fel. VILLANY Újabb tanyaközpontban gyulladt ki a villany. A Kiskunhalastól huszonhá­rom kilométerre fekvő sű­­rűtajai tanyaközpont ka­pott nemrégen áramot. NORVÉG­ MINTÁS Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődni szeretnénk, hogy nálunk az ország­ban hol készítenek egy­ujjas norvég mintás női kesztyűt. Ugyanis tavaly egész télen nem tudtuk beszerezni. Mielőtt még az igazi nagy hideg bekö­­szöntene, jó lenne, ha eb­ből a meleg holmiból ke­rülne az üzletekbe. Két dolgozó Csávoly A szerk. megjegyzése: Kedves Olvasóink, szíve­sen adjuk közre levelüket, reméljük, válasz is érke­zik rá valahonnan, ahol a kívánt holmi kapható. Nem értjük azonban, mi­­­ért titkolták el a nevüket. Kérjük, írják meg, hogy ér­tesíthessük önöket, ha va­lahonnan hírt kapunk, hogy a kesztyű ott kap­ható. PICASSO Az egyik legutóbbi Pi­­casso-kiállítás alkalmával egy riporter interjút kért a híres festőtől. Először is azt szerette volna meg­tudni, melyik képeit tartja a legtöbbre a mester. Pi­casso azonban kitért a válasz elől. — Mondjuk ... ha például a kiállításon tűz ütne ki — próbálkozott tovább az újságíró —, melyik három képét helyezné elsősor­ban biztonságba? — Természetesen azokat, amelyek legközelebb van­nak az ajtóhoz — vála­szolta Picasso. KÓRLAPCSERE Az egyik római kórház­ban véletlenül összecse­rélték két beteg kórlap­ját. Az egyik beteg meg­halt, mire a kórlapcsere miatt természetesen a má­sik hozzátartozóit értesí­tették ki. Mikorra a távoli Dél-Olaszországból meg­érkezett a gyászoló rokon­ság, kiderült a tévedés. A gyászruhás hozzátartozók azon nyomban vidám la­komát csaptak. MÁSZÓVERSENY Nemzetközi póznamászó verseny zajlott le a mi­nap Pécsett. A versenyen magyar, olasz, francia és lengyel műszórasokat pró­báltak ki és hasonlítot­tak össze, azzal a céllal, hogy kiválasszák közülük a biztonságos használatra és tömeggyártásra legal­kalmasabbakat. Állati Vajon melyikünkre fog hasonlítani? (MTI Külföldi Képszolgálat) 3

Next