Kipszer Élet, 1971 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1971-01-06 / 1. szám
2 Lapunkban mindig szívesen közöljük azokat a dicsérő leveleket, amelyekben a Magyar néphadsereg különböző alakulatainak parancsnokai értesítik vállalatunk vezetőit arról, hogy katonai szolgálatra bevonult dolgozónk a haza szolgálatában kimagasló eredményt ért el. Legutóbb a Magyar Néphadsereg 35. számú alakulat parancsnokságától kaptunk levelet, amelyben arról írnak, hogy Hutai Péter őrvezető — aki az automatika és villamossági gyárrészleg dolgozója — elnyerte a Néphadsereg Kiváló Katonája címet. A dicsérő sorokat az alábbiakban közöljük: „Nevezett elvtárs eleget tett esküjében vállalt kötelezettségének, példamutatóan viselkedett, elöljárói parancsait maradéktalanul és legjobb tudása szerint hajtotta végre. A katonai és politikai kiképzés területén felmutatott kiemelkedő eredményeiért az egység parancsnoka példaképül állította a személyi állomány elé. Ezúton mondunk köszönetet önöknek azért az áldozatos munkáért, melynek eredményeként munkatársukból becsületes magyar állampolgárt, jó hazafit neveltek. Legyenek büszkék elvtársukra, aki keményen helytállt a haza fegyveres szolgálatában.” Vállalatunk vezetői, párt- és szakszervezeti bizottsága a következő köszönő levelet küldték Kátai Péter őrvezetőnek: „A Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat párt- és KISZ-szervezete, szakszervezete, valamint a vállalat vezetősége nevében szeretettel gratulálunk abból az alkalomból, hogy elnyerte a Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája megtisztelő címet. -A vállalat példaként állítja önt az itt dolgozó fiatalok, barátai és munkatársai elé. Valamennyien büszkék vagyunk rá, hogy ilyen kiváló fiatalembert tudhatunk munkatársaink között. Amikor további életéhez és a haza szolgálatában a jövőben teljesítendő kötelezettségeihez sok sikert és jó egészséget kívánunk, egyben szeretettel köszöntjük szüleit és hozzátartozóit is. Osztozunk velük az örömben. Kérjük adja át nekik és katonai parancsnokainak elvtársi üdvözletünket.” Sikeréhez, a haza szolgálatában elért eredményeihez mi is gratulálunk. KIPSZER ÉLET Pecázás „KIPSZER“ módra &in Síez Befejeződtek a műhelybizottsági választások AZ ELŐZŐ SZÁMUNKBAN MEGJELENT szakszervezeti választási tájékoztató óta minden műhelybizottságnál már megválasztották az új vezetőséget és bizalmiakat. A mechanikai gyárrészleg december 4-én tartott értekezletén Viasenszky Jánost műhelybizottsági titkárnak, Kuszára Ferencet, Tóth Kálmánt, Rucsek Ferencnét, Czvinkóczky Sándort, Szlacsin Jánost és Kreisz Mártont műhelybizottsági tagoknak ; — a központi osztálybizottság december 9-i értekezletén Apáthy Lajosnét osztálybizottsági titkárnak, Csáky Lászlónét, Csörgeő Juditot, Konecsni Istvánt, Kövi Lászlónét, Obermayer Ferencnét és Róka Demetert osztálybizottsági tagoknak; — az építési gyárrészleg december 10-i értekezletén Reicziger Jenőt műhelybizottsági titkárnak, Gábori Andort, Máté Lászlót, Csik Sándort, Püspöki Jánost, Vantara Jánost és Domokos Sándornét műhelybizottsági tagoknak; — a tervezőiroda december 10-i értekezletén Ódor Istvánt osztálybizottsági titkárnak, Mószár Gábort, Kleszky Gyulát, Albert Miklóst és Vesztényi Évát osztálybizottsági tagoknak, — a kalolikus gyárrészleg december 11-i Szalai Józsefet értekezletén műhelybizottsági titkárnak, Mészáros Gyulát, Nosikó Racskó Lászlót, dr. Margitot, Kalocsai Józsefet, Molnár Miklóst és Nagy Károlyt műhelybizottsági tagoknak választották meg. Ugyancsak ez alkalommal választották meg az 1971. január 28-i küldöttértekezlet részvevőit is. A KÜLDÖTTÉRTEKEZLETEK és vezetőségválasztó taggyűlések lelkes hangulatban folytak le. Sokan szóltak hozzá a beszámolókhoz és a megválasztásra javasolt dolgozók eddigi munkájához. Többen tettek említést olyan témákkal kapcsolatban , mint például szakszervezeti tagság és mű- a helybizottság kapcsolata; a tagdíjfizetési készség fokozása; a fiatalabb és idősebb dolgozók kapcsolata; a szocialista munkaverseny tartalma; közös kirándulások; üdülési problémák. A december 16-i küldöttértekezlet részvevői megválasztották a vállalati szakszervezeti tanács leendő tagjait javasló jelölő bizottságot. Elnök: Nádai Mihály (építési gyárrészleg) tagok: Tarcsi Ilona (központi osztálybizottság), Konecsni István (központi osztálybizottság), Pintér