Kincskereső, 2002. (29. évfolyam, 1-9. szám)
2002-01-01 / 1-2. szám
Bächer Iván: A kalaptomp titka Délután három óra múlt hét perccel, mikor özvegy Fischer Imréné kalap- és kalaptompgyártó iparos befordult a Karpfenstein utcába. Ráadásul a Teleki tér felől. Fazekas Béla, aki szintén arra járt, csak ő éppen ellenkezőleg, a Kálvária tér felől haladt, és éppen kifordult a Karpfenstein utcából, oda sem hederített a vele szemben baktató és aztán mellette elhaladó alakra. Pedig lett volna oka fölfigyelni özvegy Fischernére. Mert egy biztos. Ilyen figura nem járt még a Karpfenstein utcában. Nem volt alacsony, és nem volt magas sem, s ezzel rögtön meghökkentett mindenkit, aki meglátta őt. Kalapot viselt az öregasszony, fekete ruhát, és kezében egy olyan hosszú bottal kopogott, ami egészen az aszfaltig ért. És még valami különleges volt Fischernében. Hogy tudta a kalaptomp titkát. És ami a legmegdöbbentőbb volt: nem látszott rajta ez sem. De Fazekas Béla mégsem fogott gyanút. Pedig pontosan fél óra múlva, egy perccel sem előbb és egy perccel sem később, megszólította őt egy úr, aki a nevelőapja volt. Szép neve volt az úrnak, lengyel: Lubisinszky Takó. S a szíve is a helyén volt, ahhoz nem férhetett kétség. Viszont óvatosság dolgában még volt mit tanulnia neki is. Mert amikor egy repülőgép suhant el a Bakáts tér felett, akkor ő éppen a Marczibányi téren tartózkodott, teljesen gyanútlanul, így aztán nem vehette volna észre, ha az a repülőgép egy varázsló lett volna, égővörös szemekkel és lila sörénnyel. Kész szerencse, hogy a repülőgép nem volt varázsló, hanem csak egy repülőgép, de ez igazán csak a véletlennek volt köszönhető. Áldhatta volna a szerencséjét Lubisinszky Takó, ha tudta volna, hogy mekkora szerencséje van neki. De nem tudta, így csak ennyit mondott. - Az életemet is rábíznám Keller Rezsőre. - Ki az a Keller Rezső? - emelte rá tekintetét csodálkozva Fazekas Béla. - Keller Rezső doktor, a Vöröskereszt Kórház adjunktusa, physioterápiás szakorvos, aki a Toldy Ferenc utca 1/B alatt lakik. - így már értem - bólintott Fazekas Béla, és egészen megnyugodott. Bár ne tette volna. Mert egyszer csak egy autó fékje csikorgott mellette a Népszínház utcában, egy akkora autóé.