Kertészhiradó 3. (1961)

1961 / 1. szám

4 3. / Hortenses praeceptiones et.deliciae. Viennae 1664. 4. / Posonyi kert. Az első könyv Nagyszombatban, a második Bécsben jelent meg 1664-ben. A harmadik könyvet halála után, 1667-ben adták ki Bécsben. A könyv második kiadása 1753-ban Győrben je­lent meg. 5. / De fructibus diversisimis producendis. Posony 1666. Közülük legnagyobb szabású a "Posoni kert". Ezzel a maga korában hatalmasat alkotott. Könyvében nemcsak az eddigi­ ismeretek leírásá­ra szorítkozik, hanem több alapvető kérdésben az összefüggéseket is egészen helyesen látva előre mutató megállapításokat tesz. A Posoni kert tulajdonképpen három teljesen önálló könyvet foglal magában. Az első könyvben a virágos kerttel foglalkozott, ahol a diszkert létesí­tésének technikai kérdéseit és a benne nevelt virágok termesztési el­járásait ismerteti. Ebben a könyvben mintegy 156 virágfajt és fajtát írt le. Első helyen foglalkozik az akkor divatos török virágokkal. A tulipánok európai térhóditá­tásáról, valamint Hollandiának a tuli­pántermesztésben való élretöréséről hiteles áttekintést nyújt. Hasonló nagy figyelmet szentelt a zöldségtermesztésnek is, amelynek mesterfogásait a "Veteményes kert" c. könyvében írta le részletesen. A harmadik könyv, a "Gyümölcsös kert" a gyümölcsök szaporításával és termesztésével foglalkozik. Tárgyalja a gyümölcsfák vegetatív szaporí­tásának módszerét és a legfontosabb gyümölcsfajokat is. Lippai János valamennyi könyévben minduntalan észrevehető, hogy isme­ri és figyelembe veszi a növény és környezete közötti összefüggést. Mindenütt, ahol ennek szükségét látta, hangsúlyozta, hogy a közölt módszerek csak a megfigyelések helyén, illetőleg az azokhoz hasonló természeti viszonyok között érvényesek. Pauer szerint az akkori művelődési viszonyok között a Posoni kert a kertészeti tudományok valóságos mesterműve volt. A földesurak még a XIX. század elején is a könyv­­mutatásai szerint rendezték be park­jaikat, kezelték virágos, gyümölcsös és zöldséges kertjeiket. Lippai János kertészeti munkássága minden vonatkozásban összehasonlít­ható a korabeli, angol, francia, német, olasz szakírók munkásságával. Semmivel sem maradt el ezek mögött. Lippai János sok tekintetben példaképül állíthatjuk magunk elé, diák­jaink elé, akiknek nevelésén valamennyien nagy odaadással fáradozunk. Személyében szerencsésen összpontosult a kertészet iránti rajongás, rendkívül jó megfigyelőképesség, amelynek írásaiban lépten-nyomon tanújelét adta. Ezenkívül jó gyakorlati érzékkel is kellett rendel­keznie. Írásaiban mindig tekintetbe vette azt is, hogy a korszerűbb termesztési eljárások helyes alkalmazása a mindennapi gyakorlat szá­mára milyen hasznot nyújt. Építsünk bátran a Lippai János által lerakott alapokra . Értékes mun­kássága serkentsen bennünket hivatástudattal áthatott munkára. Adjon buzdítást és mutasson példát a munkánkban jelentkező nehézségek áthi­dalásához. Somos András egyetemi tanár Főiskolai Igazgató

Next