Kertészet és Szőlészet, 2019 (68. évfolyam, 36-52. szám)

2019-12-04 / 49. szám

Martonvásár 70 A 20. század kutatási eredmé­nyeivel a 21. század kihívásai­ra nem lehet válaszolni - mond­ta Nagy István agrárminisz­ter Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Intézet jubile­umi tudományos ülésén. A hetvenéves intézetet 1949-ben hozták létre Martonvásáron a Brunszvik-, majd Dreher-bir­­tokon. 1953-tól az MTA, az idei évtől pedig az Eötvös Lo­­ránd kutatási hálózat tagja­ként működik. Veisz Ottó fő­igazgató elmondta, hogy az intézet hírnevét a hibrid ku­korica hozta meg: az Mv5-ös volt Európában az első, a vilá­gon a második hibrid. A jubileumi tudományos ülésen Nagy István hangsú­lyozta, hogy soha ekkora szük­ség nem volt a tudományos eredményekre, a kutatásban rejlő lehetőségekre, mint most, amikor olyan globális kihí­­vásokkal kell szembenézni, mint az éghajlatváltozás, majd hozzátette, önmagunkban er­re sem találunk válaszokat, ezért széles körű összefogás­ra van szükség. A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány továbbra is számít a Mezőgazdasági Inté­zetre, amely immár hét évti­zede segíti a gazdákat és szol­gálja a magyar agráriumot. Nagy István szerint a tudo­mányra, a kutatásokra és az innovációra kell építeni Ma­gyarország jövőjét, különö­sen a mezőgazdaságét, amely sokkal komolyabb kihívások előtt áll, mint a huszadik szá­zadban, vagy a huszonegye­dik század eddigi szakaszá­ban. Úgy­ vélte, a klímaválto­zás mellett az öregedő gazda­társadalom, a globális verseny és az alacsony együttműködé­si hajlandóság is megoldáso­kat követel. (MTI) Zártkertek Az idén is nagy volt az érdek­lődés a zártkerti területek inf­rastruktúra-fejlesztésére kiírt pályázat iránt - a rendelke­zésre álló forrás több mint kétszeresére érkezett igény ezért az ez évi támogatási ke­retét az Agrárminisztérium a jövő évi kerettel összevonva 2,4 milliárd forintra emeli, így idén 232 pályázat támogatásá­ra nyílik lehetőség. Az idei pályázat esetében is települési önkormányzatok, il­letve azok konzorciumai pá­lyázhattak úgy, ha vállalták a zártkertként nyilvántartott in­gatlanokon meglévő genetikai sokféleség megőrzését, a me­zőgazdasági hasznosítást segí­tő fejlesztésekh­ez szükséges inf­rastrukturális háttér fejleszté­sét, továbbá a külterületeken folytatott szőlő- és gyermölcs­­termesztés fennmaradását. A támogatható tevékenysé­gek közé tartozott a zártker­tek, kiskertek megközelítését szolgáló utak javítása, azok csa­padékvíz-elvezetéséhez szük­séges fejlesztések, karbantar­tások elvégzése, vízvételi hely kialakítása, kút és esővízgyű­j­­tő rendszer kiépítése; a villa­­mosenergia-ellátásh­oz kapcso­lódó fejlesztések; vadkerítés, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése, valamint te­rületrendezés, gyümölcsfa­­és/vagy szőlőtelepítés. A döntést követően az AM az egyedi fejlesztési igények­hez igazodva támogatói szerző­dést köt a nyertes önkormány­zatokkal, amelyek a fejlesztés megkezdéséhez szükséges elő­leget a felhatalmazó levelek megküldését követően kap­ják meg - közölték. (MTI)­ ­ Átszervezik a szarvasi agrárkart Öntözési és vízgazdálkodási intézetként működik tovább a Szent István Egyetem (SZIE) szarvasi telephelyű Agrár- és Gazdaságtudományi Kara, a kutatás és a továbbképzések szervezésének feladatával. Gra­­duális képzést a 2020-2021-es tanévben már nem indítanak - tájékoztatott az egyetem. 