Kereskedelmi Szemle, 1971 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
minőség. A szerényebb anyagi körülmények között élők és a nagyobb jövedelműek egyaránt megtalálják az üzletekben az általuk keresett árucikkeket. A lakosság áruellátásának javításával kapcsolatos feltételek sok tekintetben kedvezőbbek a múlt évinél. A kereskedelem mintegy 30 milliárd forintos készlettel kezdi az idei évet, ami kellő biztonságot nyújt. Pozitív változások tapasztalhatók az ipar szállítókészségében is, és a fogyasztási cikk import — mérsékeltebb ütemben ugyan —, de 1971-ben is 15—16 százalékkal növekszik. A kereslet intenzív növekedésével számolunk a következő években is. A hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé teszi, hogy az ötéves tervidőszak végére száz család közül hetven rendelkezzen elektromos hűtőszekrénynyel, a jelenlegi 32-vel szemben. Hasonló ellátottsággal számolunk televíziókészülékből, porszívóból és mosógépből is. A személyi tulajdonban levő gépkocsik száma mintegy két és félszeresére növekszik, 1975-re megközelíti a félmilliót. A lakásprogram megvalósítása az eddiginél nagyobb igényeket támaszt a bútorok és lakberendezési cikkek iránt, s ezzel egyidejűleg fel kell készülni a régi és korszerűtlen bútorok és lakásfelszerelési cikkek folyamatos cseréjére is. Így a bútorforgalom a következő öt évben mintegy 65 százalékkal emelkedik, s ehhez hasonló gyors fejlődésre számíthatunk egyéb lakberendezési cikkekből is. A jövedelmek emelkedése az átlagosnál gyorsabban növeli a keresletet a ruházati cikkek iránt is. Az igényeknek megfelelően, a szintetikus alapanyagok felhasználásának aránya a textiliparban a jelenlegi 12 százalékról 1975-re 17 százalékra emelkedik. A kötöttáruk értékesítése pedig 1971—75 között 50 százalékkal nő. A kereslet alakulásának várható tendenciái A következő években, feltehetőleg, tovább csökkennek a városi és falusi lakosság fogyasztásának összetételében mutatkozó különbségek. A falusi lakosság élelmiszerszükségletének mind nagyobb részét a kereskedelemtől vásárolja. Ruházati cikkekből, háztartási gépekből és más cikkekből a kereslet összetétele mindinkább közelít a bérből, fizetésből élőkéhez, amellett, hogy egyes termékekből az ellátottság jelenlegi szintkülönbsége miatt a falusi lakosság keresletének fejlődése egy ideig még meghaladja azokét. A kereskedelemnek számolnia kell a lakosság életkor szerinti megoszlásában bekövetkező változásokkal és a keresők arányának növekedésével. A negyedik ötéves terv időszakában a ma még 15—20 éves fiatalok többsége keresővé válik, egy részük családot alapít. A nyugdíjasok száma mintegy 16—17 százalékkal haladja meg a mai szintet. A fiatalabbak és az idősek fogyasztási struktúrája is eltér az átlagostól. Hazánkban a jelenleg mintegy 3 millió munkaképes korú nő több mint 70 százaléka aktív kereső, és arányuk a következő években tovább emelkedik. Ez a folyamat az érintett családok jövedelmét is növeli, de egyúttal igényeiket is fokozza olyan áruk és szolgáltatások iránt, amelyek a „második műszakkal” járó gondokat enyhítik. Ezért számolni kell azzal, hogy a csekély munkaráfordítással fogyasztható, főzésre jobban előkészített élelmiszerek, a könnyen kezelhető ruházati cikkek iránti kereslet gyors ütemben emelkedik. E téren fokozódó feladat hárul a vendéglátóiparra is, hogy az igényeknek megfelelően fejlesszék a munkahelyeken és az iskolákban az olcsó étkezést. A 44 órás munkahét kiterjesztése és ezzel a szabadnapok számának növekedése is többirányú hatást gyakorol a lakosság életmódjára és a fogyasztói keresletre. A több szabad idő a belső idegenforgalommal kapcsolatos fogyasztási igényeket is növeli, s ezért a vendéglátásnak és a bolti kereskedelemnek a belső és külső idegenforgalommal kapcsolatos igényeknek mind magasabb szintű kielégítésére kell felkészülnie. A vezetés színvonalának emeléséről A kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek megfelelő felkészítése az aktív értékesítési üzletpolitikára, a vállalatoknak és szövetkezeteknek is elsőrendű gazdasági érdeke, mivel egész szabályozó rendszerünk erre ösztönöz, ezt honorálja. Ezzel azonos jelentőségű az új gazdálkodási rendszerrel összhangban álló vállalati árpolitikai, aminek fontos sajátossága, a helyesen értelmezett árstabilitás. Az aktív — tehát a piacok bővítésére is törekvő — vállalati üzletpolitika gondos és körültekintő előkészületeket, felkészülést feltételez. Nyilvánvaló, ahhoz hogy az értékesítési elképzeléseket realizálhassák a vállalatok, biztosítani kell az ehhez szükséges árualapot, a megfelelő mértékű és összetételű készleteket, fejleszteniük kell tartós üzleti kapcsolataikat főbb szállítóikkal. A színvonalas vállalati értékesítési és beszerzési politikának természetes hozzátartozója, a további, újabb és újabb piacok és áruforrások feltárása.