Kereskedelmi Szemle, 1987 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

ANDRIKÓ MIKLÓS Az év indulásakor immár hagyomány, hogy kri­tikusan megvizsgáljuk cselekedeteinket, hol van­nak elmaradások, miként lehet meglevő gondjain­kat csökkenteni. E cikkben mindenekelőtt vázolom a kereskedelem jelenlegi helyzetét, a legidőszerűbb kereskedelempolitikai kérdéseket, majd rátérek az 1987. évi feladatokra. A népgazdaság helyzete A kereskedelem tevékenységének megítélésekor a népgazdaság általános helyzetéből kell kiindulni, hiszen ez meghatározó a kereskedelem fejlődésére is. A népgazdaság 1986. évi fejlődésében a tervezet­től sok tekintetben eltérő folyamatok bontakoztak ki, amelyek megállítására hozott évközi intézkedé­sek sem jártak kellő eredménnyel. Ezek a folyama­tok a következőkkel jellemezhetők: — a nemzeti jövedelem nem növekedett az elői­rányzott mértékben, miközben a belső felhasz­nálás a tervben számoltnál jobban emelkedett; — az ipari termelés szerkezeti átalakulása a szük­ségesnél lassúbb volt, hatékonysága nem érte el a kívánt színvonalat; — a mezőgazdasági termelés alapvetően objektív okok, elsősorban az aszály miatt a tervben szá­moltnál kisebb, a külgazdasági helyzetünk romlott: a számunkra kedvezőtlen cserearányok mellett az import nö­vekedése meghaladta a tervezettet, az exporté — különösen konvertibilis viszonylatban — el­maradt a népgazdasági tervben előirányzottól. Ezek a folyamatok különösen a fizetési mérleg­ben és az állami költségvetésben okoznak feszültsé­get. Külgazdasági helyzetünk további romlásának megakadályozása népgazdaságunk stabilitása szempontjából alapvető, ezért az 1987. évi népgaz­dasági tervben a fizetési mérleg egyensúlyának pri­oritása tovább erősödik. A jövőben nem engedhető m­eg a belső felhasználásnak a termelést meghaladó emelkedése. Ugyanakkor a belső felhasználáson belül a felhalmozás korlátozása a továbbiakban már nem járható út. Kiutat csak a gazdasági szer­kezet átalakítása, a nemzetközi fejlődés fő irányai­hoz igazodás, a műszaki fejlődésnek és a hatékony­ság növekedésének a meggyorsítása jelenthet. Mindezek alapján arra kell számítanunk, hogy 1987-ben a fogyasztás nem növekedhet, illetve kis­mértékben még csökkenhet is. Az áruellátás színvonala 1986-ban a népgazdasági összefüggések meghatározzák a kereskedelem helyzetét és feladatait is. 1986-ban a kiskereskedelmi áruforgalom— a la­kossági fogyasztásnak a tervezettet meghaladó emelkedésével összhangban — az előirányzottnál gyorsabban növekedett, folyó áron mintegy 8%-kal a tervezett 5,8 helyett, változatlan áron pedig kb. 3,5%-kal a tervezett 1,2%-kal szemben. A kiskereskedelmi forgalom átlagánál erőtelje­sebben bővült a bolti élelmiszerek és élvezeti cik­kek, valamint a vegyes iparcikkek forgalma. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalmá­nak a tervben számoltnál közel 4%­ponttal gyor­sabb növekedésében szerepet játszott, hogy e cik­kek vásárlása a vendéglátásból egyre inkább a bol­tokba tevődött át. A legdinamikusabban — a tervezett 7,3%-kal szemben kb. 9,7%-kal — a vegyes iparcikkek for­galma nőtt, ezen belül a tartós fogyasztási cikkek, elsősorban a híradástechnikai termékek vásárlásai növekedtek. A ruházati cikkek és a vendéglátás forgalma mérsékelten, a tervezetthez közel állóan fejlődött. Volumenben a bolti élelmiszerek és vegyes ipar­cikkek értékesítése 1986-ban jelentősen, 5,6, illetve 4,9%-kal haladta meg az 1985. évit, miközben a ruházati cikkek és a vendéglátás értékesítése 2-3%­­kal kevesebb volt az 1985. évinél. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem forgal­ma folyó áron egymáshoz közel álló ütemben fejlő­dött. A magán-kiskereskedelem központi áruala­pokból származó forgalma — az utóbbi évek ten­denciájának megfelelően — 1986-ban is, az átlagot meghaladva, dinamikusan bővült, leggyorsabban növekedett a ruházati cikkek értékesítése. Az áruellátás színvonala összhangban van gazda­ságunk fejlettségével és megfelel a népgazdasági tervben megfogalmazott követelményeknek. A ter­melés, a bel- és a külkereskedelem együttműködésé­nek eredményeként sikerült fenntartani a fogyasz­tási cikkek belső piacán az egyensúlyt és megőrizni — helyenként javítani — az árukínálat kialakult színvonalát. Eredményeink és teendőink

Next