2020 februárjától közvetle­nül a rektor irányítása alá tar­toznak majd. A szarvasi hall­gatók tanulmányaikat a Szent István Egyetemen fejezhetik be, vagy­ kifutó rendszerben Szarvason, illetve választásuk szerint Gödöllőn. Az intézet elsődleges fel­adata ezentúl agronómiai, bi­ológiai, ökológiai, talajtani és környezettudományi témájú felnőttképzések és szakirányú továbbképzések szervezése, továbbá kutatás-fejlesztés a mezőgazdasági vízgazdálko­dás és öntözés területén. Az átszervezés hátterében a SZIE újrapozicionálása áll - ol­vasható közleményükben célul tűzték ki, hogy az intéz­mény megfeleljen a 21. száza­di kutatóegyetemi elvárások­nak, és már középtávon a vi­lág száz legjelentősebb agrár­orientációjú felsőoktatási in­tézménye közé kerüljön. Ezért a szenátus október 30-ai dön­tése értelmében az egy­etem ok­­tatást-kutatást végző szervezeti egységei intézeti struktúrában folytatják tevékenységüket. A közlemény szerint orszá­gos tapasztalat a felsőoktatás­ba jelentkezők számának fo­lyamatos csökkenése, ami kü­lönösen igaz az agrárképzé­sekre. Ennek ellenére az el­múlt években nem változtak a SZIE campusainak fenntar­tási költségei, ami egyre na­gyobb terhet ró az intéz­ményre. A kapacitások ész­szerűbb kihasználásával azon­ban nemcsak a szarvasi kar, hanem az egész SZIE haté­konysága növelhető. A SZIE korábban a Szeged- Csanádi Egyh­ázmegye által fenntartott Gál Ferenc Főisko­lának adta át a békéscsabai gaz­dasági, valamint a gyulai egész­ségügyi-szociális kart. (MTI) RÖVIDEN VAJDASÁG Gyümölcs- és zöldségfeldolgo­zó üzemet, hűtőházat és lepár­lót is átadtak a magyyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében Sza­badkán és Palicson. A program első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milli­árd forintot szánt, később nö­velték a keretösszeget. A legna­gyobb hangsúlyt a mezőgazda­ságra, az idegenforgalomra, va­lamint a kis- és közepes vállal­kozások fejlesztésére helyezték. KARÁCSONYFÁK Az idén is Somogyból, Zalából és Győr-Moson-Sopron megyéé­ből kerül a legtöbb fenyő Bu­dapestre, de Olaszországba, Romániába és Horvátországba is jut belőlük. Az ország fenyő­fáinak zömét a Nagykanizsa melletti Surdon nevelik. Az egy­kor szántónak használt földterületeken 1,5-2 millió fenyő nő, a surdi termelők évente 800 ezer darabot visz­nek a piacra az ültetvényekről. MIKULÁSVIRÁG A kedvező időjárásnak köszön­hetően kiváló minőségben kapható az időszak kedvenc dísznövénye, a mikulásvirág. A legtöbb vásárló a 12-13 cen­timéteres cserépben lévő vi­rágot veszi, a piros fellevelűek mellett pedig egyre népszerűb­bek a rózsaszínűek, a fehérek és az extrább színűek is. Ha­zánkban nagyságrendileg mint­egy­ száz termelő foglalkozik mikulásvirág-termesztéssel. KOCH BORÁSZAT Az Európai Bor- és Gasztronó­miai Egyesületek Szövetsége (CEUCO) XVII. Kongresszu­sán a legjobb európai borá­szat címet adományozta a Ha­jós-bajai és a Villányi borvidé­ken is aktív Koch Borászat­nak. Nem csupán megkérdő­jelezhetetlen szakmai munká­jáért díjazták, hanem azért is, mert élen jár a nemzeti alap­anyagok felhasználása és a nemzeti hagyományok ápolá­sa terén. 49. szám » Kertészet és Szőlészeti 201­9. december 4. |

Next