Magyar Gyümölcs, 1944. január-november (11. évfolyam, 1-22. szám)
1944-01-01 / 1. szám
1. az optimális, feltételek mellett létesített gyümölcsösök felkutatása és kataszterbe foglalása, 2. részletes üzemterv kiépítése a kataszterbe foglalt gyümölcsösök részére, 3. a szervezés irányítása és ellenőrzés módozatainak megállapításai, 4. a szükséges forgótőke megszerzése és a várható jövedelmezőség kimutatása; 5. javaslat készítése a terv végrehajtásához szükséges pénzügyi szervezetről; 6. javaslattétel a méltányos adókedvezményre. A fenti indítványt az igazgatóválasztmányi ülés elfogadta és felhatalmazta az elnökséget, hogy ebben az irányban tegye meg a szükséges lépéseket. Az országos elnök ezután rátért az 1943. évi cukorakció lebonyolítására és ismertette azokat a visszás helyzeteket, amelyek abból származtak, hogy a befőzési cukrot nem a múlt évek jól bevált módszerével osztották szét, hanem új rendszert vezettek be, amely azután az egész gyümölcstermelő társadalom körében a legnagyobb elégedetlenséget váltotta ki. Kérte az egész gyümölcstermelő gazdaközönség nevében a magas kormányt, hogy a befőzési cukor elosztásra állíttassák vissza a régi rend, amely szerint a cukorkiosztás a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének tagságához volt kötve. A másik nagy időszerű kérdés, amelyet az országos elnök az igazgatóválasztmány elé tárt, a gyümölcsárak rögzítése. Közölte, hogy ez a kérdés a mai időkben állandóan napirenden van. Újságcikkek és magánosok sokszor méltánytalanul támadják a gyümölcstermelő társadalmat, amely pedig egyáltalán nem hibás az úgynevezett »magas« gyümölcsárakért, csak legfeljebb megelégedett, hogy végre a jó minőségű gyümölcs is megkapja azt az elismerést, amelyet már régen megérdemelt. Rámutatott arra, hogy a gyümölcsárak maximálásával teljesen megbénítanák a gyümölcstelepítési kedvet és a fennálló gyümölcsösöknél pedig kénytelenek volnának a gazdák rátérni a külterjes művelésre, megszüntetnék a költséges védekezést, amivel a már meglevő gyümölcsfaállományukat is teljesen romlásba döntenék. Az országos elnök megnyitóbeszédének végén elismeréssel nyilatkozott gr. Somssich Lászlóról, az OMGE illusztris elnökéről, Egyesületünk tiszteletbeli elnökéről, aki most ünnepli elnöki tisztségének 25 éves jubileumát. Az egész gyümölcstermelő társadalom részéről a legmelegebb szerencsekívánatait tolmácsolta gr. Somssich Lászlónak és indítványozta, hogy az igazgatóválasztmányi ülés jegyzőkönyvben örökítse meg gr. Somssich László érdemeit, aki az egész magyar gazdatársadalom érdekében 25 éves munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az elnök javaslatát az igazgatóválasztmány örömmel elfogadta és megbízta az elnökséget, hogy erről a határozatáról jegyzőkönyvi kivonattal értesítsék dr. Somssich Lászlót. Az elnök megnyitóbeszéde után dr. Okályi Iván ügyvezető-igazgató tartotta meg előadását »Az érdekképviseletek szerepe az átmenetgazdaság megszervezésében* címmel. Dr. Okályi Iván előadásának bevezetőjében az »átmenetgazdálkodás* szó jelentőségét fejtegette és rámutatott arra, hogy a m. kir. földmívelésügyi miniszter úr kezdeményezésére a Darányi Ignác Agrártudományos Társaság már egy ankétet is tartott e kérdés tárgyalására, sőt az egész földmívelésügyi közigazgatást mozgósították annak érdekében, hogy ez az »átmenetgazdálkodás« minél zavartalanabb legyen és az ezzel járó nehézségeket minél könnyebben leküzdjék. A földmívelésügyi kormányzat terveiből kitűnik, hogy a gyümölcstermelési átmenet gazdálkodásnak nagyszabású tervezetét két tömör pillérre szándékozik helyezni. Az egyik a kertészeti szakoktatás még tökéletesebb kiépítése, a másik pedig a kertészeti érdekképviseleti szervek bevonása a mezőgazdasági közigazgatásba. Ez a második kérdés