Pál (automatika és villamossági gyárrészleg), Bőhm Gyula (kalorikus gyárrészleg), Péter István (mechanikai gyárrészleg), Dobos István (építési gyárrészleg), Albert Miklós (tervezőiroda). A SZAKSZERVEZETI VÁLASZTÁSOKKAL kapcsolatos munkák tovább folynak annak érdekében, hogy az 1971. január 28-i küldöttértekezlet — amelyről ugyancsak tájékoztatni fogjuk kedves olvasóinkat — sikeresen tudja elvégezni fontos feladatát. Anda Gyula 1971. január 6. Amikor a szabad időm és a „mennyeiek” is engedik szívesen járok pecázni a Dunapartra. Szenvedélyemet a Fortuna jutalmazni is szokta. Néha egy hal, néha egy szétázott bakancs, de valami mindig kerül a horogra. Úgy látszik vállalatunk néhány dolgozója megirigyelte szerencsémet és megkísérelték hátha ők is tudnak „pecázni”. Persze nem a Duna-parton, hanem a raktárépület II. emeletén és nem balra, hanem a selejtezett ruhákra. Mondanom sem kell, hogy erre a pecázásra nem volt engedélyük, szerelésük pedig egy kampó a könnyű bambusz helyett. Mi is történt tulajdonképpen? Mint köztudott, a vállalat dolgozóinak kiadott védőruhákat elhasználódás után leselejtezik és a kazánházban elégetik. Ezeket a selejtezett holmikat a raktárépület II. emeletén egy dróthálóval elkerített részen tárolják, illetve gyűjtik össze. Kertész Károly és Kövecses Imre rájött, majd Kertész egy kampó segítségével többször kipróbálta , hogyan lehet nek hány holmit eltulajdonítani. Az általuk felvett ruhákat a Bizományi Áruházban értékesítették, és a „pecázott” ruhákat számolták el, illetve adták le. A „horgászásba” később beonták Puskás Lászólt. Puskás gyedül is próbálkozott, de a aktár dolgozói tetten érték. Hiába, a szerencse a „horgászoknál” is forgandó. Vállalatunkat nagy anyagi kár nem érte ugyan, hiszen selejtezett holmival történt a visszaélés, de az erkölcsi kár — mint mindig — ismét nagy. Az engedély nélküli „haldozás” most is elnyeri méltó büntetését, de azért nem ártana „halainkra” illetve raktárainkra jobban vigyázni. Az új Munka Törvénykönyve hatályba lépésekor a kollektív szerződést 1 évre, a következő időszakokra vonatkozó kollektív szerződést pedig már 2 évre, 1969-re és 1970. évre kötöttük meg. A kollektív szerződések bevezetése, az előkészítéssel kapcsolatos viták nagy mértékben fokozták a vállalat ügyei iránt a dolgozók érdeklődését. Az előkészítés minden évben a tapasztalatok szerint több hónapot vett igénybe és a más feladatok elvégzéséről a figyelmet részben elvonta. Tapasztalatok azt mutatták, hogy a kollektív szerződés számos rendelkezése az eddigiek során kialakult évenkénti változtatást általában már nem igényli. Az évenkénti új kollektív szerződéssel együtt járó állandó változtatás akadályozza azt, hogy a kollektív szerződés szabályai átmenjenek a köztudatba és megszokott gyakorlattá váljanak. A gyakorlat kialakításához tapasztalat szerint hosszabb idő szükséges. Ezek a körülmények tették szükségessé, hogy helyesebb áttérni hosszútávú — esetleg határozatlan időre kötött — kollektív szerződések rendszerére. A munkaügyi miniszter 14/1970. (XI. 20.) Mü. M. sz. rendelete tartalmazza az új kollektív szerződések megkötésének rendjét. A vonatkozó rendelet alapján 1971. I. 1. napjától hatályba lépő kollektív szerződések megkötését úgy kell előkészíteni, hogy a kollektív szerződés kihirdetése 1971. VI. 1. napjáig megtörténjen. jogszabály szerint a kollektív szerződést 5 évre kell megkötni. Ettől eltérni csak olyan jelentős vállalati körülmény miatt lehet, ami célszerűtlennek tartja az 5 évre való kollektív szerződésit. A jogszabály módot ad arra is, hogy a hosszabb időtartamra kötött kollektív szerződésben egyes kérdéseket csak 1 év vonatkozásában rendezzünk. Ezzel a lehetőséggel csak olyan esetben indokolt élni, amikor számolni lehet azzal, hogy a szabályozás alapjául szolgáló körülmények a következő évben vagy években változnak. (Például a bérfejlesztés mértékének vagy a részesedési alap felosztásának meghatározásánál.) Tekintettel arra, hogy az új kollektív szerződés 5 évre szól, azok kidolgozására fokozott gondot kell fordítani. El kell kerülni azt, hogy az új kollektív szerződés az előző kollektív szerződés hiányosságait átvegye. A tartalmi megalapozásnál viszont abból kell kiindulni, hogy elsősorban az érvényben levő kollektív szerződés végrehajtásának tapasztalatait kell értékelni. Figyelembe kell venni vállalat