A kert 1899
1899-11-15 / 22. szám - Hírek - Gobóczy Károly† - Külföldi tanulmányut - A gyümölcsösben - Virág- és gyümölcs-kiállitás Bécsben - Kertmunkásiskola Baján - Szőlő-törzskönyv - Szőlő- és bortermelési pályadijak
vételárért. A kisajátított területből díszes parkot alakítottak. Az új közterület árának fedezésére az 50 milliós kölcsönt jelölték meg. A pénzügyi és gazdasági bizottság ez év márciusában tartott ülésén nem járult hozzá a főszámvevő előterjesztéséhez, mert szerinte az 50 milliós kölcsön annyi más czélra van lekötve, hogy a Margit-park vételára abból fedezetett nem nyerhet. A dolog az illetékes ügyosztályba került, hogy a vitás fedezet felől a középítési bizottság is nyilatkozzék. Azóta azonban mi sem történt s a tárgyalások még ezután folytatódnak. Bő szüret. Dicső-Szent-Mártonból írja tudósítónk : Kisküküllő megye gazdaközönségének egybehangzó véleménye szerint, a filoxéramentes szőlők az idén szokatlanul bő termést adtak. Nádas, Bolkacs, Szénaverős, Vadas községekben százezer hektóliter jó minőségű bormust eladó. Bő áldás volt az Olt mentén és a Fogarassal szomszédos, kalbori és kis-sinki szőlőhegyeken is. A czemetei Petőfi fa. Eperjes mellett a czemetei erdőben egy hatalmas bükkfán évtizedek óta van bevésve Petőfi Sándor neve. A vidék lakói azt beszélik, hogy maga a költő véste oda, a mikor Tompával és Herényivel a vidéken járt. A fáról valósággal legendák terjedtek el s egy izben Horváth Ödön dr., az eperjesi Széchenyi-kör titkára a szemetei erdőben járt Mandics Ede eperjesi polgármesterrel, hogy a Petőfi-fa történetéről megtudja a valót. Velük volt Tokár István városi erdőőr is, a ki szerszámaival megmérte a bevésett betűk mélységét s igy megállapította, hogy azok 1845 óta vannak a fán. Éppen ebben az évben volt Petőfi a szemetei erdőben. Maga a fa nyolczvanhárom éves, az átmérője 41 czentiméter s olyan magas, hogy messze ellátszik. Az eperjesi polgármester diszes keritést készíttetett a fa körül s meghagyta, hogy gondozzák azt. Ujabban azonban Petőfi sárosmegyeri kortársai azt állították, hogy a költő sohasem volt a szemetei erdőben. Ez az állítás azonban nem egyezik meg Tompa Mihály egyik levelével, amelyben megemlékezik a czemetei kirándulásról. Az eperjesiek most újabb szakértői vélemény segítségével fogják megállapíttatni, hogy a czemetei bükkfára mikor vésték Petőfi Sándor nevét. Szüret a Hegyalján. Tokaj bortermő vidékének a népe azelőtt valóságos ünnepléssel szüretelt. Hegyen-völgyön mulattak, a vidámság majd felverte a vidéket s akkor volt is oka a jókedvnek. Most már egyhangú a szürke hegyaljai szüret. A filoxera pusztítását a szorgalmas, derék nép valahogyan kipótolta; uj szőlő vesszőket ültettek mindenfelé s nem is az amerikai fajtából, hanem jófajta magyar vesszőt, hogy megmaradjon a tokaji bor ize és zamatja. A termésre azonban nincsen szerencséje a szőlősgazdáknak. Az idén, mint Sátoralja- Ujhely-xek jelentik, nagyon rossz a termés, sok helyen még félannyi szőlőt sem szüreteltek, mint tavaly. Gálszécsen két rövid nap alatt vége lett a szüretnek. Nem egy gazdának, akinek tavaly huszonötharmincz hordó bora volt, most négy vagy öt hordó bor az egész termése. A bor ára is csekély. Azelőtt sok volt a bor és drága. Most harmincz krajczárjával is alig tudják eladni a bort. Ezért aztán nem csoda, ha most szomorú a szüret a Hegyalján. Amerikai alma Európában. Amerika 1899. évi almatermelésének kivitele kedvező kilátások mellett megkezdődött és az almának hajón való elszállítása már élénken folyik. Az amerikai alma az európai piaczokon mindinkább kezd tért hódítani és a főleg az angol piaczokon fizetett árak kedvezőek és kivitelre kecsegtetőek. Az