KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1911

1. füzet - A lemondás a Jézus tanításában. Gálfi Lőrinc

A lemondás a Jézus tanításában. Irta : Gálfi Lőrinc. A modern társadalmi gondolkozás Jézusnak tán egyetlen taní­tásával sem áll olyan éles ellentétben, mint azon fenmaradt mon­dásaival, a­melyekben Jézus az ő tanítványaitól, az általa hirdetett Isten országa tagjaitól megköveteli, hogy e földnek javairól és örömeiről mondjanak le. Korunk gondolkozási iránya nem a lemon­dást hirdeti, hanem az érvényesülést bármilyen áron is. Jézus szerint pedig tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz és sokan vannak, akik azon járnak; de szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz és kevesen vannak, akik megtalálják azt. (Mt. 7. 13). Korunk az anyagi jóléttől vár minden előhaladást és boldogulást, Jézus pedig azt mondja, hogy egy szolga sem szolgálhat két úrnak . . . nem szolgálhattok az Istennek és a Mammon­nak (Lk. 16. 13). Társadalmunk fiainak legmagasabb aspirációja, hogy egy fényes földi pályát megfussanak, Jézus pedig azt mondja, hogy mit használ az embernek, ha az egész világot meg­nyeri, lelkében pedig kárt vall. (Mk. 8. 36). Az érvényesülés oltárán korunk iránya kész mindent áldozni. Jézus szerint pedig hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben el­rejtett kincshez, amelyet megtalálván az ember, elrejté azt. . . és eladván mindenét amije van, megveszi azt a szántóföldet (Mt. 13. 44), és azon kereskedőhöz, aki találván egy drága gyöngyre, elméne és mindenét elad­ván amije volt, megvévé azt (u. o. 46. v.). Ez ellentétes felfogások csúcspontja körülbelől Jézusnak azon mondásában van kifejezve, hogy valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét (én érettem és az evangéliumért,­ az megtalálja azt (Mk. 8. 35). Vájjon csak üres szavak-e ezek, vagy megvan bennük az a 1*

Next