előtt álló termelési és gazdasági feladatokból adódó, a kollektív szerződéssel szemben jelentkező igényeket is. Az említett szempontokat figyelembe véve kell kialakítani a helyes vállalati irányelveket. Ezt a vállalat és a szakszervezet vállalati szerve határozza meg. Ez képezi az alapját az új kollektív szerződéstervezet kidolgozásának. Az új kollektív szerződés alapja elsősorban a jó vállalati előkészítés. A jogszabály értelmében erre aránylag elegendő idő áll rendelkezésre. Az előkészítő munka pontos ütemtervét is meg kell állapítani és az egyes fontosabb munkaszakaszok befejezési határidejével ennek betartását is rendszeresen ellenőrizni kell. Az ütemterv meghatározásánál különösen figyelembe kell venni azt, hogy a tervezet közreadása olyan időpontban történjen meg, amikor a vállalati dolgozóknak — a szerződés vitája előtt — elegendő idejük van annak megismerésére Az ütemterv és a végrehajtás ellenőrzése hatékonyan elősegíti azt, hogy az előkészítés egyes szakaszainak az elhúzódása ne okozzon fennakadást más fontosabb munka elvégzésében. A kollektív szerződés előkészítése során számos, előre nem látható kérdés merülhet fel, melyeknek megvitatásával a későbbiek során is foglalkozni kívánunk. dr. Lhotka Antal A kollektív szerződés előkészítése Tűz a központi telepen Eddig ismeretlen körülmények között december 14-ről 15-re virradó éjszaka kigyulladt és leégett a központi telepen levő egyik fafészer, amelyben Kardos Imre, vállalatunk dolgozója engedély nélkül Skoda MB— 1000-es kocsiját tárolta. A tüzet a helyszínre érkező tűzoltók azonnal eloltották, illetve lokalizálták, de a gépkocsit megmenteni már nem tudták. A vizsgálat folyamatban van. Bővülnek a külföldi kapcsolataink A cseh Slatina gyár igazgatója, Emil Svobodia és cseh külkereskedelmi vállaalat, az Intersiigima igazgatója az elmúlt év végén vállalatunk vezetőivel tárgyalást folytatott a két fél közötti együttműködésről. Ennek értelmében vállalatunk a Slatina gyár Magyarországon üzemelő kazánjainál vevőszolgálati tevékenységet lát el, és elvégzi a Csehszlovákiából importált kazánok szerelését is. A tárgyalások eredményesek voltak, s a szerződés aláírására — előreláthatólag — február végén Brnóban kerül sor. Tanfolyam középvezetőknek 1971 január második felében vállalatunknál megkezdődik a szerelésvezetőtők és művezetők továbbképzése. Ezt a tanfolyamot azzal a céllal indítjuk, hogy középszintű vezetőink rendszerezzék az elméleti és gyakorlati tudásukat. A tanfolyam egyik részében általános ismereteket sajátítanak el, mint például: népgazdaságunk, vállalatunk helyzete, új követelmények a gazdaságos termelés érdekében. Foglalkozunk emellett még általános politikai és vezetésbeli kérdésekkel is. A tanfolyam másik része kimondottan szakmai továbbképzést jelent, éspedig elsősorban közgazdasági és jogi vonatkozásban. A tanfolyamnak ez a része vizsgakötelezett, ami azt jelenti, hogy be kell számolni az ismeretek elsajátításáról. Fejtörést okozott, hogy milyen időpontban rendezzük a tanfolyamot, hogy ne legyen fennakadás a munkában. A vállalat vezetősége úgy határozott, hogy az oktatás két — nem egymást követő — héten lesz hétfő, kedd, szerda és csütörtöki napokon 13—16 óráig, illetve 13—18 óráig. A két oktatási hét között tehát egy hét szünetet tartunk. Reméljük, hogy a továbbképzés beváltja a hozzá fűzött reményeket és a hallgatók is, a vállalat is ennek hasznát látja majd. Varga Győzőné Revizori vizsgálat vállalatunknál A Könnyűipari Minisztérium az elmúlt év végén részletes és átfogó revizori vizsgálatot tartott vállalatunknál. Az erről készült jelentés egyértelműen jónak, eredményesnek minősítette a vállalat gazdasági munkáját, s külön kiemelte azt a tényt, hogy vállalatunk műszakfejlesztései, a termelékenységet szolgáló beruházásai, vállalatunk vezetőinek a jövőt illető elképzelései összhangban állnak a könnyűipar ötéves tervével, a könnyűipar kiemelt beruházásaival, rekonstrukcióival. A vizsgálat befejezése után Horváth Gyula könnyűipari miniszterhelyettes az alábbi levelet küldte dr. Pongrácz Pálnak, vállalatunk igazgatójának: „Kedves Pongrácz elvtárs! A vállalatuknál végzett hosszútávú átfogó értékelésről szóló jelentés munkájukat egyértelműen pozitívnek minősíti. Ezért mind igazgató elvtársat, mind a vállalat dolgozóit dicséretben részesítem, és további eredményes munkát kívánok,”