Kertészmérnök 19. (1977)
1977 / 1. szám
A II. Hallgatói Ifjúsági Parlament Az MSZMP KB 1970. februári határozata után az Országgyűlés 1971. szeptemberében törvényt alkotott az ifjúságról, amely hivatalosan az Ifjúsági Törvény nevet viseli. A kormány létrehozta az Állami Ifjúsági Bizottságot, amelynek az a feladata, hogy a kormány nevében összefogja, ellenőrizze az állami ifjúsági munkát, gondoskodjék arról, hogy az ifjúságpolitikai intézkedések megvalósuljanak. Egyetemünkön ez a munka összességében eddig tervszerűen és rendben folyt, a három évvel ezelőtt elfogadott intézkedési terv alapján. Eszerint egyik évben a Dolgozói Ifjúsági Parlament, másik évben pedig a Hallgatói Ifjúsági Parlament összehívására került sor. Eddigi tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy az ifjúsági parlementek egyetemi életünk jelentős állomásai és eseményei voltak, jól szolgálták a közös célok megoldását, sok hasznos tanáccsal szolgáltak a hatékonyabb munkához. Különösen eredményesnek mondható a múlt évben megtartott II.Dolgozói-, és az 1976.október 30-án megtartott II.Hallgatói Ifjúsági Parlament. A közelmúltban tartott Parlament gondos előkészítő munka után került megrendezésre. Nyílt tanszéki értekezleteken foglalkoztak tanszékeink az előző ifjúsági parlament óta eltelt időszak munkájával, ezen belül olyan kérdésekkel, mint az oktatók-hallgatók kapcsolatának alakulása, tanáraink részvétele az oktató-nevelő munkában, az oktatás színvonala emelésének módszerei, a tanszéki követelményrendszer, a tanulmányi fegyelem kérdései, a tanszéki képviseleti rendszer működésének tapasztalatai stb. E témákról a tanszéki értekezletek után, jelentéseket állítottak össze tanszékeink, amelyeket karonként összesítettek, és a rektori, 111. dékáni referátumok részét képezték. Egyetemünk KISZ szervezete is alapos előkészítő munkával készült a parlamentre. Alapszervezeti taggyűléseket, évfolyamgyűléseket tartottak. A parlament plenáris üléssel kezdődött, ahol a Rektor elvtárs és egyetemünk KISZ Bizottságának titkára tartott beszámolót. E referátumok áttekintették az I. Hallgatói Ifjúsági Parlament óta eltelt időszak munkáját, kiemelten foglalkoztak a parlament fő témájával, a munkára nevelés kérdésével. Dimény elvtárs referátumában elmondta, hogy "semmiképp sem elfogultság, ha megállapítjuk, hogy a Hallgatói Ifjúsági Parlament állásfoglalásának végrehajtása nyomán, illetve a foganatosított intézkedések eredményeként összességében jó a hallgatóink közérzete, fiataljaink nagy felelősséggel készülnek hivatásukra. Kapcsolatuk a tanszékekkel javult, viszonyuk az oktatókhoz megfelel a várakozásnak. Tanáraink mindinkább egységes egésznek - azaz szerves egységnek - tekintik a képzést és a nevelést. Ennek is köszönhető, hogy javult a tanulmányi fegyelem, s a tanszéki követelmények megfogalmazásában és érvényesítésében mind nagyobb részt vállalnak a hallgatók . " A továbbiakban az oktatás és a kutatás személyi és tárgyi feltételeiről, nevelőmunkánk helyzetéről, fejlesztéséről, az oktatás fejlesztésének feladatairól szólt Rektor elvtárs. Elmondta, hogy "az előttünk álló feladatok megvalósítása hangsúlyozottan szükségessé teszi az aktivitás fokozását nemcsak az oktatók, hanem a hallgatók körében is. Aligha kell kifejteni, hogy a szocializmus építése olyan állampolgárokat kíván, akik a társadalmi, politikai életben és munkájuk területén nagy fokú aktivitást tanúsítanak. Az aktivitás a kommunista ember számára erkölcsi követelmény, a szocialista társadalomért, a