Kertészet és Szőlészet, 2019 (68. évfolyam, 36-52. szám)
2019-12-04 / 49. szám
Martonvásár 70 A 20. század kutatási eredményeivel a 21. század kihívásaira nem lehet válaszolni - mondta Nagy István agrárminiszter Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Intézet jubileumi tudományos ülésén. A hetvenéves intézetet 1949-ben hozták létre Martonvásáron a Brunszvik-, majd Dreher-birtokon. 1953-tól az MTA, az idei évtől pedig az Eötvös Loránd kutatási hálózat tagjaként működik. Veisz Ottó főigazgató elmondta, hogy az intézet hírnevét a hibrid kukorica hozta meg: az Mv5-ös volt Európában az első, a világon a második hibrid. A jubileumi tudományos ülésen Nagy István hangsúlyozta, hogy soha ekkora szükség nem volt a tudományos eredményekre, a kutatásban rejlő lehetőségekre, mint most, amikor olyan globális kihívásokkal kell szembenézni, mint az éghajlatváltozás, majd hozzátette, önmagunkban erre sem találunk válaszokat, ezért széles körű összefogásra van szükség. A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány továbbra is számít a Mezőgazdasági Intézetre, amely immár hét évtizede segíti a gazdákat és szolgálja a magyar agráriumot. Nagy István szerint a tudományra, a kutatásokra és az innovációra kell építeni Magyarország jövőjét, különösen a mezőgazdaságét, amely sokkal komolyabb kihívások előtt áll, mint a huszadik században, vagy a huszonegyedik század eddigi szakaszában. Úgy vélte, a klímaváltozás mellett az öregedő gazdatársadalom, a globális verseny és az alacsony együttműködési hajlandóság is megoldásokat követel. (MTI) Zártkertek Az idén is nagy volt az érdeklődés a zártkerti területek infrastruktúra-fejlesztésére kiírt pályázat iránt - a rendelkezésre álló forrás több mint kétszeresére érkezett igény ezért az ez évi támogatási keretét az Agrárminisztérium a jövő évi kerettel összevonva 2,4 milliárd forintra emeli, így idén 232 pályázat támogatására nyílik lehetőség. Az idei pályázat esetében is települési önkormányzatok, illetve azok konzorciumai pályázhattak úgy, ha vállalták a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon meglévő genetikai sokféleség megőrzését, a mezőgazdasági hasznosítást segítő fejlesztésekhez szükséges infrastrukturális háttér fejlesztését, továbbá a külterületeken folytatott szőlő- és gyermölcstermesztés fennmaradását. A támogatható tevékenységek közé tartozott a zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló utak javítása, azok csapadékvíz-elvezetéséhez szükséges fejlesztések, karbantartások elvégzése, vízvételi hely kialakítása, kút és esővízgyűjtő rendszer kiépítése; a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések; vadkerítés, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése, valamint területrendezés, gyümölcsfaés/vagy szőlőtelepítés. A döntést követően az AM az egyedi fejlesztési igényekhez igazodva támogatói szerződést köt a nyertes önkormányzatokkal, amelyek a fejlesztés megkezdéséhez szükséges előleget a felhatalmazó levelek megküldését követően kapják meg - közölték. (MTI) Átszervezik a szarvasi agrárkart Öntözési és vízgazdálkodási intézetként működik tovább a Szent István Egyetem (SZIE) szarvasi telephelyű Agrár- és Gazdaságtudományi Kara, a kutatás és a továbbképzések szervezésének feladatával. Graduális képzést a 2020-2021-es tanévben már nem indítanak - tájékoztatott az egyetem. 2020 februárjától közvetlenül a rektor irányítása alá tartoznak majd. A szarvasi hallgatók tanulmányaikat a Szent István Egyetemen fejezhetik be, vagy kifutó rendszerben Szarvason, illetve választásuk szerint Gödöllőn. Az intézet elsődleges feladata ezentúl agronómiai, biológiai, ökológiai, talajtani és környezettudományi témájú felnőttképzések és szakirányú továbbképzések szervezése, továbbá kutatás-fejlesztés a mezőgazdasági vízgazdálkodás és öntözés területén. Az átszervezés hátterében a SZIE újrapozicionálása áll - olvasható közleményükben célul tűzték ki, hogy az intézmény megfeleljen a 21. századi kutatóegyetemi elvárásoknak, és már középtávon a világ száz legjelentősebb agrárorientációjú felsőoktatási intézménye közé kerüljön. Ezért a szenátus október 30-ai döntése értelmében az egyetem oktatást-kutatást végző szervezeti egységei intézeti struktúrában folytatják tevékenységüket. A közlemény szerint országos tapasztalat a felsőoktatásba jelentkezők számának folyamatos csökkenése, ami különösen igaz az agrárképzésekre. Ennek ellenére az elmúlt években nem változtak a SZIE campusainak fenntartási költségei, ami egyre nagyobb terhet ró az intézményre. A kapacitások észszerűbb kihasználásával azonban nemcsak a szarvasi kar, hanem az egész SZIE hatékonysága növelhető. A SZIE korábban a Szeged- Csanádi Egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Főiskolának adta át a békéscsabai gazdasági, valamint a gyulai egészségügyi-szociális kart. (MTI) RÖVIDEN VAJDASÁG Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemet, hűtőházat és lepárlót is átadtak a magyyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében Szabadkán és Palicson. A program első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később növelték a keretösszeget. A legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték. KARÁCSONYFÁK Az idén is Somogyból, Zalából és Győr-Moson-Sopron megyééből kerül a legtöbb fenyő Budapestre, de Olaszországba, Romániába és Horvátországba is jut belőlük. Az ország fenyőfáinak zömét a Nagykanizsa melletti Surdon nevelik. Az egykor szántónak használt földterületeken 1,5-2 millió fenyő nő, a surdi termelők évente 800 ezer darabot visznek a piacra az ültetvényekről. MIKULÁSVIRÁG A kedvező időjárásnak köszönhetően kiváló minőségben kapható az időszak kedvenc dísznövénye, a mikulásvirág. A legtöbb vásárló a 12-13 centiméteres cserépben lévő virágot veszi, a piros fellevelűek mellett pedig egyre népszerűbbek a rózsaszínűek, a fehérek és az extrább színűek is. Hazánkban nagyságrendileg mintegy száz termelő foglalkozik mikulásvirág-termesztéssel. KOCH BORÁSZAT Az Európai Bor- és Gasztronómiai Egyesületek Szövetsége (CEUCO) XVII. Kongresszusán a legjobb európai borászat címet adományozta a Hajós-bajai és a Villányi borvidéken is aktív Koch Borászatnak. Nem csupán megkérdőjelezhetetlen szakmai munkájáért díjazták, hanem azért is, mert élen jár a nemzeti alapanyagok felhasználása és a nemzeti hagyományok ápolása terén. 49. szám » Kertészet és Szőlészeti 2019. december 4. |