Képes Világ, 1945 (1. évfolyam, 3-21. szám)

1945-05-19 / 3. szám

Ledöntött nagyságok Gróf Tisza Istvánnak, a Geszti Gon­dolat képviselőjének szobra nem ke­rülte el sorsát Huszonöt esztendős fél­szeg és hazug „rehabilitációs politika“ sem tudta elködösíteni szerepének igazi értékelését. Csendőreivel együtt szob­rának is el kellett tűnnie a magyar életből. Legcsúfabbul Werbőczy István Appo- A hazug és rikító kismagyar gondo­­nyi-téri szobra járt. A korai magyar lat jellegzetes tévelygése volt Trianon feudalizmus s a kiváltságos nemesség óta a szűkfejü kisimperializmus, az imre. fővédnökének, a jelképpé lett Triparti­­dentizmus, amely megakadályozta a tűm szerzőjének szobrát május 6-án magyar közvéleményt abban, hogy belső döntötték le. Van valami szimbólum ab- megújulás, szociális erősödés útján s ne ban, hogy fejjel fúródott a földbe, így csodavárással keresse jobb jövőjét. A dugta homokba fejét a magyar reakció művészileg oly gyönge szabadságién minden előtt, ami jogos, méltányos és szobrok a közelmúltban némi változó­­haladó gondolat volt. son estek át (Mark­t-képek.) Egy híres csatakép, mely az egész világsaj­tót bejárta. Az első fel­vétel a Berlinbe benyo­muló orosz tankokról. Kiégett házak, élettelen romok, lőporfüst és a halál csendje honol Eu­rópa viharsarka fölött. Berlint nem lehet újjá­építeni — jelentik a szövetséges hatalmak hírügynökségei. A né­met főváros nem élte túl azokat, akik falai közt egész Európa halá­lát tervezgették. Az első hozzánk érkezett felvétel a hatéves háború döntő pillanatáról, az orosz és angolszász haderők németországi találkozásáról. Az Elba melletti történelmi találkozóról ké­szült felvétel W. W. Ruszakov gárdavezérőrnagy és E. Raichart vezérőrnagy kézfogását ábrázolja. (A Pravda fel­vétele.) Tito-Bróz József: Jugoszlávia re­­súlija,­­­ki négy kemény esztendő után végre egész szabadította. Alig­hanem a legelső hiteles fénykép, mely magyar ké­peslapban a nagy. Az újjáépülő Jugoszlávia vezető férfiai Risztics tábornok, a horvát Sutej tárcanélküli miniszter, Marusics szlovén mi­niszter, Subasics külügyminiszter és Tu­sanovics, a Tito-kormány információs mi­nisztere, tanácskozás közben n­éhány ezer éve alighanem most tapossa először ennek a kínai falunak a föld­jét automobil. Egy amerikai katonai autó­oszlop felvonulása olyan anakronizmus ebben a környezetben, ami valóban fény­képezőgép elé való. Európa után most a Távol-Kelet következik . . . Az utolsó haditanács kínai falvakat és városokat sorban felszabadító szövetséges csapatokat harsány lelkesedéssel és igaz örömmel fo­gadja a kínai lakosság, mely évek óta nyög a telhetetlen japán imperializmus alatt A katonai teherautókat ellepik a zászlókkal, virágokkal megrakott kínai gyermekek.

Next