KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1917
1. füzet - Dr. Kiss Ernő: I. Ferenc József. (Emlékbeszéd)
I. Ferenc József. — Emlékbeszéd — Mondotta a temetés napján tartott iskolai ünnepen: dr. Kiss Ernő. Méltóságos Püspök Úr, Nagyméltóságú Főgondnok Úr, Tisztelt Tanári Kar, Kedves Ifjúság! Még csak néhány óra és örök nyugalomra helyezik a kapucinusok kriptájában a megfáradt királyt rettenetes véget ért felesége, meg fia mellé. Mély gyásszal, őszinte fájdalommal kisérjük királyunk koporsóját utolsó útjára s érezzük e pillanat fenséges meghatottságát. De a koporsóban csak a hült tetem nyugszik. Körülötte élő emlékek rajzanak, melyek egy nagy történelmi életről beszélnek. Összegyűltünk, kedves tanulók, hogy e pillanatban egész lelkünket odavigyük felséges királyunk ravatalához és lerójuk mindazt a kegyeletet, mely a dicsőségesen uralkodó fejedelmet, a népeit megértő királyt, a kiválóan szép, hosszú életet élt aggastyánt, a nagyszivű s oly sokat szenvedett embert megilleti. De bármily nagy is, bármily belsőséges is a mi kegyeletünk, mégsem ér fel a már bezárult élet magasztos történelmi értékével, sem az emberi tulajdonságok kiválóságával, melyek a trón magasánál is magasabbra emelték I. Ferenc Józsefet. Mindaz, amit tehetünk, csak annyi, hogy felidézzük e nagy életnek emlékeit és eltelítjük lelkünket tanulságaival. Ferenc József 1830-ban született. Ez esztendő nemcsak ezért nevezetes történelmünkben, hanem azért is, mert éppen ez évben jelent meg Széchenyi István „Hitel" c. munkája, mely az alélt, meghalásra kész, tétlenségbe sülyedt, jövendőjében nem hivő magyar nemzetet új életre serkentette, új tettekre buzdította. A csaknem egyszerre született két élet, Ferenc Józsefé és a magyar nemzeté egyszerre fejlődött és sok zökkenés, még több szenvedés után együtt emelkedett. Csakhogy a nemzet élete merészebben törtetett előre. Midőn a 17 éves ifjú Ferenc József 1848 okt. 16-án először