Kereskedelmi Szemle, 1987 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
ANDRIKÓ MIKLÓS Az év indulásakor immár hagyomány, hogy kritikusan megvizsgáljuk cselekedeteinket, hol vannak elmaradások, miként lehet meglevő gondjainkat csökkenteni. E cikkben mindenekelőtt vázolom a kereskedelem jelenlegi helyzetét, a legidőszerűbb kereskedelempolitikai kérdéseket, majd rátérek az 1987. évi feladatokra. A népgazdaság helyzete A kereskedelem tevékenységének megítélésekor a népgazdaság általános helyzetéből kell kiindulni, hiszen ez meghatározó a kereskedelem fejlődésére is. A népgazdaság 1986. évi fejlődésében a tervezettől sok tekintetben eltérő folyamatok bontakoztak ki, amelyek megállítására hozott évközi intézkedések sem jártak kellő eredménnyel. Ezek a folyamatok a következőkkel jellemezhetők: — a nemzeti jövedelem nem növekedett az előirányzott mértékben, miközben a belső felhasználás a tervben számoltnál jobban emelkedett; — az ipari termelés szerkezeti átalakulása a szükségesnél lassúbb volt, hatékonysága nem érte el a kívánt színvonalat; — a mezőgazdasági termelés alapvetően objektív okok, elsősorban az aszály miatt a tervben számoltnál kisebb, a külgazdasági helyzetünk romlott: a számunkra kedvezőtlen cserearányok mellett az import növekedése meghaladta a tervezettet, az exporté — különösen konvertibilis viszonylatban — elmaradt a népgazdasági tervben előirányzottól. Ezek a folyamatok különösen a fizetési mérlegben és az állami költségvetésben okoznak feszültséget. Külgazdasági helyzetünk további romlásának megakadályozása népgazdaságunk stabilitása szempontjából alapvető, ezért az 1987. évi népgazdasági tervben a fizetési mérleg egyensúlyának prioritása tovább erősödik. A jövőben nem engedhető meg a belső felhasználásnak a termelést meghaladó emelkedése. Ugyanakkor a belső felhasználáson belül a felhalmozás korlátozása a továbbiakban már nem járható út. Kiutat csak a gazdasági szerkezet átalakítása, a nemzetközi fejlődés fő irányaihoz igazodás, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növekedésének a meggyorsítása jelenthet. Mindezek alapján arra kell számítanunk, hogy 1987-ben a fogyasztás nem növekedhet, illetve kismértékben még csökkenhet is. Az áruellátás színvonala 1986-ban a népgazdasági összefüggések meghatározzák a kereskedelem helyzetét és feladatait is. 1986-ban a kiskereskedelmi áruforgalom— a lakossági fogyasztásnak a tervezettet meghaladó emelkedésével összhangban — az előirányzottnál gyorsabban növekedett, folyó áron mintegy 8%-kal a tervezett 5,8 helyett, változatlan áron pedig kb. 3,5%-kal a tervezett 1,2%-kal szemben. A kiskereskedelmi forgalom átlagánál erőteljesebben bővült a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vegyes iparcikkek forgalma. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalmának a tervben számoltnál közel 4%ponttal gyorsabb növekedésében szerepet játszott, hogy e cikkek vásárlása a vendéglátásból egyre inkább a boltokba tevődött át. A legdinamikusabban — a tervezett 7,3%-kal szemben kb. 9,7%-kal — a vegyes iparcikkek forgalma nőtt, ezen belül a tartós fogyasztási cikkek, elsősorban a híradástechnikai termékek vásárlásai növekedtek. A ruházati cikkek és a vendéglátás forgalma mérsékelten, a tervezetthez közel állóan fejlődött. Volumenben a bolti élelmiszerek és vegyes iparcikkek értékesítése 1986-ban jelentősen, 5,6, illetve 4,9%-kal haladta meg az 1985. évit, miközben a ruházati cikkek és a vendéglátás értékesítése 2-3%kal kevesebb volt az 1985. évinél. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem forgalma folyó áron egymáshoz közel álló ütemben fejlődött. A magán-kiskereskedelem központi árualapokból származó forgalma — az utóbbi évek tendenciájának megfelelően — 1986-ban is, az átlagot meghaladva, dinamikusan bővült, leggyorsabban növekedett a ruházati cikkek értékesítése. Az áruellátás színvonala összhangban van gazdaságunk fejlettségével és megfelel a népgazdasági tervben megfogalmazott követelményeknek. A termelés, a bel- és a külkereskedelem együttműködésének eredményeként sikerült fenntartani a fogyasztási cikkek belső piacán az egyensúlyt és megőrizni — helyenként javítani — az árukínálat kialakult színvonalát. Eredményeink és teendőink