Kincskereső, 1981 (8. évfolyam, 1-9. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Kimentem én a szérűre, Leheveredtem a földre, Vándorlegények módjára. Szalmakazal árnyékába. Elnéztem a kéklő eget, A vonuló fellegeket, Ej, ha velük elmehetnék. Ide vissza sose jönnék. Mért is szültél a világra. Édesanyám, árvaságra? Szolgalegény lett belőlem. Keserves hát az életem. Barmok között dikón hálok. Folyvást, hogyha nem vigyázok A gazdáram marhájára. Megver istenigazába’. Fehér ingem hogyha volna, A csizmám ha csikorogna. Meg is látnák a leányok. Milyen nyalka legény vagyok. Pörge kalap a fejembe’, Rózsa illatoz mellette. Engem nézne a sok leány. Amennyi itt van, valahány. Bárcsak fecskemadár volnék. Innen messze elrepülnék. Tengeren túl, jobb világba. Nem járnék szolgagúnyába. ( Kővár) A perjés! erdőn, A perjés! erdőn Van egy aranybikkfa. Van egy aranybikkfa. Alóla folyik el. Alóla folyik el Egy szép patakocska. Egy szép patakocska. Oda jár fürdeni. Oda jár fürdeni Egy pár galambocska. Egy pár galambocska. Mintha az egy galamb. Mintha az egy galamb Egy szép legény volna. Egy szép legény volna. A más galamb pedig, A más galamb pedig A rózsája volna. A rózsája volna. (Perjése)