Kertészet és Szőlészet, 2015 (64. évfolyam, 27-52. szám)

2015-09-16 / 38. szám

Magyar Termék Nagydíj 54 cég 57 pályázata vehette át a Parlamentben a Magyar Ter­mék Nagydíj Tanúsító Véd­jegy használati jogát. A függet­len szakértői testület javaslata alapján már 18. alkalommal díjaztak olyan vállalkozásokat, amelyek innovatív, kiváló mi­nőségű termékeikkel hozzájá­rulnak a magyar gazdaság nö­vekedéséhez és export törek­véseihez. Az erősödő piaci ver­seny szigorította a követelmé­nyeket, új pályázati főcsoport­ok - különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, a közétkeztetés, a szabadidő kulturált eltöltését segítő szol­gáltatások, kulturális rendez­vények jelentek meg a ki­írásban. A kitüntetettek 46%-a az idén pályázott először, 54%-a pedig visszatérő pályázó, akik­nek egyes termékein és szol­gáltatásain már látható a Ma­gyar Termék Nagydíj tanúsító védjegy Idén 77%-ra emelke­dett a vidéki székhellyel ren­delkező nyertesek száma. A Magyar Termék Nag­­díj Pályázatot az Industorg-Véd­­jegyiroda Minőségügyi Kft., a Hipavilon Magyar Szellemi Tu­lajdon Üg­ynökség, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Or­szágos Élelmezési és Táplálko­zástudományi Intézet Főigaz­gatósága, a TERC Kereskedel­mi és Szolgáltató Kft., a TÜV Rheinland InterCert Kft., va­lamint a WTS Klient Kft. írta ki a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium, a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, valamint a Közbeszerzési Ha­tóság szakmai támogatásával. A Magy­ar Termék Nagydíj Kiírói Tanácsa sok összetevős értékelési szempontrendszer szerint hozta meg döntését. A bírálók figyelembe vették töb­bek között az energiatakaré­kos, környezetbarát megoldá­sok alkalmazását, a termékek biztonságosságát, újszerűsé­gét, piacképességét, export­erejét, valamint a fogyasztók­nak kínált többlet előnyöket. A benyújtott pályázatok 79%-a szigorított követelmények mel­lett is elnyerte a védjegyhasz­nálati jogot. A pályázati főcso­portok száma 3T ről 37-re nö­vekedett. A legkiválóbb pályázatok el­nyerték a Magyar Termék Nagy­díj Tanúsító Védjegy­ használa­ti jogát, melyet győztes termé­keiken, szolgáltatásaikon egy évig díjmentesen használhat­nak, ezután pedig díjköteles utóellenőrzést követően vi­selhetik tovább a címet. A kitüntetést jelképező tró­­feát és a díszoklevelet Koszo­rús László Gáspár, fogyasztó­­védelemért felelős helyettes államtitkár adta át. Magyar Ter­mék Nagydíjat kapott többek között a Matias-Borászat Kft. a Matias borokért; a Panyolai Szil­­vórium Zrt. a Panyolai Elixir termékcsaládért; a Terragro Ke­reskedelmi Kft. a Biofil talajol­tó baktérium-termékcsaládért, az Univer Product Zrt. az Uni­­ver K’em­i Jó zöldségkrém ter­mékcsaládért és a Domi Fok­hagyma Kft. zúzott fokhagyma termékcsaládjáért. A­ W r ígéretes szüret Az idén a tavalyinál 10 száza­lékkal több, mintegy 2,8 mil­lió hektoliter újbor kerülhet a pincékbe - mondta Tornai Ta­más, a Hegyközségek Nemze­ti Tanácsának (HNT) elnöke. A szüret augusztus elején kez­dődött az országban a Csaba­gyöngye szedésével, és várha­tóan október közepén, végén fejeződik majd be Tokajban. A szőlősgazdák 59 ezer hektá­ron mintegy 420 ezer tonna szőlőt takarítanak be a tőkék­ről. A szőlő ára a várakozások szerint mintegy 10 százalék­kal lesz magasabb a tavalyinál. A szőlő átlagára országosan, az előrejelzések szerint kilón­ként nettó (kompenzációs fel­ár nélkül) 100 forint körül alakul. Már látszik, hogy a