Királyi Közjegyzők Közlönye, 1934 (33. évfolyam)

1934 / 1. szám (január) - A jegyzői magánmunkálatok a képviselőházban

a gyermekek között a vagyonjogi vonatkozású okiratok közokirati kényszer alá vonassanak. Brogh­ József képviselő szerint a jegyzők magánmunkálatainak fenntartása egyik sarkalatos tétele a zugirászatról szóló törvény­javaslatnak. A jegyzőnek van jogi tudása, mert nem csak a szak­­tanfolyamon részesül igen részletes jogi oktatásban, hanem a min­dennapi gyakorlat is gyarapítja jogi ismereteit. Aki azt állítja, hogy a jegyzőnek nincsenek alapos jogi ismeretei, az még sohasem járt falusi jegyző irodájában. A jegyzői magánmunkák fenntartása nem ügyvédi és nem is jegyzői érdek, hanem közérdek. Maguk a vidéki ügyvédek sem követelik a kisebb jelentőségű munkákban az ügyvéd­­kényszert, hanem csakis a budapesti ügyvédek tartják felszínen a kérdést. Ha a jegyzőt megfosztanák a magánmunkálatoktól, akkor más téren kellene kárpótlást találni akár fizetésben, akár előme­netelben. A vita befejeztével Lázár Andor dr. igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra s tiltakozott az ellen a beállítás ellen, mintha a javaslat egy foglalkozási ág érdekében készült volna Aki a jogszolgáltatásban már hosszú ideje dolgozik, azt tapasz­talhatta, hogy a rosszul megszerkesztett okiratok milyen nagy bonyodalmakat és hosszú vitákat eredményeznek. A mai gazdasági helyzetet nem tartja azonban alkalmasnak arra, hogy a falu lakos­ságára az okirati ügyvédkényszert reáerőszakolják s másfelől ugyancsak a súlyos viszonyokra való tekintettel nem tartaná helyesnek, ha a községi jegyzők jövedelmeit a magánmunkálatok elvonásával csökkentenék. Azok a felszólalások, amelyek az ülésen a jegyzői magán­munkálatok további fenntartása mellett hangzottak el, azok védel­mében semmi új és semmi elfogadható argumentumot fel nem hoztak nyilvánvaló dokumentálásaként annak, hogy a jogeszme magasabb nézőpontjai mellett a jegyzői magánmunkálatokra elfogadható indokot felhozni nem is lehet. Azt a megoldási módot, amit Váry Albert ajánlott, hogy a magánmunkálatok ne díjaztassanak, vagyis azokat a jegyzők ingyen legyenek kötelesek elvégezni, ultima rációként talán még el lehetne fogadni, ez egyér­telmű volna ugyanis a jegyzői magánmunkálati jogosítvány beszün­tetésével. Az, hogy a községi jegyzők a nép nyelvét értik, külö­nösebb tartalommal nem biró szólam s az igazság csak az, hogy a nép általában a hivatalos személyektől idegenkedik s e részben nem tesz különbséget az, hogy a hivatalos személy ügyvéd, vagy

Next