Kis Ujság, 1920. január (33. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-14 / 12. szám

2 kis Ujszág 1920. január 14- -------------------------------­ Schnetzter tábornok vissza­lépett a jelöltségtől. Schnetzer Ferenc tábornok, volt hadügyminiszter, akit a tolna­­megyei gyönki választókerület pol­gárainak egy része felkért a kép­viselőjelöltség elfogadására, most visszalépett, mert­ a­ kerület válasz­tópolgárainak jelentékeny része ra­gaszkodott báró Jeszenszky György jelöléséhez. Itt említjük meg, hogy az enyingi kerületben Festetics Sándor gróf, a Károlyi-kormány volt had­ügyminisztere fellépett kisgazda­párti programmal. Visszaélések a választási igazolványokkal. Budapesten az utóbbi időben többször előfordult, hogy a házak­ban ismeretlen egyének jelentek meg és különböző ürügyek alatt a választóktól elkérték a választási igazolványokat, amelyeket azután nem adtak többé vissza. A közön­ség saját érdekében cselekszik, ha az ilyen egyéneket átadja a leg­közelebbi rendőrnek vagy karha­talmi közegnek. Sopron megye ragaszkodik Magyarországhoz. Sopron város és vármegye német és magyar lakossága a legutóbbi na­pokban lelkesen tüntetett a Ma­gyarországhoz való törhetetlen hűségének és ragaszkodásának je­léül. Az alkalmat erre a Területvédő Liga, a Nyugatmagyarors­zági Liga és a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége soproni cso­portjának megalakítása adta. A nagygyűlés határozati javas­latot fogadott el, amelyben kije­lenti, hogy »ennek a magyar föld­nek a haza testéből való erősza­kos elszakítása ellen egy szívvel-lélék­kel tiltakozik. Ez a föld Magyar­­ország ! Isten és ember előtt senki másnak nincs hozzá joga. Kimond­hatatlan erkölcsi szenvedés és teljes anyagi pusztulás várna a föld la­kóira, ha a magyar állammal való évezredes kapcsolattól elsza kizá­rták.Törhetetlen ragaszkodás­unkról a mai napon hitvallást teszünk és fogadjuk, hogy a magyar államhoz minden kö­rülmények között hívek ma­radunk és minden gondolatunk, minden cselekedetünk a magyar állam egy­ségének visszaállítására fog irá­nyulni, Magyarország boldogságára és dicsőségére.« Elhalasztották a minisztertanácsot. A ma délutánra tervezett minisz­tertanácsot elhalasztották, mert Huszár Károly miniszterelnök ma délután három népgyűlésen vett részt. Miért nem­ élelmezi a falu a várost? Ébe­r Antal, a főváros XV. kerü­let jelöltje e kérdésre program­­­beszédében a következő választ adt­a: —? A vidék ellátottsága és a fő­város ínsége tisztán technikai úton nem egyenlíthető ki. Nem technikai kérdés ez, hanem közgazdasági oka van annak, hogy a vidék nem élel­mezi a városokat. Állandóan riaszt­ják ok nélkül az embereket a pénz lebélyegzésével és bevonásával, ami közgazdaságilag is a legnagyobb hiba volna. Az államcsőd folytonos emlegetése végzetesen káros, mert csak hitelünket ássa alá. Meg kell végre mondani az illetékes körök­nek, hogy nem is gondolunk arra az eredendő bűnre, hogy a pénzt lebélyegezzük, illetve kényszerköl­­csönnel kapcsolatban a pénz egy­­részét bevonjuk. Az ukrán tisztek meggyilkolásának bűnügye* Szamuely László és társai ak bünpöre. — Orosz vád­lottak kihallgatása. — A hóhér­ népbiztos bizalmasá­nak vallomása. A főtárgyalás második napja. A budapesti büntetőtörvényszék ma délelőtt folytatta Szamuely László és társai bünpörének főtár­gyalását. A vérengző hóhér­ népbiz­tost itt csupán a két ukrán tiszt meggyilkolásáért és más hat gyil­kossági bűnüggyel kapcsolatban vonják felelősségre, a rendőrség azonban már összeállította Sza­muely László többi nagyszámú bűneinek listáját is. Ezek