Kereskedelmi Szemle, 1971 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

minőség. A szerényebb anyagi körülmények között élők és a nagyobb jövedelműek egy­aránt megtalálják az üzletekben az általuk ke­resett árucikkeket. A lakosság áruellátásának javításával kap­csolatos feltételek sok tekintetben kedvezőbbek a múlt évinél. A kereskedelem mintegy 30 mil­liárd forintos készlettel kezdi az idei évet, ami kellő biztonságot nyújt. Pozitív változások ta­pasztalhatók az ipar szállítókészségében is, és a fogyasztási cikk import — mérsékeltebb ütem­ben ugyan —, de 1971-ben is 15—16 százalék­kal növekszik. A kereslet intenzív növekedésével számolunk a következő években is. A hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé teszi, hogy az ötéves tervidőszak végére száz család közül hetven rendelkezzen elektromos hűtőszekrény­nyel, a jelenlegi 32-vel szemben. Hasonló ellá­tottsággal számolunk televíziókészülékből, por­szívóból és mosógépből is. A személyi tulajdon­ban levő gépkocsik száma mintegy két és fél­szeresére növekszik, 1975-re megközelíti a fél­milliót. A lakásprogram megvalósítása az ed­diginél nagyobb igényeket támaszt a bútorok és lakberendezési cikkek iránt, s ezzel egyidejű­leg fel kell készülni a régi és korszerűtlen bú­torok és lakásfelszerelési cikkek folyamatos cse­réjére is. Így a bútorforgalom a következő öt évben mintegy 65 százalékkal emelkedik, s ehhez hasonló gyors fejlődésre számíthatunk egyéb lakberendezési cikkekből is. A jövedel­mek emelkedése az átlagosnál gyorsabban nö­veli a keresletet a ruházati cikkek iránt is. Az igényeknek megfelelően, a szintetikus alap­anyagok felhasználásának aránya a textilipar­ban a jelenlegi 12 százalékról 1975-re 17 száza­lékra emelkedik. A kötöttáruk értékesítése pe­dig 1971—75 között 50 százalékkal nő. A kereslet alakulásának várható tendenciái A következő években, feltehetőleg, tovább csökkennek a városi és falusi lakosság fogyasz­tásának összetételében mutatkozó különbségek. A falusi lakosság élelmiszerszükségletének mind nagyobb részét a kereskedelemtől vásá­rolja. Ruházati cikkekből, háztartási gépekből és más cikkekből a kereslet összetétele mindin­kább közelít a bérből, fizetésből élőkéhez, amellett, hogy egyes termékekből az ellátottság jelenlegi szintkülönbsége miatt a falusi lakos­ság keresletének fejlődése egy ideig még meg­haladja azokét. A kereskedelemnek számolnia kell a lakosság életkor szerinti megoszlásában bekövetkező változásokkal és a keresők arányának növeke­désével. A negyedik ötéves terv időszakában a ma még 15—20 éves fiatalok többsége kereső­vé válik, egy részük családot alapít. A nyugdí­jasok száma mintegy 16—­17 százalékkal ha­ladja meg a mai szintet. A fiatalabbak és az idősek fogyasztási struktúrája is eltér az átla­gostól. Hazánkban a jelenleg mintegy 3 millió mun­kaképes korú nő több mint 70 százaléka aktív kereső, és arányuk a következő években tovább emelkedik. Ez a folyamat az érintett családok jövedelmét is növeli, de egyúttal igényeiket is fokozza olyan áruk és szolgáltatások iránt, amelyek a „második műszakkal” járó gondokat enyhítik. Ezért számolni kell azzal, hogy a cse­kély munkaráfordítással fogyasztható, főzésre jobban előkészített élelmiszerek, a könnyen ke­zelhető ruházati cikkek iránti kereslet gyors ütemben emelkedik. E téren fokozódó feladat hárul a vendéglátóiparra is, hogy az igények­nek megfelelően fejlesszék a munkahelyeken és az iskolákban az olcsó étkezést. A 44 órás mun­kahét kiterjesztése és ezzel a szabadnapok szá­mának növekedése is többirányú hatást gyako­rol a lakosság életmódjára és a fogyasztói ke­resletre. A több szabad idő a belső idegenforga­lommal kapcsolatos fogyasztási igényeket is növeli, s ezért a vendéglátásnak és a bolti ke­reskedelemnek a belső és külső idegenforga­lommal kapcsolatos igényeknek mind maga­sabb szintű kielégítésére kell felkészülnie. A vezetés színvonalának emeléséről A kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek megfelelő felkészítése az aktív értékesítési üz­letpolitikára, a vállalatoknak és szövetkezetek­nek is elsőrendű gazdasági érdeke, mivel egész szabályozó rendszerünk erre ösztönöz, ezt hono­rálja. Ezzel azonos jelentőségű az új gazdálko­dási rendszerrel összhangban álló vállalati ár­politikai, aminek fontos sajátossága, a helyesen értelmezett árstabilitás. Az aktív — tehát a piacok bővítésére is tö­rekvő — vállalati üzletpolitika gondos és kö­rültekintő előkészületeket, felkészülést feltéte­lez. Nyilvánvaló, ahhoz hogy az értékesítési el­képzeléseket realizálhassák a vállalatok, biztosí­tani kell az ehhez szükséges árualapot, a megfe­lelő mértékű és összetételű készleteket, fejlesz­teniük kell tartós üzleti kapcsolataikat főbb szál­lítóikkal. A színvonalas vállalati értékesítési és beszerzési politikának természetes hozzátartozó­ja, a további, újabb és újabb piacok és áruforrá­sok feltárása.

Next