kü­lönböző szőlőfajták között nagy a szórás, amelyet még a termőhely szerinti eltérések is fokoznak. A cserszegi fűsze­res kilogrammjáért 80-95 fo­rintot adnak a felvásárlók, míg az Irsai Olivér kilóját 120- 160 forintért vették. Egyes ko­rai érésű fajták ára - alacsony­ szintről ugyan -, de már elin­dult fölfelé. Tornai Tamás sze­rint az idei szüret során “igen szép”, gazdag belső értékű, magas cukortartalmú és a sa­vak összhangját mutató újbo­­rokat készíthetnek a borászok, így a szakemberek szerint az idén az utóbbi évek legígére­tesebb szürete folyik a szőlő­­ültetvényeken az országban. (MTI Eco) A gazdák szeretnének földet venni A magyar gazdák földvásárlási igényével indokolta a földmű­velési miniszter, hogy az állam nyílt, nyilvános árveréseken állami földterületeket adna el. Fazekas Sándor leszögezte: nem az állam akar eladni, hanem gazdák akarnak venni, amit az is igazol, hogy az elmúlt más­fél évben hatezer igény érke­zett három hektárnál kisebb területekre. Régi igényként beszélt arról, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. Az összesen 50 ezer földterü­letből 41 ezer 10 hektár alatti, tehát nem nagybirtok. A tárca­vezető visszautasította azokat az ellenzéki felvetéseket, misze­rint elkótyavetyélésről lenne szó. A kétmillió hektár állami föld 80 százaléka továbbra is az államé marad, az eladás nem terjed ki erdőkre, védett terü­letekre. A nyílt, nyilvános árverésen helyben lakó gazdák vehetnek földet, ugy­anakkor cégek, jogi személyek, külföldiek, nem föld­művesek, vagy­ nem helyben élők biztosan nem. Spekulánsok nem juthatnak tulajdonhoz. (MTI) RÖVIDEN az év fája Szeptember 7. és október 18-a között idén 15 fa közül választ­ják ki az Év Fáját, online szava­zás útján. A versenyre május­ban több mint 60 fát neveztek szerte az országból. Az Ökotárs szakmai zsűrije választott ki kö­zülük tizenötöt a döntőbe. Az Év Fája versenyt idén hatod­szorra szervezi meg az Ökotárs Alapítvány, ezzel szeretnék fel­hívni a figyelmet a természetvé­delem és a közösségek kapcso­latára. A versenyben három dí­jat osztanak ki: az Év Fáját a kö­zönség választja meg online szavazással, a “Hős Fa” címet a zsűri osztja ki, és ezen kívül még egy döntős fa kap különdí­­jat az Országos Erdészeti Egye­sülettől. A döntősökről részle­tes információ az evfaja. okotars.hu oldalon található. A hazai Év Fája részt vesz a jövő év elején rendezendő európai versenyben. A nemzetközi ver­senyen a magyar fák minden évben jól szerepeltek, többször is második helyezést értek el, kétszer pedig elsők lettek. TOKAJ Elkezdődött a szüret a Tokaj­­hegyaljai történelmi borvidé­ken. A társaság a térség legna­gyobb felvásárlójának számító, állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Zrt. az idén 100 ezer mázsa szőlő felvásárlását tervezi, a felvásárlási árakat már a nyár közepén meghirdet­ték. A kereskedőház 2015-ben mintegy 1100 hektár terület­ről, közel kétezer kistermelőtől vásárol fel szőlőt, amire 2 milli­árd forintot fordítanak. Az álla­mi pincészet nettó értékesítési árbevétele tavaly mintegy 2 milliárd forint volt a 2013-as 3,8 milliárd forint után, az idén szerény növekedésre számíta­nak. A Tokaj Kereskedőház Zrt. a bor 40 százalékát több mint 30 országba exportálja. A keres­kedőház szerint Magyarország­nak jó esélye van betörni a mi­nőségi száraz fehér borok nem­zetközi piacára az egyedi ízvilágú Furmintokkal. 38. szám * Kertészet és Szőlészeti 2015. szeptember 16.

Next