KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1882

II. Hittan-bölcselmiek - Darwinismus és a vallás. Péterfi Dénestől

252 DARWINISMUS ÉS A VALLÁS o­ kozásra tett alakító befolyása. De a d­arwinismus határai már any­nyira ki vannak művelőitől terjesztve, hogy a vallásnak nem csak külső határait érintik, hanem belső vonalaiba lépve eszmei erősségét fenyegetik elfoglalással. A természettudományok korábban elért vív­mányai is szorongást idéztek elő az egyházban. De Galilei fölfede­zése a föld mozgásáról, minden abból levonható következtetésekkel csak is odáig ment, hogy a régi, az egyház által utolsó szóig szent­nek hitt bibliában is benfoglalt azt a téves nézetet, hogy a föld álló helyzetet foglal el a világtestek közt, megváltoztassa, s helyes né­zettel cserélje föl. Az emberi szellem új ismerettel gyarapodott, a­nélkül, hogy az Isten birodalmából veszített volna. Newton elmélete a vonzerőről, mely szerint az égi testek illető tömegükhez arányos erővel vonták egymást és tartják fenn a végtelen űrben, csakis il­lustratiója amaz isteni tervszerűség csodálatos voltának, mely az egész világegyetemen oly bámulatosan átvonul. E tudományos isme­retek, ha első megjelenésükkor fel is rezzentették és zavarba hozták is az egyházat, de csakhamar világos lőn, hogy azok tisztán termé­szettudományi ismeretek minden további igény nélkül és a vallást nem hogy veszélyeztetnék, sőt a vallásos szellem azokat fölvéve szemlélődésében erősb és biztosabb szárnyakat nyer az Istenhez fel­emelkedésre. Ámde a darwinizmust már oly­­anná tették követői, mely a vallást a leglényegesebb ponton érinti. Ugyanis a kiválasz­tás-elmélet három fő eszméje közt ott találjuk a minden czélirá­nyosságnak kizárását, a másik kettő lévén a létért való küzdelem és átalakulás kisebb eltérések összegezése által. Nem lehet azért a legszabad­abbelvű gondolkozásnak is megüt­közni a darwinismus által keltett harcz felett, mert a czélirányos­ság kizárása nem kevesebbet, mint Isten tagadását foglalja magá­ban. S minthogy mi még nem jutottunk el odáig, hogy mint Strausst az „Universum" vallásos gerjedelm­einkben kielégítsen, hanem reánk nézve egy öntudatosan és tervszerűen működő Istennek az eszméje az első és legközelebbi tartalom, melyet vallásos érzésünk­nek a gondolkodás nyújt: érdekünkben állónak tartjuk, hogy a dar­winismussal a jelzett ponton ismételten1) foglalkozzunk azt a kér­dést téve föl, hogy a darwinismus , illetve a kiválasz­tás-elmélet és a czélirányossá­g-t­an csakugyan kizár­ják-e egymást? vagy más szavakkal: A kiválasztás-elmélet min­­ t) A darwinismusról folyóiratunkban még 1. Dr. Brassai „Vallás és tu­domány" cz. czikkét 1873. évf. 8. köt. 209—223. 1. „Teremtés és fejlés" cz. czikkét 1878. 13. köt. 331—350. 1. „Békekisértmények" 1881. 16. köt. 343—352. 1.

Next