Kertészeti szemle 1939 - 11. évfolyam
1939. január / 1. szám
vonatkozásokban, ezért sietett az ottani elmaradt szegény lakosság megsegítésére. Az első korszerű gyümölcsös telepítések ezekre a vidékekre estek, különösen Jonathan, Téli arany parmen, Londoni pepin, Beregi és Nemes Sóvári, Daru Sóvári, Török Bálint, Danzigi bordás, Kenézi piros, Őszi szürke zenet s még egy sereg igen értékes, de ma már sajnos tömegtermesztésre nem ajánlott alma és körtefajtából. A cseh megszállás alatt ezek a telepek vagy teljesen tönkrementek, vagy egészen jelentéktelen mennyiséget tudtak csak feldolgozni. Ennek a vidéknek tehát elsősorban van szüksége arra, hogy úgy a termesztés, mint a védekezés és feldolgozás terén is mentől előbb a szükséges irányítást biztosítsuk, mert legértékesebb gyümölcseink innen fognak kikerülni, amellyel a külföldi piacokat nemcsak megtartani, hanem még fejleszteni is tudjuk. Különösen faiskolákat kell ennek a vidéknek, illetve országrésznek a közvetlen területén mielőbb létesíteni, hogy a telepítés ezekből a lehető leggyorsabban egészséges anyaggal megtörténhessék. Az északkeleti Kárpátok magyarlakta vidékeinek a visszacsatolása gyümölcstermesztési szempontból még nem oldotta meg a kérdést véglegesen. A Vihorlát—Avas—Gutin név alatt ismert hegyvidék délre nyíló völgyei, a Tisza, Laborca, Ondava, s a többi folyók délre futó völgyei, a tulajdonképeni gyümölcstermesztő zóna nincs visszacsatolva Hazánkhoz. Kassától nyugatra az Ipoly torkolatáig a világháborút megelőzőleg még nem volt kialakult gyümölcstermesztés, csak egyes kisebb helyi jelentőségű, elsősorban szilvatermesztési területek voltak, így pl. a már említett Rimaszombat környéke és itt-ott alma, cseresznye és körte termesztéssel találkozunk. Ezeken a vidékeken is kezdő lépések történtek a megszállás alatt, ezt nekünk tovább kell fejleszteni, annyival is inkább, mert a főváros és az alföldi városok gyümölccsel való ellátása elsősorban erről a vidékről kell, hogy történjék. Az Ipolytól nyugatra, az országhatár és a Duna, valamint a Kárpátok déli nyúlványai által bezárt Kismagyaralföld, a Csallóköz területe a rajta átvonuló igen gazdag vízhálózat, s a folyók által ősidők óta hordott és lerakott igen gazdag iszapos humusz talaj, s általában a vidéknek igen kedvező fekvési és időjárási viszonyai folytán a legkülönbözőbb gyümölcsnemek és kerti termesztés számára alkalmas. A visszacsatolt területek gyümölcsészeti jelentősége annyira elsőrendű, hogy ennek következtében eddigi gyümölcstermesztési térképünket feltétlenül jelentékenyen módosítani kell, elsősorban téligyümölcs termesztés tekintetében, mert ezután igen nagy eltolódások lesznek előbbi gyümölcsnemek javára a Felvidéket illetőleg. Zúzmarás fenyők a Széchenyi hegyen Csorna Antal felvétele 3