Kereskedelmi Szemle, 1985 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
ANDRIKÓ MIKLÓS 1985-ben fejezzük be a VI. ötéves népgazdasági tervet és tavasszal ül össze az MSZMP XIII. kongresszusa. Ilyenkor a gazdaság és a társadalom minden területéről számadás készül, és a kereskedelem munkája is jobban a közérdeklődés középpontjába kerül. Számunkra sem közömbös, hogy a kereskedelem miként vizsgázik. A következő évi feladatokat nehezebb körülmények között kell végrehajtani. Ez ma konkrétabb tartalmat nyer, mert a napi munka közben a kereskedelem minden szintjén dolgoznunk kell a VII. ötéves terv előkészítésén, fel kell készülnünk arra, hogy a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről áprilisban hozott ET-határozatnak megfelelően jelentősen növeljük a vállalatok és szövetkezetek önállóságát, és ehhez igazodva kell előrelépnünk saját munkamódszerünk fejlesztésében is. Az 1984. évi áruellátás értékelése A népgazdaság 1984. évi fejlődése a tervben kijelölt irányban haladt. A népgazdasági tervtől való eltérések nem jelentősek, összességükben kedvezőtlen tendenciájukat év közben, időben hozott kormányzati intézkedésekkel sikerült megállítani. Ma már elmondhatjuk, hogy fizetőképességünket megőriztük. A nem rubel viszonylatú aktívum előreláthatóan megközelíti az előirányzatot, miközben a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása valamivel meghaladja a tervezettet. Az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlődése a tervben számoltnál gyorsabb ütemű volt. Ez tette lehetővé, hogy a külgazdasági egyensúly javítása mellett a kereslet és kínálat összhangját a fogyasztási cikkek piacán is fenntartsuk, illetve egyes területeken tovább javítsuk. A kiskereskedelmi forgalom 1984-ben — a fogyasztás alakulásával összhangban — folyó és változatlan áron egyaránt meghaladta a tervezettet. A nagyobb kereslet kielégítésére a kereskedelem — az iparral és mezőgazdasággal közösen — megfelelően felkészült. A lakosság áruellátása a népgazdasági tervben meghatározott követelményekhez közelállóan alakult. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek kínálata továbbra is kiegyensúlyozott volt. A javuló tendenciákat külön is ki kell emelni, különösen olcsó húskészítményekből, diabetikus termékekből, bébiételekből, sörből és más cikkekből. Kedvező folyamatok indultak meg a minőség javulásában is. Az élelmiszer-kínálat kritikus pontja volt 1984- ben a zöldség-gyümölcsellátás, ahol a kereskedelmi munka fogyatékosságai a rossz termés következtében fokozottan felszínre kerültek. Elemzéseink alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a munkaigényes kertészeti termékek vetésterületét csökkentették, ami kedvezőtlen időjárással párosulva egyes cikkekből (például paradicsom, paprika) a termés és a piaci felhozatal csökkenéséhez vezetett. Növelte gondjainkat a felvásárlásban és a piacokon mutatkozó szervezetlenség, a szocialista szektor szerepének csökkenése és a lánckereskedelem kialakulása. A lakosság jogos panaszainak orvoslására a kormány Gazdasági Bizottsága a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Belkereskedelmi Minisztériummal részletes programot dolgozott ki a zöldség- és gyümölcsellátás javítása, a tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében. Ebben a kertészeti termékek termelésének növelésével, a mezőgazdasági nagyüzemek integrátori szerepének fokozásával kapcsolatos teendők mellett szerepelnek a felvásárlás és a forgalmazás körülményeinek javításával, az e téren tapasztalható anomáliák visszaszorításával kapcsolatos feladatok. E program részeként újraszabályoztuk a piacok rendjét, megtiltottuk a lánckereskedelmet, és a rendelkezések betartását fokozottan ellenőrizzük. A jogi szabályozás és az ellenőrzés fokozása azonban csak akkor vezet eredményre, ha a piacfelügyelet keretében hathatós intézkedéseket teszünk a verseny kibontakoztatása és a forgalmi folyamatok egyszerűsítése érdekében. A vonatkozó GB-határozat végrehajtása érdekében a kertészeti termékek termelésével és értékesítésével a következő időszakban sokat kell foglalkoznunk. A társszervekkel és a tanácsokkal közös munkánk eredményeként már a közeljövőben meg kell szüntetni azt a lehetetlen helyzetet, hogy a termelés és a forgalmazás kockázatát kizárólag a fogyasztó viselje, miközben a forgalmazásban egyes résztvevők munkájukkal — enyhén szólva — nem arányos jövedelemre tesznek szert. Nem helyezkedhetünk arra a kényelmes álláspontra — mint ahogy ez mostanában néhányszor elhangzott —, hogy csökkenteni kell az állami, illetve szövetkezeti kereskedelem szerepét a burgonya-, zöldség- és gyümölcsértékesítésben, és Kereskedelempolitikánk 1985-ben