Kis Ujság, 1919. március (33. évfolyam, 69-73. szám)

1919-03-22 / 69. szám

2019. március 22 KIS ÚJSÁG r . aááldemokrat* pártnak kezdettől fogva #* volt a célja, hogy­ a proletárságot­ a gazdasági és politikai elnyomató* bilincsei­ből egyként fel* szabadítsa. A célra nézve nem, csak a mód* szerekre nézve kell új elhatározás. A Munkás­tanács tárgyalja komolyan a nagy sorsdöntő kérdést. Garbai Sándor beszéde A napirendet­ Garbai Sándor elvtárs ismer­t­ék­. G Garbai Sándor a következőket mondotta: — Tisztelt elvtársak, tisztelt Munkás- t­anács! Valóban igaz, hogy a történelem új fejezete előtt állunk. Amikor határozatot ho­zunk, amikor állást foglalunk, mérlegelnünk kell az eseményeket. Re­u ok nélkül történt, hogy a pártvezetőség és a párt választ­mány­ai állásfoglalást javasol. Mi, akik a háborút végig­élt­ük és figyeltük az Antantot, azt hittük, hogy az Antant a demarkációt komolyan veszi te be ■molyait nhiv­ja. Természetesen mindig szigorúan el kell határolni egymástól az ismám imperializmust és az ántánt orszá­gok proletariátusát. Az ántánt imperializmus a demokráciát és a népek önrendelkező jogát írta zászlajára. De amikor most módjában volna azt megvaló­­sítni, amikor megvalósíthatná, másképen cse­lekszik. » Az előzmények. Október 21-én, a forradalom napján, A forradalmi kormány elhatározta a fegyver lev­t­ételét. Nemsokára ezután az antant parancs­­noksága és a magyar kormány között fegyver­­szülheti szerződés jött létre, amely megállapí­totta a demarkácionális őrületet. A fegyver­ez­et­­i szerződés lényegéül folyik, hogy ez a vonal nem lehet végleges, hanem a hitekem-fe­­ltenem kell, hogy döntsön az új határok meg­­álla­pudásának kérdésében. Az önrendelkezés jo­gából pedig önként folyik, hogy területek csak alkat szakadhatnak el az ország testéről, ha és azon területen élő népek így isontepek. Mégis az­ történt, hogy ma este hat óráig a kormánynak választ kellett adnia az ántantnak arra, hogy nem­csak az eddigi, hanem új földterületek el­­szakításába belenyugszik és végleges határnak ismerjen el egy olyan vonalat, amely Szatmmár, Nagyvárad városokat metszi át. A kormány döntése. Döntenie kellett volna a kormánynak a tekintetben is, hogy ne csak ezt a területet kelljen kiürítenie, de egy vonalat is, amelybe Debrecen is beleesik. Ez a demars, amely ide­érkezett, nem hagyott kétséget aziránt, hogy erről sem­ tárgyalni, sem ezt magyarázni nem lehet, ezt csak elfogadni lehet. A kormány az előtt a helyzet előtt állott, hogy határoznia kellett, hogy mit tegyen. Egyértelműen úgy döntött, hogy az ánlánt­­nak ezt az újabb feltételét, illetve elhatá­rozását nem fogadja el, nem veszi tudo­másul. (Ta­­.) A proletárdiktatúra veszi át a hatalmat Az egyesülés azon az alapon történik, hogy a párt és a kormányhatalom vezetésében a kommunisták­­magyarországi pártjának képvise­lői is részt vesznek. A párt a proletariátus nevében haladéktala­nul átveszi az egész hatalmat. A proletárság diktatúráját a munkás-, a paraszt- és a katonatanácsok gyakorolják. É­ppen ezért véglegesen elejtődik a nemzet­­gyűlési választások terve. Haladéktalanul meg­teremtendő a proetárság osztályhatkinge, amely a fegyvert teljesen kiveszi a hantsoázia kezéből. A proletárság uralmának biztosítására és pat­intáni imperializmusa ellen a legteljesebb és legbensőbb fegyveres és szellemi szövetség kötendő az orosz szovjet­kormánnyal. Ez a mi döntésünk alapja. Ha ridegen fog­laljuk össze a dolgokat, azt kell mondanunk, hogy ami tür­ténik, történik