Kertészeti szemle 1944 - 16. évfolyam

1944. január / 1. szám

— • - •' -. «^iiKJ« *ft;JYV47...A -:• BUDAPEST. KERTÉSZETI SZEML AZ ORSZÁGOS MAGYAR KERTÉSZETI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési ár egy évre 14 P. Egyesületi helyiség : XIV., Városliget, Stefánia­ út, Kertészeti Kiállítási Csarnok. Tartalomjegyzék: Kulcsár Rezső: Gastellák— Haworthiák. — Frank Tivadar: Magtermesztés. — Pap István: Mit várunk a Szövetkezettől? — Acsádi József: Az önálló kertészek betegség és aggkori biztosítása. II. — Január. — Egyesületi élet és hirek. — Könyvismertetés. m (fasteááU-UantoiULáU. A mult század első felében Afriká­ban végzett nagy növény felfedezések sok új növénnyel gazdagították az öreg Európa növényállományát. Közel száz év telt el azután, amikor a magán­gyűjteményekben is méltó helyet kap­tak a succulens (pozsgás) növények. Eleinte a bizarr formájúakat vegye­sen, majd fokozatosan az egyes fajtá­kat külön-külön találjuk a gyűjtőknél. Amint a tudományos világ felfigyelt ezen növényekre és vizsgálatait ezekre is kiterjesztette, külön társaságok ala­kultak a gyűjtőkből majdnem minden országban. Főleg azokban az országok­ban, ahol élénkebb kereskedelmi kap­csolat fejlődött ki Afrika és Európa között. A hollandi, belga és német nagy kertészetek külön expedíciókat küldenek ki az érdekesebb növények begyűjtésére, továbbá kísérleteket foly­tatnak azok meghonosítására, szaporí­tására és elterjesztésére. Ezen az úton jutottak el mihozzánk is a pozsgás nö­vények, és mint hálás szobnövények a közelmúltban igen nagy közkedvelt­ségnek örvendtek. Ma, amikor az állandó idegfeszültsé­get kivánó munkánkból otthonunkba térünk, jóleső felüdülést szolgál az ablakpárkányunkat benépesítő növény­gyűjteményünk egy-egy tagjával elszó­rakozni, megfigyelni növekedését, fej­lődését, virágbontását vagy betegségét. Ragaszkodásunk és szeretetünk új fel­adatok megoldását, a gyógyítást, a se­gíteni akarást és tudást fejleszti ki bennünk. Az alábbiakkal is segítségére szeretnék lenni azoknak, akik ottho­nuk díszei között egynéhány a Liliom­félék családjába tartozó Gasteriát és Haworthiát tartanak, vagy kertésze­tükben ilyen célra nevelnek. A Haworthiák nevüket Hardy Ha­worth angol botanikusról kapták, Du­valtól, a genus leírójától. Míg a Gas­teriák a görög gaster, gasteros , has, hasas szóból ered, ami az egyes virá­gok aljának hasas kialakulására vo­natkozik. Délafrikából származnak és külön­böző vidékek lakói. Éppen ez teszi for­magazdaggá mindkét genust. Az ere­deti termőhelyén 100—150 speciest is- kedves munkatársainknak és olvasóinknak boldog és békét hozó új esztendőt kívánunk.

Next