KERESZTÉNY MAGVETŐ • 1917
1. füzet - Dr. Kiss Ernő: I. Ferenc József. (Emlékbeszéd)
5 I. FERENC JÓZSEF nyíltak meg s mikor 1857-ben ismét útat tett, akkor is a régi hidegséggel fogadták. Pedig akkor már oldalán volt felesége, Erzsébet, kit 1854-ben vett nőül. De hiába, a magyar nemzet nem örülhetett szive szerint uralkodója boldogságának, amíg önállóságát kellett siratnia. S családi boldogsága sem hozta az uralkodót arra a gondolatra, hogy alkotmányunk visszaállításával tegyen boldogokká minket is. A szenvedéseknek kellett megtanítania erre. 1857-ben kitört az olasz háború, mikor a fanciákkal szövetkezve megtámadták Ausztria olaszországi birtokait. Rövid küzdelem után el is ragadták a legértékesebbet, Lombardiát. E csapás először ejtette gondolkozóba a fiatal uralkodót, hogy máshol keressen, tán nálunk, kárpótlást. így következett, hogy a békülés jeleképen 1860-ban alkotmányt adott a magyar nemzetnek. A nemzet azonban adott alkotmányt nem fogadhatott el. A nemzet vezére, a haza bölcse, Deák Ferenc oly hatalmasan fejtette ki álláspontját, hogy az uralkodó nem tehetett egyebet, mint hogy újra erőszakhoz folyamodjék. Sem ő nem engedett, sem a nemzet nem hajlott meg. Katonai uralom alá helyezte tehát országunkat. Ez időben Erzsébet királyné nem volt idehaza, betegsége miatt másfél esztendőt töltött idegenben s 1863-ban tért csak vissza, mikor álmélkodva látta jóságos nagy szíve, hogy magyarjai, kiket első látogatása óta szeretett, még mindig szenvednek. Asszonyi ösztöne megsúgta, hogy csakis a szeretet útján lehet e nép szivéhez jutni s a homályos, ködös sejtelmekkel teli jövendő megéreztette vele, hogy szüksége lehet férjének oly népre, melyre mindig támaszkodhatik. Erzsébet kezdte a kiegyenlítés útját egyengetni. Hosszas alkudozás indult meg a nemzet és uralkodó között, melynek eredménye az lett, hogy 1865-ben ismét összehívta a magyar országgyűlést, melyen először jelentek meg Erdély követei is. Ferenc József az „Uniót" is felfüggesztvén, ekkor adta meg, ha törvénytelenül is a jogot, hogy Erdély képviselői is megjelenhessenek az országgyűlésen. Vájjon lett volna-e ez országgyűlésnek is kellő eredménye, ha újból csapás nem nehezül az uralkodóra? Poroszország 1866-ban háborút indított ellene, melynek következtében nemcsak, hogy utolsó olaszországi tartományát, Velencét elveszítette, hanem birodalma nagyhatalmi állását is csorba érte, mert a háború következtében kiszorult a német szövetséges államok sorából, melyek vezetését Poroszország vette kezébe, s ame