azért, mert az antant ide kényszerítette az eseményeket. . Első kötelességünk a szocialista rend meg­teremtése. A fosztogatókkal szemben kimékű­­­en érésige­ kell eljárni. Vigyáznunk kell arra, hogy az események hogyan haladnak, számol­nunk kell súlyos dolgokkal, amilyen a­­híd­­kérdés, is, amelyet új irányba el­lendíteni. Szükségünk van egy erős, és tettre­*és* vörös hadseregre, amelyet a proletárság színe-javából kell megalakítani, meg kell teremtenünk a munkás-, katona- és paraszttanácsokat. E szerveket kell létrehoz­nunk, mert máskülönben az új kormányzat számára lehetetlen a kormányzás. Egyesülés a kommunista párttal. Az új alakulásra, az átszerveződésre meg­van a lehetőség, megvan az alap abban a meg­állapodásban, amely a mi pártunk és a kom­munisták magyarországi pártja kijeött létre­jött.Gosimi ezután felolvasta a határozatot, mely szerint a magyarországi szociáldemokrata párt és a kommunisták magyarországi pártja a mai napon közös vezetőségi ülésében a két párt teljes egyesülését határozta el. Az­ egyesült új párt neve­­mindaddig,­járóig a forradalmi Internationalfi­lm dönt, a párt végleges elnevezésében, a következő lesz a Ma­gyarországi Szocialista Párt. A katonatanács csatlakozása. Pogány József elvtárs rövid bejelentése következett ezután, melyben elmondotta, hogy a katonatanács a Garbai által fölolvasott hatá­rozatot mai ülésén óriási lelkesedéssel tette magáévá. Ami fegyveres ereje ma az országnak van, mind egyedü ■ célt ismer : szolgálni a­­meg­alakuló magyar szovjetkormányt- Elfogadják a javaslatot. Az elnöklést közben Bokányi Dezső elv­­társ­ vette át, aki most újból felolvasta, a ha­tározati javaslatot és szavazásra bocsátotta. A munkástanács viharos, ünneplő lelkese­déssel egyhangúlag fogadta el a határozati ja­vaslatot. Ezután Bolgár Elek, kit a Kommunis­ták Magyarországi Pártja küldött ki a Munkás­­tanácsba, h­­gy az egyesülést bejelentse, e• mondott nagyobb beszédet, melyben bejelen­tette, hogy nemcsak a munkástanács, hanem az a nagy tömeg is, mely ma este össze­gyűlt a régi képiziszlódásban, jelentőségéhez méltó tomboló lelkesedéssel fogadta a határozatot. Ez nemcsak itt, nemcsak ebben az ország­ban, hanem egész Közép-Európában annak további sorsára nézve is sorsdöntő ez a határozat. Ez a határozat megteremtette az egységet, amely biztosítéka annak, hogy a küzdelmet, amelynek ebben a pillanatban neki indulunk, meg kell nyernünk és meg is fogjuk nyerni. Bokányi elvtárs mondott ezután még rö­vid záróbeszédet, melyben egyúttal elbucsúz­­tatva a Munkástanácsot, mely ebben az össze­tételben utoljára ült össze. Végül a Munkás­­tanács tagjai föláll­va elénekelték a szocialista munkásindulót és a történelmi ülés ezzel véget ért. A forradalmi kormán­yzótanács megalakítása. A munkástanács ezután a szociáldemok­rata és kommunista pártok vezéreiből egy bizalmi testületet választóa, mely — miután a kormány lemondása folytán Budapest mun­kástanácsa vette át a kormányzóbat álmát­ — a következő ideiglenes forradalmi kor­mányzó­­tanácsot alakította meg. Elnök: Garbai Sándor. Belügy : Landler Jenő dr. helyettese: Vágó Béla. Földmivelésügyi népbiztosságot a kö­­vetkezőkből álló kollégium alkotja: Csiz­madia Sándor, Vantus Károly, Hamburger Jenő dr. és Nyisztor György. Pénzügy : Varga Jenő, helyettese: Szé­kely Béla. Közoktatásügy: Kurdi Zsigmond, he­lyettese Lukács György. Munkaügy és népjólét: Bokányi Dezső, helyettese Fiedler Rezső. Ktílügy: Kun Béla, helyettese Ágoston Péter. Kereskedelemügy: ideiglenesen: Land­ler Jenő dr., helyettese: Rákos Mátyás. Hadügy: Pogány József, helyettesei: Szántó Béla, Szam­uek­y Tibor. Igazságügy : Rónai Zoltán, helyettese: Láday István. Szocializálás­: Böhm Vilmos, helyettese Hevesi Gyula. Német: Kalmár Henrik-Russzin: Szabó ürest.