Kertészeti szemle 1934 - 6. évfolyam
1934. január / 1. szám
VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM BUDAPEST, 1934. JANUÁR KERTÉSZETI SZEMLE AZ OKLEVELES KERTÉSZEK AZ ORSZÁGOS MAGYAR ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK | KERTÉSZETI EGYESÜLETNEK HIVATALOS LAPJA SZERKESZTI AZ O. I. C. E. IRODALMI BIZOTTSÁGA : ANGYAL DEZSŐ, DR. BALLENEGGER RÓBERT, GERGELY ISTVÁN, DR. HUSZ BÉLA, DR. KADOCSA GYULA, KORPONAY GYULA, MAGYAR GYULA, MOHÁCSY MÁTYÁS, SCHNEIDER JÓZSEF, VARGA MÁRTON, BAUR ERWIN Írta: Dr. Szabó Zoltán Az örökléstudomány utolsó két évtizedének hatalmas fellendülése néhány nagy kutató nevéhez fűződik, akik önmaguk és tanítványaik, munkatársaik vizsgálataival építették fel e tudomány nagy csarnokát. A tudománytörténetben páratlan az a nagy érdeklődés, amellyel a kutatók nagy serege az úttörők nyomán az átöröklés problémáinak megoldása, tisztázása felé fordult. Az úttörők, a zseniális vezetők között egyike a legnagyobbaknak volt dr. Baur Erwin berlini professzor akit hirtelenül és váratlanul vesztett el a tudomány és a gazdaság, december hó 2-án, 58 éves korában. A biológiai tudományok felé vonzódván, orvosnak készült, majd botanikussá, fiziológussá lett és 1911-ben a botanika tanára volt Berlinben. Csakhamar a legnagyobb érdeklődéssel fordult az örökléstudomány kérdései felé. A kísérleti kutatás mesterévé vált hírneves Antirrhinum tenyésztései révén. Éles szeme ezt a növényt találta alkalmasnak a keresztezések és mutációk tanulmányozására és valóban e növény éppoly nagyszerű műszerré vált kezében, mint Mendel kezében a borsó, vagy az amerikai Morgan-iskola kezében a Drosophila muslica. A legnehezebb és legkörülményesebb örökléstani kérdéseket, a faktorkapcsolódásokat, a komplikáltabb szétválásokat, faktorkicserélődéseket, egyirányú és összetartó faktorok szerepét, a többfaktoros sajátságok öröklését, a mutációk természetét és még számos más problémát klasszikus kísérletekkel oldott meg a berlini mezőgazdasági főiskola örökléstani intézetében és telepén. Ugyanekkor tanítványaival is a kísérleteknek egész sorát végeztette. Könyvtárt tesz ki a megjelent dolgozatok és értekezések tömege, amelyek általános elismerést vívtak ki a berlin—dahlemi intézet részére. A német mezőgazdaság felfigyelt Baur felfedezéseire és egyszeriben ő lett a német kertészeti és mezőgazdasági nemesítés intézője, irányítója. A kormányzat (német szokás szerint) természetesen mindent megtett, hogy a tudományos és gazdasági értékű örökléstani kutatásoknak teljes sikerét biztosítsa. A dahlemi hatalmas intézet kísérleti területeivel és üvegházaival azt bizonyítják, hogy ezek a költséges berendez-