A Magyar Gyümölcs, 1937 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-10 / 1. szám
A MAGYAR GYÜMÖLCS (DAS UNGARISCHE OBST) SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, GERLÓCZY UTCA 11. SZÁM — TELEFON 1—860—14 GYÜMÖLCSTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE ORSZÁGOS POMOLÓGIAI BIZOTTSÁG A MAGYAR FAISKOLAI SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. JESZENSZKY ÁRPÁD FŐMUNKATÁRSAK : BAKÓ GÁBOR, BEKE LÁSZLÓ, CSEPREGHY LÁSZLÓ, HALMOS GYULA, HAVASY MIHÁLY, HÚSZ BÉLA DR., KADOCSA GYULA DR., KÁLMÁN SÁNDOR, KORPONAY GYULA, LISZKA JENŐ, MAGYAR GYULA, MOHÁCSY MÁTYÁS, SZABÓ BÉLA, SZŐTS SÁNDOR, ULICSNY KÁROLY, VALLÓ ÁRPÁD, VERMES GYULA, WINKLER JÁNOS 1937. JANUÁR 10 I. SZÁM Etessük télen hasznos madarainkat Irta : dr Jeszenszky Árpád Zord télen, különösen az ólmos eső idején, mint amilyen most január hónap elején is volt, hasznos madaraink táplálékot nem találnak és olykor tömegesen elpusztulnak. Az ólmos eső rátapad a fákra, növényekre, a szabad természet minden talpalatnyi részét jégpáncéllal vonja be s ilyenkor a kis madár semmiféle eleséghez nem juthat. Ezért minden gyümölcstermesztőnek gondoskodnia kell a madarak téli etetéséről. A napilapokban egy kedves gondolatot olvastam ezzel kapcsolatban. Karácsony után a fenyőfát ne vessük tűzre, hanem állítsuk fel a szabadban — a madarak karácsonyfájául. Aggassunk gallyaira fél diókat, szalonna darabocskákat, dióhéjakat tömjünk meg faggyúval, kis etetőkbe szemes eledelt rakjunk. Ezzel nemcsak a madarakon segítünk, hanem gyermekeink fiatal és fogékony lelkét a madarak igaz, segítő szeretetére nevelhetjük. Az ilyen szokásból sarjadhat ki vidékenként a madárvédelemnek egy erős, fejlett kultusza, miként az nálunk egyes dunántúli községekben, különösképpen pedig a nyugati államokban dívik is. Gyümölcstermelésünk leghasznosabb madara a cinke. Jó étvágyú, mindig kutató, tevékeny madár, amely főként rovarokkal táplálkozik, a fák kéregrepedéseiből, karók, kerítések hasadékából kibogarássza a telelő rovarokat, bábokat stb. s ezzel mérhetetlen hasznot hajt. Téli kisegítő táplálékul igen szereti elsősorban a napraforgómagot, aztán a tökmagot, a nyers szalonnát, faggyút s egyéb állati hulladékot. A madáretetők közül már a múlt években is egynéhányat ismertettünk. Ezúttal Szarka Péter nyársapáti földbirtokos által alkalmazott etetőt ismertetem, miután azt bárki — kiadás nélkül — maga is megcsinálhatja. Itt az Alföldön — Nagykőrös szomszédságában — a kobaktököt sokfelé termesztik, megszáradt termését az itteni magyarok boros- és vizesedénynek is használják. A nyakát kifúrják, fent és kissé lejjebb az oldalán. Az egyik lyukon töltenek, a másik lyuk a levegő nyílása. Ezt a tököt készíthetjük el madáretetőnek is a következőképpen : Amikor a kobakt-tök termése beérett, leszedjük és száránál fogva a padláson felakasztjuk. Cinegeodu: Alulról tövises gallyakkal védve a ragadozó állatok ellen IV. ÉVF.