Kertészmérnök 24. (1982)

1982 / 1. szám

2 EGYETEMÜNK TDK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Az egyetemi Párt Végrehajtó Bizottság <?.e- cemberi ülésén egyetemünk tudományos diák­köri tevékenységét értékelte. Fülöp Zoltánná dr. egyetemi adjunktus a TDK Tanács elnöke számolt be az elmúlt öt évben végzett munkáról, az eredményekről és gon­dokról . Beszámolójából közlünk részleteket; Egyetemünkön a tudományos diákköri mozgalom évtizedes múltra tekint vissza. Ennek bizo- nyitéka, hogy mintegy 20 éve sikeresen sze­repelnek hallgatóink a Tudományos Diákköri találkozókon. A tudományos diákköri mozgalom értékelése alapvetően két részre bontható. Egyrészt a TDK folyamatosságának vizsgálatára egyete­münkön, másrészt szereplésünk értékelésére az Országos Diákköri találkozókon. A diákköri munkába hallgatóinknak 15-20 %-a kapcsolódik be évente. Ez karonként összes­ségében 60-80 főt jelent. A tudományos di­ákköri munkában általában a szakma és a ku­tatás iránt az átlagosnál jobban érdeklődő hallgatók vesznek részt. Ezt a létszámot nem célszerű növelni, inkább arra kell tö­rekedni, hogy az a hallgató, aki diákköri témát választott, folyamatos és eredményes munkát tudjon végezni. A tanszékeken évente meghirdetik a TDK-té- mákat, ezek nagyrészt a tanszékek tervfel­adatos, diszciplináris és KK kutatómunkájá­hoz kapcsolódnak. A kiirt TDK-témák olyanok, hogy azokat később, a szakdolgozatokban, ill. a diplomatervekben is fel lehet hasz­nálni . A diákköri munkába mindkét karon általában a II. tanévben kapcsolódnak be hallgatóink. A diákköri tevékenység a szakirodalom, va­lamint a feladatok gyakorlati kivitelezésé­nek megismerésével kezdődik. A téma feldolgozása után a gyakorlati meg­valósítás következik. Ez a szorgalom mel­lett rátermettséget és nehézségek esetében a megtorpanás elkerülését igényli. Ezért van az, hogy sokkal több hallgató kapcsolódik be a diákköri munkába, mint amennyi az adott időpontra el tudja készíteni pályázatát. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy an­nak az anyagnak felhasználásával, amelyet addig megszereztek, azok a hallgatók is több nyire kiemelkedő szakdolgozatot ill. diplo­mamunkát készítenek, akik a határidőre TDK dolgozatukat nem tudták benyújtani. A TDK konferencián, vagy konferenciákon résztvevő hallgatók rendszerint nem állnak meg a szakmai fejlődésben. Ezt mutatja az a tény is, hogy jelentős részük visszatér egye temünkre további tanulásra, pl. szakmérnöki képzésre, illetve közülük kerül ki igen sok munkatársunk is. Az oktatók és diákkörösök közötti kapcso­lat színvonalát és mélységét alapvetően meghatározza az oktató kapcsolatterem­tő készsége. Vannak olyan oktatóink, akik több hallgatóval foglalkoznak rendszeresen és eredményesen. Ezek az oktatók szívügyük­nek tekintik a hallgatókkal való foglalko­zást és sokszor még a közepes képességű hallgatókkal is eredményeket érnek el. Házi konferenciát két évenként rendezünk és mivel minden diákkörös hallgatónk ezen nem tud résztvenni, az elkészült munkák is­mertetésére két évenként megrendezzük a Végzős Hallgatók Konferenciáját is. A diákkörös hallgatókkal való foglalkozás színvonala a házi konferenciákon, valamint az ezt követő Országos Diákköri Konferen­ciákon mérhető le. 1977-től kezdve már nemcsak a MÉM által ren­dezett Mezőgazdasági Élelmiszertechnológiai Szekcióba neveztünk mindkét kar részéről diákkörösöket, hanem az OM által szervezett egyéb szekciókba is, pl. Kémiai, Természet- tudományi, Biológiai, Műszaki és Környezet- védelmi Szekciókba, általában karonként 10- 13 dolgozatot. Hallgatóink az országos konferenciák külön­böző szekcióiban is mindig sikeresen, jóval az átlag felett szerepeltek.

Next

/
Thumbnails
Contents