Kertészeti szemle 1944 - 16. évfolyam
1944. január / 1. szám
— • - •' -. «^iiKJ« *ft;JYV47...A -:• BUDAPEST. KERTÉSZETI SZEML AZ ORSZÁGOS MAGYAR KERTÉSZETI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési ár egy évre 14 P. Egyesületi helyiség : XIV., Városliget, Stefánia út, Kertészeti Kiállítási Csarnok. Tartalomjegyzék: Kulcsár Rezső: Gastellák— Haworthiák. — Frank Tivadar: Magtermesztés. — Pap István: Mit várunk a Szövetkezettől? — Acsádi József: Az önálló kertészek betegség és aggkori biztosítása. II. — Január. — Egyesületi élet és hirek. — Könyvismertetés. m (fasteááU-UantoiULáU. A mult század első felében Afrikában végzett nagy növény felfedezések sok új növénnyel gazdagították az öreg Európa növényállományát. Közel száz év telt el azután, amikor a magángyűjteményekben is méltó helyet kaptak a succulens (pozsgás) növények. Eleinte a bizarr formájúakat vegyesen, majd fokozatosan az egyes fajtákat külön-külön találjuk a gyűjtőknél. Amint a tudományos világ felfigyelt ezen növényekre és vizsgálatait ezekre is kiterjesztette, külön társaságok alakultak a gyűjtőkből majdnem minden országban. Főleg azokban az országokban, ahol élénkebb kereskedelmi kapcsolat fejlődött ki Afrika és Európa között. A hollandi, belga és német nagy kertészetek külön expedíciókat küldenek ki az érdekesebb növények begyűjtésére, továbbá kísérleteket folytatnak azok meghonosítására, szaporítására és elterjesztésére. Ezen az úton jutottak el mihozzánk is a pozsgás növények, és mint hálás szobnövények a közelmúltban igen nagy közkedveltségnek örvendtek. Ma, amikor az állandó idegfeszültséget kivánó munkánkból otthonunkba térünk, jóleső felüdülést szolgál az ablakpárkányunkat benépesítő növénygyűjteményünk egy-egy tagjával elszórakozni, megfigyelni növekedését, fejlődését, virágbontását vagy betegségét. Ragaszkodásunk és szeretetünk új feladatok megoldását, a gyógyítást, a segíteni akarást és tudást fejleszti ki bennünk. Az alábbiakkal is segítségére szeretnék lenni azoknak, akik otthonuk díszei között egynéhány a Liliomfélék családjába tartozó Gasteriát és Haworthiát tartanak, vagy kertészetükben ilyen célra nevelnek. A Haworthiák nevüket Hardy Haworth angol botanikusról kapták, Duvaltól, a genus leírójától. Míg a Gasteriák a görög gaster, gasteros , has, hasas szóból ered, ami az egyes virágok aljának hasas kialakulására vonatkozik. Délafrikából származnak és különböző vidékek lakói. Éppen ez teszi formagazdaggá mindkét genust. Az eredeti termőhelyén 100—150 speciest is- kedves munkatársainknak és olvasóinknak boldog és békét hozó új esztendőt kívánunk.