Kertgazdaság, 1972 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1972-01-01 / 1. szám

A zöldségtermesztés helyzete és fejlesztésének iránya Pest megyében Csibra Józsefné Pest megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztály, Budapest, dr. Nyemcsok János MSZMP Pest megyei Bizottsága, Budapest, dr. Patay Árpád Pest megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztály, Budapest, A zöldségtermesztés kialakulása A megye kedvező természeti és közgazdasági helyzetéből adódóan a zöldség­­termesztésnek történelmi hagyományai vannak. A termesztés kialakulására, fej­lődésére előnyösen hatott a budapesti nagy felvevő piac közelsége, a viszonylag jó szállítási lehetőségek, valamint a bolgár kertészek letelepedése. A múlt század második felében Budapest közvetlen közelségében, valamint a mai megye különböző területein híres termelési körzetek alakultak ki. A bolgárok már ebben az időben nagy szakértelemmel, tapasztalattal ren­delkeztek az öntözéses zöldségtermesztés területén és nagymértékben hozzá­járultak a Budapest környéki zöldségtermesztés fellendítéséhez. Időrendi sorrendben először a budapesti termőtáj alakult ki. E táj a budai oldalon Érdtől Békásmegyerig, a pesti oldalon Sáritól Vecsésen és Üllőn át Fót, Göd térségéig terjedt. E termesztőtájban a zöldségfélék összetételét döntően befolyásolta a budapesti piac igénye, ezért a zöldségfélék nagy száma volt jel­lemző. Ennek ellenére e körzeten belül is — a kedvező éghajlati és talajtani té­nyezők hatására — egyes zöldségféléket kiemelten termesztettek. Többek között Vecsés és Üllő környékén a káposzta, Fót, Dunakeszi, Mogyoród és Veresegyháza környékén a paradicsom termesztésének vannak nagy hagyományai. A megye távolabbi területein —■ a friss zöldségfélék termesztése mellett ■ —­­az ipar nyersanyagigénye is nagymértékben befolyásolta a termesztőtájak ki­alakulását, fejlődését. Ennek hatására Nagykőrös környékén a paradicsom és az uborka, a Galga mentén az uborka termesztésének vannak nagy hagyományai. E körzetekben a zöldségfélék termesztési tapasztalatai apáról fiúra szálltak. A nagyobb hozzáértés és a kultúra szeretetének eredményeként a mai napig is előnyben részesítik az említett zöldségfélék termesztését. Hazánk felszabadulása után, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének hatására a zöldségtermesztés területén is minőségi változás következett be. A korábban jellemző kisárutermelés helyett megteremtődtek a lehetőségek a nagyüzemi zöldségtermelés kialakításához. Előbb az állami gazdaságokban, majd a későbbiek során a mezőgazdasági ermelőszövetkezetekben megnyílt a lehetőség a kistáblás termesztés mellett n­agyobb, összefüggő zöldséges üzemi felületek kialakítására is. E kezdeti időszakban a mezőgazdasági szövetkezetekre az volt jellemző, hy a rendelkezésre álló munkaerő folyamatos foglalkoztatása érdekében — ki­­ss-nagyobb felületen — foglalkoztak zöldségtermesztéssel. Az üzemek — te­kintettel arra, hogy ebben az időben még kellő nagyüzemi gyakorlattal nem ren­

Next