Képes Újság, 1970. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-14 / 7. szám
Az angolai Luandában, pálmákkal szegélyezett úton versenyautók robogtak, fülsiketítő zajjal dörögtek az óriási teljesítményű motorok. Az egyik Porsche típusú versenykocsi vezetője mindenáron győzni akart, de elvesztette uralmát az autó felett, nekirohant a nézőközönségnek, és három embert a magasba röpített. Így következett be a nem mindennapi tragédia, a HALÁL A LEVEGŐBEN A portugál gyarmaton minden évben megrendezik ezt a nagy versenyt, ami szintén azok közé az attrakciók közé tartozik, melyekkel el akarják terelni a világ figyelmét, hogy a portugál hatóságok milyen súlyos nyomást gyakorolnak erre az országra, el akarják terelni a figyelmet a zsúfolt börtönökről, a véres elnyomásról. A nagydíj neve Palanca Negra, és a versenyt ebben az évben talán a szokásosnál is nagyobb előkészületekkel rendezték meg, összecsődítették a világ minden részéről a fotóriportereket, közöttük volt egy fiatal svájci lány, Mariline Craigie is. Az egyik legesélyesebb versenyzőnek a portugál Jao Andrade Vilar számított, aki Porsche kocsijával mindenképpen győzni akart. Konkurrenseit az út bal oldalánál próbálta lehagyni. A kocsi fordulatát azonban rosszul számította ki, a kerekek súrolták a járdaszegélyt. A versenyautó belerohant a tömegbe, és három embert a levegőbe lódított, ők szörnyethaltak. A versenykocsi még tizenhét embert sebesített meg, közülük Mariline Craigie néhány perc múlva ott halt meg a versenypályán. A Porsche, amelyik négy embert ölt meg. A vezető súlyosan megsebesült, de életben maradt Halál a levegőben. Ezt a felvételt egy amatőr fotós készítette HISZÉKENYEK ÉS VÁMSZEDŐIK 10 Most „orvosi tanácsadó” következik. Úgy véljük érdemes a recepteket feljegyezni. Akinek májbetegsége van, használjon megfelelően elkészített tetveket (A legalkalmasabb az a tetűfajta, amelyik a juhokban fészkel.) Asztma ellen igen olcsó megoldást fedeztek fel, helét kell inni. Bőrrákra használjunk ökörzsírt, de aki teheti, tároljon minél nagyobb mennyiségben mormotahájat, mert az negyvenhét betegség biztos gyógyszere. Nem akarunk idegen tollakkal ékeskedni, és ezért most már bevalljuk, hogy az ötlet nem tőlünk származik. A Quick című nyugatnémet hetilap terjedelmes cikkben számolt be arról, hogy Nyugat-Németországban szinte gombamódra szaporodtak el a sarlatánok, akik a hiszékeny emberek rovására óriási összegeket keresnek. A kapcsolatfelvétel rendszerint úgy történik, mint az alábbiakban idézett jelenetben. „Az én készítményeim csodákat tesznek” — mondotta egy bizalomgerjesztő külsejű, jól fésült úriember, a 72 éves Fritz Kühn heidelbergi nyugdíjasnak. Kühn nagy örömmel figyelt fel a reményt keltő szavakra, hiszen már hosszú ideje cukorbeteg volt, sőt, ezenkívül az elmúlt évben háromszor kapott gutaütést, úgyhogy szinte mozgásképtelenné vált. A megbeszélést az vezette be, hogy Kühn kapott egy levelezőlapot, melyen ez a szöveg állt: „Egészség a természet erői által. Kérjen azonnal információit.” Kühn válaszolt és információ helyett az említett férfiú személyesen tette tiszteletét nála. Az üzlet hamarosan létrejött, Kühn kötelezte magát, hogy átvesz ötven üveg gyógyvizet, és tizenöt tubus kenőcsöt A csodadoktor „olcsó” árat számított az egész készletért mindössze körülbelül ötezer forintnak megfelelő összeget kért. Két héttel később Kühn a szokásos vizsgálatra ment orvosához, akinek beszámolt a csodakúráról, és az orvos pillanatok alatt megállapította, hogy a remek készítmények fürdősóból és valamilyen arcápoló kenőcsből álltak. Az ilyen és az ehhez hasonló esetek pedig egyre szaporodnak az NSZK-ban. A készítmények és az árak különbözőek. Akadt olyan szélhámos, aki szívbajt tojássárgájával „gyógyított”, ő még valamivel többet kért, mint Kühn „doktora”. Egy másik sarlatán a süketséget tölgyfakéreggel kúrálta. Arra általában ügyelnek a sarlatánok, hogy az egészségre súlyosan ártalmas szereket ne adjanak el, amit szintén nem emberbaráti célból tesznek, hanem azért, hogy elkerüljék a nagyobb botrányokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy működésük nem lehet életveszélyes, mert például a 65 éves Theodor Gall nem is ment orvoshoz, hanem csak egy sarlatánnal kezeltette magát, aki közölte, hogy a férfinak rákja van. Amikor infarktust kapott, a kórházban megállapították, hogy több esztendeje súlyosan szívbeteg. És szinte véletlen, hogy még életben van. Kühn, Gall és a többiek az emberi hiszékenység áldozatai, a szélhámosok pedig a vámszedői. Fritz Kühn ötezer forintnak megfelelő összeget szurkolt le némi fürdősőért