Kertészeti szemle 1941 - 13. évfolyam
1941. január / 1. szám
6 feletti párologtató felületet csökkentjük. A beteg növényeket néhány napig árnyékosabban és zártan tartjuk. A talaj hőfokának emelése (melegtalp) fokozza a gyökérképződést. 8. Érzékenyebb cserepes növényeinket a szabadban csak fél cserépmélységig sülyesztjük ki. Ezt a munkát sülyesztő fúróval végezzük, így a cserép vízlevezető nyílása nem dugul el. 9. Chrysanthemumjainkat virágzás előtt ablakkal fedjük le. A beállós esők következtében így nem korcsosodnak el a bimbók és nem reped fel a virágszár, aminek szintén hirtelen beálló vízbőség az oka. Ezek a fontosabb ellenszabályok. Bizonyos, hogy az öntözővíz túlságos adagolása a legtöbb bajt szokta okozni. A bajokat sikeresen legyőzhetjük, ha idejében észrevesszük és a felsorolt ellenszabályok közül a legmegfelelőbbeket alkalmazzuk. Túltápláltság. Ugyancsak sok bajt okoz a növények túltápláltsága. Mindannyian arra törekszünk, hogy kultúrnövényeink megfeleljenek a hozzájuk fűzött reményeknek. Bőven virágozzanak, tarkalevelűek maradjanak. Ezért bőséges táplálásukról gondoskodunk. Sajnos, a túltápláltság nem hozza meg mindig a várt eredményt, sőt lehet, hogy annak éppen az ellenkezőjét érjük el. Nitrogénnél túltrágyázott növények hatalmasan növekednek. Örülünk a buja növekedésnek. Ám ha jobban megnézzük ezeket a növényeket látni fogjuk, hogy a hajtások elvékonyodnak, az izközök hosszúak, a hajtásoknak nincs tartásuk, könnyen elfekszenek. A növények vízigénye is megnő, könnyen lankadnak. A légzőnyílások nagyok. A növény betegségek iránt fogékony. Tarkalevelű növényeink egyszerre megzöldülnek, tarka leveleket nem nevelnek. Hogyan segíthetünk a túltáplált növényeken? 1. Foszfor és káli tartalmú trágyával ellensúlyozzuk a nitrogén hatását. 2. A növényeket erősebb levegőzéssel, kevesebb árnyékolással edzük. Gyümölcsfáink koronaágait megritkítjuk. Túl sok mész. A növények egészséges fejlődéséhez mész is kell a talajba. Nem annyira azért, mintha a növény sok meszet venne fel a talajból, hanem inkább a talaj feltárása és minőségi állapotának javítása szempontjából. Mész jelenléte tehát feltétlenül szükséges. Mégis ebből is megárt a sok. Túlságosan meszes talajon megsárgulnak fáink. (Halványzöld budavidéki őszibarackfák! Mi lehet ennek az oka ! Az, hogy a túlsók mész miatt vashiányban szenvednek fáink. (Lásd: Hiánybetegségek c. cikkem.! Nagyon érdekes eset ez. Mészbőség vas jelenléte mellett vashiányt idéz elő. Hőség. Nemcsak a fagy, hanem a nagy meleg is káros. Megégett növér képe nagyon hasonlít az elfagyottéhoz. A pusztulás oka itt is a túl nagy vízveszteség. A hőmérséklet emelkedése fokozza a vízszükségletet. Ha a gyökerek nem képesek annyi vizet felvenni, ahogyan azt a levelek elpárologtatják, levélhullás, gyümölcshullás áll elő. A forró levegő perzselőleg hat a lombozatra, de káros lehet a gyökerekre is. Üveg alatt jobban éget a nap. Hogyan védjük növényeinket a nagy meleg ellen? 1. Szabadban gyakrabban és bővebben öntözünk, hogy a megnövekedett vízforgalomban fennakadás ne álljon elő. Ha lehet, beárnyékoljuk a növényt. A talajt mindenesetre. 2. Üvegházban szintén bőven öntözünk, a hőmérsékletet erősebb árnyékolással és szellőztetéssel csökkentjük. Túl párás levegő. Még ezzel is kárt tehetünk. Ha a levegő párateltségét mértéken túl fokozzuk, akkor a levelek párologtatása nem áll összhangban a gyökerek víz felvételével. Különösen nem, ha hűvös a levegő. Előállhat rothadás s párás térben a betegséget okozó szombák is könnyebben terjednek, pusztítanak. Gyümölcsfáinkon ezért pusztítanak különösen tavasszal és nyár elején gombabetegségek. Mit tegyünk? Ügyeljünk arra, hogy a légnedvesség és a hőmérséklet kiegyenlített legyen. Többet szellőztessünk, vagy