A Magyar Gyümölcs, 1937 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-10 / 1. szám

A MAGYAR GYÜMÖLCS (DAS UNGARISCHE OBST) SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, GERLÓCZY UTCA 11. SZÁM — TELEFON 1—860—14 GYÜMÖLCSTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE ORSZÁGOS POMOLÓGIAI BIZOTTSÁG A MAGYAR FAISKOLAI SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. JESZENSZKY ÁRPÁD FŐMUNKATÁRSAK : BAKÓ GÁBOR, BEKE LÁSZLÓ, CSEPREGHY LÁSZLÓ, HALMOS GYULA, HAVASY MIHÁLY, HÚSZ BÉLA DR., KADOCSA GYULA DR., KÁLMÁN SÁNDOR, KORPONAY GYULA, LISZKA JENŐ, MAGYAR GYULA, MOHÁCSY MÁTYÁS, SZABÓ BÉLA, SZŐTS SÁNDOR, ULICSNY KÁROLY, VALLÓ ÁRPÁD, VERMES GYULA, WINKLER JÁNOS 1937. JANUÁR 10 I. SZÁM Etessük télen hasznos madarainkat Irta : dr Jeszenszky Árpád Zord télen, különösen az ólmos eső idején, mint amilyen most január hónap elején is volt, hasznos madaraink táplálékot nem találnak és olykor tömegesen elpusztulnak. Az ólmos eső rátapad a fákra, növényekre, a szabad természet minden talpalatnyi részét jégpáncéllal vonja be s ilyenkor a kis madár semmiféle eleséghez nem juthat. Ezért minden gyümölcstermesztőnek gondos­kodnia kell a madarak téli etetéséről. A napilapokban egy kedves gondola­tot olvastam ezzel kapcsolatban. Kará­csony után a fenyő­fát ne vessük tűzre, hanem állítsuk fel a szabadban — a ma­darak karácsonyfájá­ul. Aggassunk gallya­ira fél diókat, szalon­na darabocskákat, dióhéjakat tömjünk meg faggyúval, kis etetőkbe szemes ele­delt rakjunk. Ezzel nemcsak a madarakon segítünk, hanem gyermekeink fiatal és fogékony lel­két a madarak igaz, segítő szeretetére ne­velhetjük. Az ilyen szokásból sarjadhat ki vidékenként a ma­dárvédelemnek egy erős, fejlett kultusza, miként az nálunk egyes dunántúli köz­ségekben, különös­képpen pedig a nyu­gati államokban dí­vik is. Gyümölcstermelésünk leghasznosabb madara a cinke. Jó étvágyú, mindig kutató, tevékeny madár, amely főként rovarokkal táplálkozik, a fák kéregrepedéseiből, karók, kerítések hasadéká­­ból kibogarássza a telelő rovarokat, bábokat stb. s ezzel mérhetetlen hasznot hajt. Téli kisegítő táplálékul igen szereti elsősor­ban a napraforgómagot, aztán a tökmagot, a nyers szalonnát, faggyút s egyéb állati hulladékot. A madáretetők közül már a múlt években is egynéhányat is­mertettünk. Ezúttal Szarka Péter nyársapáti földbirtokos által alkalmazott etetőt ismertetem, miután azt bárki — kiadás nélkül — maga is megcsinálhatja. Itt az Alföldön — Nagykőrös szom­szédságában —­ a kobak­tököt sokfelé termesztik, megszá­radt termését az itte­ni magyarok boros- és vizesedénynek is használják. A nyakát kifúrják, fent és kissé lejjebb az oldalán. Az egyik lyukon töl­tenek, a másik lyuk a levegő nyílása. Ezt a tököt ké­szíthetjük el madár­etetőnek is a követ­kezőképpen : Amikor a ko­bakt-tök termése be­érett, leszedjük és száránál fogva a pad­láson felakasztjuk. Cinegeodu: Alulról tövises gallyakkal védve a ragadozó állatok ellen IV. ÉVF.

Next