4D - Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 21-24. (2011)
2011 / 21. szám - Gerzson László - Szilágyi Kinga: Gondolatok a nagycenki hársfasor állapotáról és megújításának lehetőségeiről = Though on the condition of the lime-tree avenue in Nagycenk and the possibilities for its renewal
GONDOLATOK A NAGYCENKI HÁRSFASOR ÁLLAPOTÁRÓL ÉS MEGÚJÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEIRŐL THOUGHTS ON THE CONDITION OF THE LIME-TREE AVENUE IN NAGYCENK AND THE POSSIBILITIES FOR ITS RENEWAL AZ ÉRTÉK Magyarország tájépítészeti, dendrológiai értékei között az egyik legfigyelemreméltóbb a 2,3 km hosszú, nagycenki hársfasor. A majd’ két és fél évszázados kettős fasor az egykori Széchenyi birtok markáns látványtengelye, történeti, kultúrtörténeti jelentőségű, egyedülálló tájléptékű alkotás. Tájépítészeti és esztétikai különlegessége monumentalitásából, a kastéllyal, kastélykerttel együtt alkotott építészeti, tájépítészeti együttes harmóniájából és nem utolsó sorban az egyes példányok, a fasort alkotó famatuzsálemek megragadó szépségéből fakad. Tudományos jelentőségét a dokumentáltan mintegy 250 éves faegyedek alkotta, élő génbank (génalap-tartalék) felbecsülhetetlen kutatási értéke adja. A fasor a kastéllyal együtt műemléki védelmet élvez és 2001 óta a világörökség része. Nagycenk neve a magyar kultúrában összeforrt a Széchenyiekkel, jóllehet a cenki birtok csak a XVIII. század elején került teljes joggal a család tulajdonába. A század közepén gróf Széchenyi Antal látott hozzá a cenki kúria bővítéséhez, fejlesztéséhez. A kettős fasort felesége, Barkóczy Zsuzsanna telepíttette 1754-60 között, a park átépítésével együtt.A gyönyörű fasor az országúton túl indult, s a kastély kerti homlokzatára merőleges irányban futott a Fertő-tó melletti kis erdőig. Itt állt az 1744-ben épült kis kápolna, amely mellé a fasor telepítésével egy időben remetelakot is építettek. A remeteség intézménye II. József 1781. évi intézkedésének nyomán szűnt meg, s ekkor az utolsó cenki remete is nyugállományba vonult. A kis lakot 1872-ben bontották el, s helyén Széchenyi Béla ifjan elhunyt feleségének, Erdődy Hannának vörös gránit síremléke épült fel. AZ ÉRTÉKVÉDELEM JELENLEGI KONCEPCIÓJA ÉS GYAKORLATA Ennek a rendkívüli nemzeti értéknek a megóvása a műemlékvédelem és 1 Jelenleg a fasort mintegy 460 Tilia cordata (kislevelű hárs) egyed alkotja, két sorban, 30 láb tőtávolsággal telepítve. 2 A magyarországi védett fasorok között nincs még egy hasonló értékű a kastélykertekhez kapcsolódó fasorok között, talán csak a jóval későbbi telepítésű, de ugyancsak tájléptékű keszthelyi feketefenyő fasor, Festetics Taszító alkotása említhető itt. 3 Dr. Örsi Károly: Történeti kertek - A magyar kertépítészet legszebb alkotásai. Ökotáj, 1992. 2. sz. 4 Ebben élt Tóth atya, akinek a feladatai közé tartozott a kápolna és a körülötte lévő veteményes- és virágoskert gondozása, a déli harangozás, ministrálás a kastélykápolnában, közös imádkozás a gróffal, valamint vasárnaponként a templom orgonájának a fáttatása. Cserébe hetente ellátást kapott az uraságtól: húst, bort, sót, gyertyát. A cikk a TÁMOP-4.2.1/B-09/1KMR-2010-0005 pályázat támogatásával jött létre.