az, ami bennünket, mint magyar gyümölcstermelőket, közelebbről érdekel. Ugyanis, amint az előadó fejtegette,az állam végrehajtó szervezetében netalán beálló bármiféle pénzügyi, technikai vagy politikai rázkódtatás esetére az érdekképviseletek bevonásával biztosíthatják a termelés irányításának folytonosságát és ugyanakkor az érdekeltek öntevékenységének bevonásával nagyban tehermentesítik az állami hatóságokat. Az előadó rámutat arra, hogy ez a probléma nagyon időszerű és ezzel kapcsolatban Egyesületünk, mint a gyümölcstermelés és gyümölcstermelők szabad társulásán alapuló érdekképviselete feltétlenül számít arra, hogy ebben a nagy munkában ő is megfelelő részt kap. Természetesen mielőtt munkára jelentkeznénk, vagy mielőtt a munkát ténylegesen vállalnánk, szükséges, hogy érdekőképviseletünket megvizsgáljuk abból a szempontból, hogy mit tud vállalni, hogy milyen munkának az elvégzésére képes. A kérdés nagy jelentőségénél fogva szükségessé teszi a felelősségmegosztást, amellett azonban az érdekképviseleti szervezettől joggal elvárt rugalmasság azonnali intézkedéseket követel, tehát ebből kifolyólag szükségesnektartja, hogy az elnökség számára megfelelő felhatalmazás adassék. Ennek a mindenkori rugalmasságnak a 01x1051- tájára először is szükségesnek tartja az országos elnök által javasolt véleményező testület létesítését, másodszor az érdekképviseleti szervezetnek a mindenkori helyzethez való idomíthatóságát. Az előadó hangsúlyozza azonban azt, hogy az elnökség számára adandó rendkívüli felhatalmazás nem jelenti az Egyesület önkormányzati akarat kijelentő szervének, a Közgyűlésnek hatáskörébe tartozó kérdések önálló intézését. Egyedül és kizárólag a méreteiben, ügykörében és dinamikájában megnövekedett végrehajtási tevékenység és a nagyobb jelentőségű elvi kérdések előmunkálatai tekintetében a felelősség előzetes megosztását kívánja az Elnökség a maga számára biztosítani. A megvitatandó kérdéseket három pontban foglalja össze: 1. a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés érdekképviseleteinek jelenlegi szervezetei megfelelnek-e az átmeneti időkben rájuk váró feladatoknak? 2. a rokon célkitűzési érdekképviseletek kooperációja és az állami igazgatással összhangba hozatala milyen módon volna célravezetően megvalósítható? Ez a kérdés kettéágazik : a) Vájjon nem kellene-e a gyümölcstermesztést a szőlőtermeléstől az érdekképviseleti szervezéssorán eleve különválasztani? b) Ha viszont nem, úgy nem volna-e kívánatos a szőlő- és gyümölcstermelés állami intézményeit (igazgatási, szakoktatási, kutatóintézmény), valamint az ez idő szerint külön szervezetekben megalakult érdekképviseleteit szerves egységbe összefoglalni? 3. Vájjon most időszerű-e a szükséges átszervezés, vagy pedig az átmeneti viszonyok átalakulása szerint lesz-e ez megvalósítandó? Az előadó ezután ismerteti a gyümölcs- és szőlőtermelés jelenleg működő országos érdekképviseleteit, közöttük első helyen az Országos Mezőgazdasági Kamarát, amelynek programmját részben a gyümölcstermesztés képezi. Azután a Gyümölcstermelők Országos Egyesületét, amelynek kizárólagos programmja a gyümölcs- és zöldségtermesztés, majd megemlíti a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületét, amelyik teljesen a szőlőtermesztéssel foglalkozik, s végül pedig ismerteti a Hegyközségeket, amelyeknek progranonja részben a gyümölcs, részben a szőlőgazdálkodás képviselete. Ez a négy érdekképviselet van hivatva ma, hogy a gyümölcs- és szőlőtermelő gazda egyetlen érdekét képviselje. Nehezen képzelhető el az, hogy ez a négy érdekképviselet, amely tulajdonképpen különböző irányelvekkel védi a termelőket, olyan módon végezze munkáját, hogy ezek soha ne keresztezzék egymást. Ha pedig ezeknek az érdekképviseleteknek a tevékeny-