Kertészmérnök 19. (1976)

1976 / 1. szám

Sajtótájékoztató Dr.Szűcs Kálmán elvtárs , a MÉM Szakoktatá­si Főosztály vezetője 1975 november 21-én az Ál­latorvostudományi Egyetemen sajtótájé­koztatót tartott "A mezőgazdasági, élelmi­­szeripari, erdészeti és faipari szakokta­tás helyzetéről és időszerű feladatairól." A sajtótájékoztatón többek között az alábbi­akról volt szó: Napjainkban a mezőgazdaság termelése 60 %­­kal haladja meg a háború előtti utolsó bé­keév termelését, annak ellenére, hogy az á­­gazatban dolgozók száma a felére csökkent. Az 1950-es években egy mezőgazdasági dolgozó 5-6, a 70-es években viszont már 11-12 fő számára termelte meg az élelmiszert. A minőségi fejlődéshez hozzájárul, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari tevé­kenység - az előző időszakhoz képest - szo­rosabb összhangba került. Az új technika, technológia a szakoktatás­ra is nagyobb feltételeket ró. A tárca te­rületéhez tartozó ágazatokban: 42 900 egyetemi, főiskolai végzettségű, 50 500 középiskolai , 226 500 szakmunkásképesítésű, 436 000 betanított munkás és 719 000 szakképesítés nélkül dolgozó tevékenyke­dik. Az ismeretek gyors fejlődése miatt az ok­tatás nem vállalkozhat arra, hogy a tanu­lókat mindazon ismeretanyaggal felruházza, melyre későbbi munkájuk során szükségük lesz. - Nem lehet a képzés minden szintjén mun­kakör szerinti oktatást folytatni. - A rendelkezésre álló ismeretanyag oly nagy, hogy azt az ifjúsági képzés ideje alatt elsajátítatni nem lehet. Ebből is következik, hogy a képzést alap­képzésre és továbbképzésre kell bontani. Bár a továbbképzés egy állandó folyamat, mégis az új ismeretek felhalmozódásának, a technika, a technológia változásának mértéke, a termelésben betöltött hely sze­rint, 5-8 évenként célszerű mindenkinek összefüggő, szervezett továbbképzésben résztvennie. Az egyetemi oktatás elmúlt évi eredménye­iről szólva dr.Szűcs Kálmán elvtárs kiemel­te a tartósítóipari mérnökképzésben és né­hány más helyen elindított komplex jellegű államvizsgák eredményességét. Jelentősnek tartotta az idegennyelvi oktatás új rend­szerére való áttérést, amelynek elő kell segítenie, hogy a hallgatók a képzési időn belül, használható idegen nyelvtudást sze­rezzenek és a jobb képességűek állami nyelv­vizsgát tegyenek. A termelési igények szükségessé teszik a végzett üzemmérnökök szervezett továbbkép­zését. Ennek a rendszerét a MÉM, az Okta­tásügyi Minisztérium által kidolgozandó, az üzemmérnökök továbbképzésére vonatkozó, általános irányelvek megjelenése után tud­ja kialakítani. Szó volt a Tudományos Diákköri Konferenci­ákról, sportmunkáról, kollégiumi nevelésről, az ifjúsági parlamentek tapasztalatairól, szakmai tanulmányi versenyekről. A végzettek munkába állásával kapcsolat­ban dr.Szűcs Kálmán elvtárs megemlítette, hogy a MÉM felsőoktatási intézményeiben 1975-ben végzett 805 mérnök és állatorvos közül 702 pályázat alapján helyezke­dett el. A pályázók általában két, két és félszeres munkahely között válogathattak. A jövőben az üzemek fogadókészségének to­vábbi növekedésével lehet számolni. A me­zőgazdaságban alkalmazott iparszerű ter­melési rendszerek, a termelőszövetkezetek közös vállalkozásai, illetőleg a termelő­­szövetkezetek és állami gazdaságok verti­kális integrációja ezt az irányzatot to­vább erősíti. Zs.L.

Next