Kertbarát Magazin, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-02-05 / 1-2. szám

A Körönd élő emlékei A Kodály körönd területét a főváros hatodik kerüle­tében egykor szemétle­rakó gödör foglalta el, amit az Andrássy út su­gárúttá építésekor, 1880-ban fel­­töltöttek. Akkor ültették az első fákat is; a százados platánok, a vadgesztenye és az ostorfa történelmünk viharos tanúi és túl­élői. Nemzeti hőseink szobrainak fenséges hátteret adnak és a lakásából rájuk kite­kintő zeneszerző Kodály Zoltán pillantásait is őrzik. A teret 1968-ban Szabó Ildikó ter­vei alapján alakították kertté és reméljük, hogy lakói túlélik a műemlék épületek fel­újításával járó dúlásokat, csonkításokat. Az Andrássy út és az azt merőlegesen metsző Szinyei Merse és a Felső erdősor utcák a kör alakú teret négy egyenlő cikkre osztják. Eleinte Köröndnek hívták, majd 1938-ban Hitler Adolf térre változtatták a nevét. 1945-ben lett ismét Körönd, 1971- ben halála után nevezték el Kodály Zoltán­ról, a tér egykori lakójáról. A Köröndöt Petschacher Gusztáv tervezte a díszudvaros paloták körében. A tér négy épülete hasonlít egymásra, mindegyik előtt kis parkot alakítottak ki, Balassi Bálint, Szondy György, Zrínyi Miklós és Vak Bot­­­tyán szobraival. Alkotóik Róna József, Mar­ton László, Kiss Kovács Gyula és Pátzay Pál szobrászművészek. Korábban Bocs­kai István és Bethlen Gábor szobra is itt állt, de azokat 1945-ben a Hősök terére, a Millenniumi emlékműre vitték át, a Habs­­burg-szobrok helyére. Az Andrássy út 87-89-ben a Bukovics Gyula tervezte eklektikus stílusú bérpalota földszintjén Kodály Zoltán egykori lakásá­ban működik a Kodály Zoltán Emlékmúze­um és Archívum. A zeneszerző egykori otthonában - amely­ben 1924-től haláláig lakott - 1990-ben nyi­tottak állandó kiállítást. Teljes eredeti be­rendezéssel mutatják be a mester ottho­nát. A dolgozószoba a hatalmas könyvtár­ral, a zeneszalon és az ebédlő a nagy ze­neszerző, népzenetudós és pedagógus életének tárgyi kellékeivel, bútorokkal és műalkotásokkal idézik a magyar zenetörté­net egyik legfontosabb huszadik századi műhelyét. A hálószobában tárlókban elhe­lyezett fényképek, kéziratok, a népzene­­gyűjtés eszközei adnak betekintést Kodály munkásságába. A lakás négy utcai szobá­jának berendezése inkább célszerű, mint fényező; népi kerámiák és kézimunkák, a népdalgyűjtő utak megannyi emléke díszítik. Bodor János ITTHON

Next