­­ Közéselmelés: Erdélyi Mór, Iceürtum*­r Illés Arnstur. A kormány tótenten híva­tainak elneve­­zése népbiztosság és a megbízott tagok nép­biztosok. A kormányzótanács elad intés­kedései. Az újonnan megalakult. km ioiny?.ótanftes ezután nyomban összeült és első intézkedése­­ként elrendelte a legszigorúbb nlkotobilakatt. Egyben elhatározta, hogy nyomban kihirdeti Budapestre és az egész országra vonatkozólag a legszigorúbb statáriumot. Mindenkit, ak­it fis­nsi illamalakulás ellen fegyverrel fognak el, min­denkit, akit rabláson és fosztogatáson érnek, a futáriatiter agyonlövik. Éljon a proletár*uralom / Ami régóta élt a lelkekben, de a bő­rűimének, a bábom és a háborús követ­kezm­­é­nyek belénk fojtott­, ma mint agyi újjászületés világmegváltó hiponna *•#•»­gélt végig az egész fővároson: — Éljen a proletár uralom ! Már a kora esti órákban elterjedt NB átalakulás híre és extáziáig menő fellepe­­déssel verődtek csoportokba a fiatal ta­nácsköztársaság harcos bajnokai. Hatal­mas menetekké alakultak és a proletár­­himnuszt, a Marseillaise-t énekelték, közben folyton dörgött,­ parancsolvan, fenségesen/ — Éljen a progtámralom­ ! — Vesszen a burzsoázia ! f f Legimpozánsabb volt az a diadalüté­­net, amely a gyűjtőfogházból kiszabadult, kommunista vezéreket, fogadta a Visegrádi utcában a Vörös Újság szerkesztősége előtt, ahol Szőrmén­y Tibor és többen fentMÜA beszédeket intéztek a diadalnámeeban tomboló tömeghez. Egész éjszaka ünneplő, lelkes tömegek éltették a tőke és a régi rend átkos uralma alól való dicsőséges föl­szabadulást. Ünnepi aktus folyt le a rendőrségen Le. Az összes tisztviselők levágták uniformi­sukról a megkülönböztető jelzést a rendőr­­laktanyában. Páll György dr. főkapitány­­helyettes a rendőrök csapata előtt jelen­tette ki, hogy megszűnt a rangkülönbség, de nem szabad, hogy a fegyelem meglazul­jon. Az ifjú proletár uralom katonáinak kell vigyázni arra, hogy az ellenforradalom és a csőcselék garázdálkodása ne veszélyez­tesse a győzedelmes átalakulást. A vépőrség és védőrség szintén csatla­­kozott a proletár köztársasághoz. A hivatalos körök egész éjszaka per-­­manenciában voltak és a rendbentartásra, továbbá az átalakulás sima keresztülvite­lére szükséges intézkedéseket tették meg. Dietz főkapitány Moór Pál várospa­rancsnokkal együtt a holnapi napra el­rendelte a főváros területére a legszigorúbb szesztilalmat. Holnaptól kezdve további intézkedésig­ az összes bankok és pénzintézetek zárva maradnak. A fővárosban az öröm és diadal ün­­nepies megnyilatkozásain kívül semmiféle incidens nem történt. Mindenütt a lelkek felszabadulása tört fel hozsannával és pél­dásan fegyelmezetten, de imponáló harci készséggel. Mit hőst a tanyernköatársaság ? 1. Teljes önkormányzatot a proletariá­tus tömegei számára, három havonként vá­lasztandó s bármely pillanatban vissza­hívható küldötteinek tanácsaiban. 2. Az osztálykülönbségek eltörlését, a kizsákmányolás megszüntetését. 3. Az összes termelőeszközök (föld, gépek, szerszámok) a a tőke forrásainak, a bankoknak a dolgozók összessége általi kisajátítását, megváltás nélkül. Az üzemek munkásigazgatását. A munkanélküli jöve­delem megszüntetése útján az eddigi ki­­zsákmányolók doktoca kényszerítését

Next