Kertészet és Szőlészet, 2015 (64. évfolyam, 27-52. szám)
2015-09-16 / 38. szám
Magyar Termék Nagydíj 54 cég 57 pályázata vehette át a Parlamentben a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használati jogát. A független szakértői testület javaslata alapján már 18. alkalommal díjaztak olyan vállalkozásokat, amelyek innovatív, kiváló minőségű termékeikkel hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez és export törekvéseihez. Az erősödő piaci verseny szigorította a követelményeket, új pályázati főcsoportok - különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, a közétkeztetés, a szabadidő kulturált eltöltését segítő szolgáltatások, kulturális rendezvények jelentek meg a kiírásban. A kitüntetettek 46%-a az idén pályázott először, 54%-a pedig visszatérő pályázó, akiknek egyes termékein és szolgáltatásain már látható a Magyar Termék Nagydíj tanúsító védjegy Idén 77%-ra emelkedett a vidéki székhellyel rendelkező nyertesek száma. A Magyar Termék Nagdíj Pályázatot az Industorg-Védjegyiroda Minőségügyi Kft., a Hipavilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet Főigazgatósága, a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a TÜV Rheinland InterCert Kft., valamint a WTS Klient Kft. írta ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, valamint a Közbeszerzési Hatóság szakmai támogatásával. A Magyar Termék Nagydíj Kiírói Tanácsa sok összetevős értékelési szempontrendszer szerint hozta meg döntését. A bírálók figyelembe vették többek között az energiatakarékos, környezetbarát megoldások alkalmazását, a termékek biztonságosságát, újszerűségét, piacképességét, exporterejét, valamint a fogyasztóknak kínált többlet előnyöket. A benyújtott pályázatok 79%-a szigorított követelmények mellett is elnyerte a védjegyhasználati jogot. A pályázati főcsoportok száma 3T ről 37-re növekedett. A legkiválóbb pályázatok elnyerték a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használati jogát, melyet győztes termékeiken, szolgáltatásaikon egy évig díjmentesen használhatnak, ezután pedig díjköteles utóellenőrzést követően viselhetik tovább a címet. A kitüntetést jelképező trófeát és a díszoklevelet Koszorús László Gáspár, fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár adta át. Magyar Termék Nagydíjat kapott többek között a Matias-Borászat Kft. a Matias borokért; a Panyolai Szilvórium Zrt. a Panyolai Elixir termékcsaládért; a Terragro Kereskedelmi Kft. a Biofil talajoltó baktérium-termékcsaládért, az Univer Product Zrt. az Univer K’emi Jó zöldségkrém termékcsaládért és a Domi Fokhagyma Kft. zúzott fokhagyma termékcsaládjáért. A W r ígéretes szüret Az idén a tavalyinál 10 százalékkal több, mintegy 2,8 millió hektoliter újbor kerülhet a pincékbe - mondta Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A szüret augusztus elején kezdődött az országban a Csabagyöngye szedésével, és várhatóan október közepén, végén fejeződik majd be Tokajban. A szőlősgazdák 59 ezer hektáron mintegy 420 ezer tonna szőlőt takarítanak be a tőkékről. A szőlő ára a várakozások szerint mintegy 10 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. A szőlő átlagára országosan, az előrejelzések szerint kilónként nettó (kompenzációs felár nélkül) 100 forint körül alakul. Már látszik, hogy a különböző szőlőfajták között nagy a szórás, amelyet még a termőhely szerinti eltérések is fokoznak. A cserszegi fűszeres kilogrammjáért 80-95 forintot adnak a felvásárlók, míg az Irsai Olivér kilóját 120- 160 forintért vették. Egyes korai érésű fajták ára - alacsony szintről ugyan -, de már elindult fölfelé. Tornai Tamás szerint az idei szüret során “igen szép”, gazdag belső értékű, magas cukortartalmú és a savak összhangját mutató újborokat készíthetnek a borászok, így a szakemberek szerint az idén az utóbbi évek legígéretesebb szürete folyik a szőlőültetvényeken az országban. (MTI Eco) A gazdák szeretnének földet venni A magyar gazdák földvásárlási igényével indokolta a földművelési miniszter, hogy az állam nyílt, nyilvános árveréseken állami földterületeket adna el. Fazekas Sándor leszögezte: nem az állam akar eladni, hanem gazdák akarnak venni, amit az is igazol, hogy az elmúlt másfél évben hatezer igény érkezett három hektárnál kisebb területekre. Régi igényként beszélt arról, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. Az összesen 50 ezer földterületből 41 ezer 10 hektár alatti, tehát nem nagybirtok. A tárcavezető visszautasította azokat az ellenzéki felvetéseket, miszerint elkótyavetyélésről lenne szó. A kétmillió hektár állami föld 80 százaléka továbbra is az államé marad, az eladás nem terjed ki erdőkre, védett területekre. A nyílt, nyilvános árverésen helyben lakó gazdák vehetnek földet, ugyanakkor cégek, jogi személyek, külföldiek, nem földművesek, vagy nem helyben élők biztosan nem. Spekulánsok nem juthatnak tulajdonhoz. (MTI) RÖVIDEN az év fája Szeptember 7. és október 18-a között idén 15 fa közül választják ki az Év Fáját, online szavazás útján. A versenyre májusban több mint 60 fát neveztek szerte az országból. Az Ökotárs szakmai zsűrije választott ki közülük tizenötöt a döntőbe. Az Év Fája versenyt idén hatodszorra szervezi meg az Ökotárs Alapítvány, ezzel szeretnék felhívni a figyelmet a természetvédelem és a közösségek kapcsolatára. A versenyben három díjat osztanak ki: az Év Fáját a közönség választja meg online szavazással, a “Hős Fa” címet a zsűri osztja ki, és ezen kívül még egy döntős fa kap különdíjat az Országos Erdészeti Egyesülettől. A döntősökről részletes információ az evfaja. okotars.hu oldalon található. A hazai Év Fája részt vesz a jövő év elején rendezendő európai versenyben. A nemzetközi versenyen a magyar fák minden évben jól szerepeltek, többször is második helyezést értek el, kétszer pedig elsők lettek. TOKAJ Elkezdődött a szüret a Tokajhegyaljai történelmi borvidéken. A társaság a térség legnagyobb felvásárlójának számító, állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Zrt. az idén 100 ezer mázsa szőlő felvásárlását tervezi, a felvásárlási árakat már a nyár közepén meghirdették. A kereskedőház 2015-ben mintegy 1100 hektár területről, közel kétezer kistermelőtől vásárol fel szőlőt, amire 2 milliárd forintot fordítanak. Az állami pincészet nettó értékesítési árbevétele tavaly mintegy 2 milliárd forint volt a 2013-as 3,8 milliárd forint után, az idén szerény növekedésre számítanak. A Tokaj Kereskedőház Zrt. a bor 40 százalékát több mint 30 országba exportálja. A kereskedőház szerint Magyarországnak jó esélye van betörni a minőségi száraz fehér borok nemzetközi piacára az egyedi ízvilágú Furmintokkal. 38. szám * Kertészet és Szőlészeti 2015. szeptember 16.