Dr. Jeszenszky Árpád szerk.: Kertészet 1932 - 6. évfolyam
1932. január
Felelős szerkesztő: Dr. KEREKES LAJOS Szerkeszti: Dr. JESZENSZKY ÁRPÁD NÖVÉNYVÉDELEM előfizetői díjtalan mellékletként kapják MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 15-ÉN Mák termesztése írta •. Kunsch Antal. 3A mák termesztése igen lényeges bevételi tételt jelenthet úgy a kis területen, házikertekben gazdálkodónak, mint a közepes, sőt nagybirtokosnak is. A mai súlyos gazdasági viszonyok mellett is a mák termesztése jövedelmező és a termését még most is biztosan lehet értékesíteni. A mákot a XVIII-ik században hozták be Perzsiából Franciaországba, ahonnan aztán mindenfelé elterjedt. Különböző válfajait a virágkertészetben is ismerjük, melyek különösen hűvösebb vidékeken igen szép díszei lehetnek a virágoskertnek. Bennünket csak a majdnem tiszta fehér, kissé halvány rózsaszín árnyalatú, nagyvirágú, zárt tokú, sötétkék nagyszemű mák érdekel. Az az egyébként szintén étkezési mák, melynek tokjai éréskor felül kilyukasodnak, tömegtermelésre egyáltalában nem ajánlható. Tehát igen fontos, hogy megbízható helyről szerezzük be a szükséges vetőmagot. Ma már Magyarországon több helyen foglalkoznak a mák nemesítésével, úgyhogy kiválóan bőtermő, erősszárú, gyönyörű kék, nagy, súlyos szemű nemesített mák vetőmagot könnyen be lehet szerezni. A vetőmagvételnél igazán nem szabad takarékoskodni, mert hiszen egy magyar holdra (1200 öl) 2 kg vetőmag bőven elegendő. A mák szereti a meleg, inkább szárazabb, lehetőleg szélmentes helyet és a jó termőerőben levő, inkább nehezebb talajt. Előterménye lehetőleg frissen trágyázott kapásnövény legyen. Gazdaságban a gabona és a lucerna után is igen szépen szokott sikerülni. Frissen nem kell trágyázni, de azért fontos, hogy sok humusz és mész legyen a talajban. Műtrágyákból, szuperfoszfátot és kálit magyar holdankint 200 kg-ot adhatunk. Termesztésére igen könnyű talaj nem alkalmas, mert abban rendszerint kényszerérés áll be, viszont túl nehéz, vizenyős, hideg talajon termesztése egyáltalában nem szokott sikerülni. A talajt még ősszel jól fel kell ásni vagy szántani és tavasszal, mihelyt megművelhető a föld, hacsak lehet, még februárban, kertszerűen, finoman készítjük elő a földet. Nagyobb területen letárcsázzuk, nagyobb és kisebb boronával igen finomra boronáljuk, mert a mag igen apró és így gondos talajelőkészítést igényel. Minthogy a mag nagyon lassan csírázik, igen fontos a korai vetés, annál is inkább, mert néhány fok hideg és a hó sem árt a fiatal kikelt növényeknek. Későbbi, különösen áprilisi vetés, majdnem mindig silány szokott maradni. Kis kertekben 5—6-soros ágyakat csinálunk, a sorokat 25 cm-nyi távolságra vesszük. Kifeszítjük a zsinórt és mellette csupán a gereblye nyelével húzzunk egy pici, alig 1—1 cm mély kis árkot és egészen ritkásan vetjük bele a magot. Legjobb egy kis lapos csészébe tenni a vetőmagot és a jobbkezünk mutató- és hüvelykujja hegyével morzsolgatva vetjük az árkocskába. Nagyobb területen igen jó szolgálatot tesz az egysoros kis kézi vetőgép, mely azért is praktikus, mert a máktól kezdve a babig mindenféle magot lehet vele vetni. A kis gépet teljesen pontosan lehet beállítani, amit először egy ponyván kell kipróbálni. Egyik nagy előnye az ilyen kis vetőgépnek, hogy nem kell ágyakra beosztani a földet, nem kell a sorokat kimérni, mert önmaga jelzi a következő sort, valamint maga le is hengereli a már elvetett magot. Ahol nagyobb területen vetnek mákot, zöldséget, ott kitűnően beváltak a 12-soros zöldségvetőgépek, melyek kiváló magyar gyártmányok és a gyakorlatban kitűnően beváltak. Vetés után a magot letapogatjuk vagy lehengereljük. Kikelés után, mihelyt a sorokat látni lehet, meg kell kapálni, hogy a gyom ne hatalmasodjék el. Midőn a növények 5—8 cm-nyi