A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvei 3. (1851-1856)
Szabó József: A budai meleg források földtani viszonyairól
Buda meleg gyógyvizei földtani, physikai és vegytani tekintetben. E munka a társulat által tervezett Budapest természettudományi helyirata számára van írva. A physikai s vegytani viszonyokat Molnár János r. t. dolgozta ki; dolgozatát a bírálók egyhangúlag jelesnek ítélvén, határoztatok, hogy az, nem várván be, a helyirat számára ajánlkozott egyéb tagtársak munkáit, a legközelebbi évkönyvben adassék ki. Kívánatosnak találván a társulat— mintegy bevezetésül — a gyógyvizek földtani viszonyainak földerítését is, s ezzel Szabó József rendes tagot bízta meg, ki Budapest területét földtani tekintetben a helyirat számára általában is kidolgozza. A budai meleg források földtani viszonyai, Dr. Szabó József társulati első titkártól. Budapesten és vagy 14 □ mérföldnyire annak környékén trachyt, másod- és harmadkori képletek mutatkoznak. A vulkáni kőzetre, melynek környéke a testvérvárostól éjszakra esik, a rétegesek, kiválólag déli dőléssel, következő sorban települnek: Másodbon Fehér tömött mész. Dolomit. Nummulizmész. Márga. Alsó tengeri agyag. Édesvizmész. Kavics trachyt nélkül, homokkő. Durva mész*) Congeriaagyag. Kavics trachyttal, futó homok Harmadkori af 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 )Eocén Neogen *) Lajtamász, cerithium-rétegek. Budai gyógyforrások.