Tájépítészet 5. (2004)

2004 / 1-2. szám

Őserdő a városban?/Wild forest in the city? Lektor: Baloghné dr. Ormos Ilona Őserdő a városban címmel tájrendezési kon­ferenciát szerveztek 2003 októberében Dort­­mundban. A téma a Ruhr-vidék új arculatának, üdülés-idegenfogalmi vonzásközpontjainak kialakítása volt. Az előadások az erdészeti-bo­tanikai, a tájtervezési és a szociológiai-foglal­koztatási téma köré csoportosíthatók. Tájren­dezési szempontból nyilván az első két terület a legérdekesebb számunkra. Autópályák sűrű hálózata, összenőtt városok, mozaikosság és fákkal nagy arányban benőtt felületek jelentik a mai Ruhr-vidéki tájat. Hol le­hetnek az intenzíven hasznosított ipari és la­kótájban az őserdők? Hogyan alakulhattak ki a legnagyobb európai agglomerációban őserdők? A térség fejlettségének érzékeltetésére szol­gáljon a 40 évvel ezelőtti állapot összegzése: „Ruhr-vidék, Ruhrgebiet. Iparvidék az NSZK- ban­­ Észak-Rajna-Vesztfáliában, kb. 4200 km 2. L: 4,5 millió. A népsűrűség igen nagy, 1000 fő/km 2 fölött. Németország nehézipari köz­pontja, a német militarizmus hadi, ipari bázisa (Krupp-művek, Mannesmann-, Thyssen-Klöck­­ner-konszernek üzemei stb.). Feketekőszén­bányák, kokszolóművek, kohók, acél- és hen­gerművek, gépgyárak, nehézvegyipari üze­mek, nagyjelentőségű könnyűipara is. A Ruhr­­vidék adja az NSZK nyersvas- és acéltermelé­sének 83-84%-át. Sűrű vasúti, közúti, víziút hálózat (Rajna-Herne és Dortmund-Ems csa­torna). Nagy folyami kikötője Duisburg. A Ruhr­­vidék városai: Essen, Oberhausen, Gelsenkir­­chen, Bochum, Dortmund, Düsseldorf, Duisburg, Wuppertal, Mühlheim, Solingen stb. jórészt ösz­­szenőttek. A német munkásmozgalom egyik központja.” (ÚJ MAGYAR LEXIKON, Budapest, Akadémia Kiadó 5. kötet 1962. pp. 625-626.) A Ruhr-vidék és az őserdő, az intenzív táj­használat és a befolyásolás-mentességet je­lentő őserdő, a magas népsűrűség és az érin­tetlenséget, a kedvező ökológiai adottságokat jelentő őserdő mindenképpen egymással el­lentétes fogalmak. A kíváncsiság további foko­zása helyett elárulom, hogy a Ruhr-vidéken őserdő alatt: Dr. CSEMEZ Attila Wasserpflanzen Emschersteg Rampen und Treppen alté Werksmauer 1. sz. kép: Az Emscher rehabilitált szakaszának metszete TÁJÉPfTÉSZET 4

Next