4D - Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 21-24. (2011)

2011 / 21. szám - Gerzson László - Szilágyi Kinga: Gondolatok a nagycenki hársfasor állapotáról és megújításának lehetőségeiről = Though on the condition of the lime-tree avenue in Nagycenk and the possibilities for its renewal

GONDOLATOK A NAGYCENKI HÁRSFASOR ÁLLAPOTÁRÓL ÉS MEGÚJÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEIRŐL THOUGHTS ON THE CONDITION OF THE LIME-TREE AVENUE IN NAGYCENK AND THE POSSIBILITIES FOR ITS RENEWAL AZ ÉRTÉK Magyarország tájépítészeti, dendrológiai értékei között az egyik legfigyelemremél­tóbb a 2,3 km hosszú, nagycenki hársfa­sor. A majd’ két és fél évszázados kettős fasor az egykori Széchenyi birtok mar­káns látványtengelye, történeti, kultúr­történeti jelentőségű, egyedülálló tájlép­tékű alkotás. Tájépítészeti és esztétikai különlegessége monumentalitásából, a kastéllyal, kastélykerttel együtt alkotott építészeti, tájépítészeti együttes harmó­niájából és nem utolsó sorban az egyes példányok, a fasort alkotó famatuzsá­lemek megragadó szépségéből fakad. Tudományos jelentőségét a dokumentál­tan mintegy 250 éves faegyedek alkotta, élő génbank (génalap-tartalék) felbecsül­hetetlen kutatási értéke adja. A fasor a kastéllyal együtt műemléki védelmet élvez és 2001 óta a világörökség része. Nagycenk neve a magyar kultúrában összeforrt a Széchenyiekkel, jóllehet a cenki birtok csak a XVIII. század elején került teljes joggal a család tulajdonába. A század közepén gróf Széchenyi Antal látott hozzá a cenki kúria bővítéséhez, fejlesztéséhez. A kettős fasort felesége, Barkóczy Zsuzsanna telepíttette 1754-60 között, a park átépítésével együtt.­A gyö­nyörű fasor az országúton túl indult, s a kastély kerti homlokzatára merőle­ges irányban futott a Fertő-tó melletti kis erdőig. Itt állt az 1744-ben épült kis kápolna, amely mellé a fasor telepítésé­vel egy időben remetelakot is építettek.­ A remeteség intézménye II. József 1781. évi intézkedésének nyomán szűnt meg, s ekkor az utolsó cenki remete is nyugállo­mányba vonult. A kis lakot 1872-ben bon­tották el, s helyén Széchenyi Béla ifjan elhunyt feleségének, Erdődy Hannának vörös gránit síremléke épült fel. AZ ÉRTÉKVÉDELEM JELENLEGI KONCEPCIÓJA ÉS GYAKORLATA Ennek a rendkívüli nemzeti érték­nek a megóvása a műemlékvédelem és 1 Jelenleg a fasort mintegy 460 Tilia cordata (kislevelű hárs) egyed alkotja, két sorban, 30 láb tőtávolsággal telepítve. 2 A magyarországi védett fasorok között nincs még egy hasonló értékű a kastély­kertekhez kapcsolódó fasorok között, talán csak a jóval későbbi telepítésű, de ugyancsak tájléptékű keszthelyi feke­tefenyő fasor, Festetics Taszító alkotása említhető itt. 3 Dr. Örsi Károly: Történeti kertek - A magyar kertépítészet legszebb alkotásai. Ökotáj, 1992. 2. sz. 4 Ebben élt Tóth atya, akinek a feladatai közé tartozott a kápolna és a körülötte lévő veteményes- és virágoskert gondo­zása, a déli harangozás, ministrálás a kastélykápolnában, közös imádkozás a gróffal, valamint vasárnaponként a templom orgonájának a fáttatása. Cse­rébe hetente ellátást kapott az uraság­tól: húst, bort, sót, gyertyát. A cikk a TÁMOP-4.2.1/B-09/1KMR-2010-0005 pályázat támogatásával jött létre.

Next