KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1882
II. Hittan-bölcselmiek - Darwinismus és a vallás. Péterfi Dénestől
252 DARWINISMUS ÉS A VALLÁS o kozásra tett alakító befolyása. De a darwinismus határai már anynyira ki vannak művelőitől terjesztve, hogy a vallásnak nem csak külső határait érintik, hanem belső vonalaiba lépve eszmei erősségét fenyegetik elfoglalással. A természettudományok korábban elért vívmányai is szorongást idéztek elő az egyházban. De Galilei fölfedezése a föld mozgásáról, minden abból levonható következtetésekkel csak is odáig ment, hogy a régi, az egyház által utolsó szóig szentnek hitt bibliában is benfoglalt azt a téves nézetet, hogy a föld álló helyzetet foglal el a világtestek közt, megváltoztassa, s helyes nézettel cserélje föl. Az emberi szellem új ismerettel gyarapodott, anélkül, hogy az Isten birodalmából veszített volna. Newton elmélete a vonzerőről, mely szerint az égi testek illető tömegükhez arányos erővel vonták egymást és tartják fenn a végtelen űrben, csakis illustratiója amaz isteni tervszerűség csodálatos voltának, mely az egész világegyetemen oly bámulatosan átvonul. E tudományos ismeretek, ha első megjelenésükkor fel is rezzentették és zavarba hozták is az egyházat, de csakhamar világos lőn, hogy azok tisztán természettudományi ismeretek minden további igény nélkül és a vallást nem hogy veszélyeztetnék, sőt a vallásos szellem azokat fölvéve szemlélődésében erősb és biztosabb szárnyakat nyer az Istenhez felemelkedésre. Ámde a darwinizmust már olyanná tették követői, mely a vallást a leglényegesebb ponton érinti. Ugyanis a kiválasztás-elmélet három fő eszméje közt ott találjuk a minden czélirányosságnak kizárását, a másik kettő lévén a létért való küzdelem és átalakulás kisebb eltérések összegezése által. Nem lehet azért a legszabadabbelvű gondolkozásnak is megütközni a darwinismus által keltett harcz felett, mert a czélirányosság kizárása nem kevesebbet, mint Isten tagadását foglalja magában. S minthogy mi még nem jutottunk el odáig, hogy mint Strausst az „Universum" vallásos gerjedelmeinkben kielégítsen, hanem reánk nézve egy öntudatosan és tervszerűen működő Istennek az eszméje az első és legközelebbi tartalom, melyet vallásos érzésünknek a gondolkodás nyújt: érdekünkben állónak tartjuk, hogy a darwinismussal a jelzett ponton ismételten1) foglalkozzunk azt a kérdést téve föl, hogy a darwinismus , illetve a kiválasztás-elmélet és a czélirányosság-tan csakugyan kizárják-e egymást? vagy más szavakkal: A kiválasztás-elmélet min t) A darwinismusról folyóiratunkban még 1. Dr. Brassai „Vallás és tudomány" cz. czikkét 1873. évf. 8. köt. 209—223. 1. „Teremtés és fejlés" cz. czikkét 1878. 13. köt. 331—350. 1. „Békekisértmények" 1881. 16. köt. 343—352. 1.