Kereskedelmi Szemle, 1985 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

ANDRIKÓ MIKLÓS 1985-ben fejezzük be a VI. ötéves népgazdasági tervet és tavasszal ül össze az MSZMP XIII. kongresszusa. Ilyenkor a gazdaság és a társada­lom minden területéről számadás készül, és a ke­reskedelem munkája is jobban a közérdeklődés középpontjába kerül. Számunkra sem közömbös, hogy a kereskedelem miként vizsgázik. A következő évi feladatokat nehezebb körülmé­nyek között kell végrehajtani. Ez ma konkrétabb tartalmat nyer, mert a napi munka közben a ke­reskedelem minden szintjén dolgoznunk kell a VII. ötéves terv előkészítésén, fel kell készülnünk arra, hogy a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről áp­rilisban hozott ET-határozatnak megfelelően je­lentősen növeljük a vállalatok és szövetkezetek önállóságát, és ehhez igazodva kell előrelépnünk saját munkamódszerünk fejlesztésében is. Az 1984. évi áruellátás értékelése A népgazdaság 1984. évi fejlődése a tervben ki­jelölt irányban haladt. A népgazdasági tervtől való eltérések nem jelentősek, összességükben ked­vezőtlen tendenciájukat év közben, időben hozott kormányzati intézkedésekkel sikerült megállítani. Ma már elmondhatjuk, hogy fizetőképességünket megőriztük. A nem rubel viszonylatú aktívum előreláthatóan megközelíti az előirányzatot, mi­közben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása valamivel meghaladja a tervezettet. Az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlődése a tervben számoltnál gyorsabb ütemű volt. Ez tette lehetővé, hogy a külgazdasági egyensúly ja­vítása mellett a kereslet és kínálat összhangját a fogyasztási cikkek piacán is fenntartsuk, illetve egyes területeken tovább javítsuk. A kiskereskedelmi forgalom 1984-ben — a fo­gyasztás alakulásával összhangban — folyó és vál­tozatlan áron egyaránt meghaladta a tervezettet. A nagyobb kereslet kielégítésére a kereskedelem — az iparral és mezőgazdasággal közösen — meg­felelően felkészült. A lakosság áruellátása a nép­­gazdasági tervben meghatározott követelmények­hez közelállóan alakult. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek kínálata to­vábbra is kiegyensúlyozott volt. A javuló tenden­ciákat külön is ki kell emelni, különösen olcsó húskészítményekből, diabetikus termékekből, bé­biételekből, sörből és más cikkekből. Kedvező fo­lyamatok indultak meg a minőség javulásában is. Az élelmiszer-kínálat kritikus pontja volt 1984- ben a zöldség-gyümölcsellátás, ahol a kereskedel­mi munka fogyatékosságai a rossz termés következ­tében fokozottan felszínre kerültek. Elemzéseink alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a munkaigényes ker­tészeti termékek vetésterületét csökkentették, ami kedvezőtlen időjárással párosulva egyes cikkek­ből (például paradicsom, paprika) a termés és a piaci felhozatal csökkenéséhez vezetett. Növelte gondjainkat a felvásárlásban és a piacokon mu­tatkozó szervezetlenség, a szocialista szektor sze­repének csökkenése és a lánckereskedelem kiala­kulása. A lakosság jogos panaszainak orvoslására a kor­mány Gazdasági Bizottsága a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Belkereskedelmi Mi­nisztériummal részletes programot dolgozott ki a zöldség- és gyümölcsellátás javítása, a tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében. Eb­ben a kertészeti termékek termelésének növelésé­vel, a mezőgazdasági nagyüzemek integrátori sze­repének fokozásával kapcsolatos teendők mellett szerepelnek a felvásárlás és a forgalmazás körül­ményeinek javításával, az e téren tapasztalható anomáliák visszaszorításával kapcsolatos felada­tok. E program részeként újraszabályoztuk a piacok rendjét, megtiltottuk a lánckereskedelmet, és a rendelkezések betartását fokozottan ellenőrizzük. A jogi szabályozás és az ellenőrzés fokozása azon­ban csak akkor vezet eredményre, ha a piacfelü­gyelet keretében hathatós intézkedéseket teszünk a verseny kibontakoztatása és a forgalmi folya­matok egyszerűsítése érdekében. A vonatkozó GB-határozat végrehajtása érde­kében a kertészeti termékek termelésével és érté­kesítésével a következő időszakban sokat kell fog­lalkoznunk. A társszervekkel és a tanácsokkal kö­zös munkánk eredményeként már a közeljövőben meg kell szüntetni azt a lehetetlen helyzetet, hogy a termelés és a forgalmazás kockázatát kizárólag a fogyasztó viselje, miközben a forgalmazásban egyes résztvevők munkájukkal — enyhén szólva — nem arányos jövedelemre tesznek szert. Nem helyezkedhetünk arra a kényelmes állás­pontra — mint ahogy ez mostanában néhányszor elhangzott —, hogy csökkenteni kell az állami, illetve szövetkezeti kereskedelem szerepét a bur­gonya-, zöldség- és gyümölcsértékesítésben, és Kereskedelempolitikánk 1985-ben

Next