közt nem csupán a Horthy fővezér elleni me­rénylet szerepel, hanem az is, hogy az elvetemedett ember álnéven be­furakodott egy fővárosi család bi­zalmába, eljegyezte a leányt és épen letartóztatása előtt akarta megtar­tani esküvőjét. A család nagy meg­lepetéssel értesült a letartózt­atásról A mai tárgyalás. A mai tárgyalást kilenc órakor nyitotta meg az elnök. Elő­ször az orosz vádlottakat hallgatták ki tolmács útján. Az első orosz Jablonszky Mix, ki Szamuely Tibor egyik legfőbb bizalmasa volt, állandóan vele járt, ő kísérte el utolsó tájára és a vizsgálóbíró előtt bevallotta azt is h­ogy Sza­muely neki már útközben megmond­ta, hogy szökni készül. A terrorista „becsületszava“. Elmondja, hogy mint fogoly ke­rült Magyarországra. A kommün alatt a vörös hadseregben szolgált,­­majd Szamuely „halálvonatán” tel­jesített szolgálatot. A különböző he­lyeken elkövetett­­gyilkosságban nem vett részt, mert mindig a vonaton maradt, amíg a többi társai elmen­tek »dolgozni». Becsületszavára j­e­­lenti ki, hogy ő egyetlen egy eset­­­­ben sem akasztott, sem másképpen­­ embert nem ölt. Az ukrán tisztek meggyilkolásában sem vett részt. Ezután Sektsak Grigor-t hallgat­ják ki, akit lopással vádolnak. Be­ismeri, hogy a vonatról ellopott pénzből ő is kapott. Újabb feljelentés Szamuely ellen. A szünet után Szilassy dr. állam­ügyész bejelentette, hogy Szamuely László ellen újabb feljelentés érke­zett hozzá. Az elnök fölolvastatja a följelentést, amelyet Horváth Xavér Ferenc alhadnagy felsőpéterfai la­kos küldött, aki a följelentésben el­mondja, hogy Devecserben egy pa­naszt­étel kapcsán Szamuely László dühösen kiáltott rá : — Te kutya burzsuj, hogy mersz a vörösök ellen vádaskodni! Letartóztatták és a főszolgabiró­­ság fogdájában hosszú időn át gyö­törték, a beküldött ételekbe bele­köptek és­ úgy adták át. Szamuely László kijelenti, hogy a följelentés min felel meg a valóságnak. A többi tanúvallomás. Ezután folytatták a tanukihall­­ gat­ásokat. Karikás Sándor dr. és Gáspár József vallomása után egy újabb szemtanút, Hoff­mann Elemér hajóstisztet hallgatták ki, aki vé­gignézte a gyilkosságot. Tíz lépés­nyi távolságban állott, ráismert há­rom vádlottra, akik verték és szur­kolták a tiszteket. Az egyik tisztet Kohn- Kerekes Árpád dobta be a Dunába, a másikat egy másik terro­rista, de nem tudja, hogy ki. Sza­muely László is ott volt. Emléi a vallomé­nál Szamuelyvel való szem­besítése után is megmarad. Több kisebb tanúvallomás után a tárgyalást holnap délelőttre halasz­tották. ..- Természetben látják el az állami tisztviselőket. — Nem kell a pénzbeli segély. — Az állami tisztviselők már régóta azt óhajtják, hogy ne pénzbeli, hanem természetbeni segélyt adja­nak nekik. Az erre vonatkozó akciót a Közszolgálati Alkal­mazottak Országos Szövetsége indí­totta meg. Mikecz Károly minisz­teri osztálytanácsos a Szövetséghez a következő indítványt nyújtotta be: h­ívjon föl a Szövetség az illeté­kes minisztériumhoz, hogy liszt, zsír és burgonya mérsékelt áron kizárólag a közalkalmazottak és a munkásság között osztassék széjjel a fejkvóta arányában. A többi összes, jelenleg hatósági ellátásban lévő személyek a hatósági ellátás­ból kikapcsolandók és az összes élelmicikkek forgalma szabaddá tendő. Az 1920—21. gazdasági évre nézve indítványozta, hogy a köz­­alkalmazottaknak és a munkásság­nak élelmezéséhez szükséges első­rangú élet­szükségleti cikkeket a kormány már most biztosítsa. A majd rendelkezésre álló készletek­ből a közalkalmazottak természet­beni ellátás címén részesüljenek fizetés gyanánt a kormány által megállapítandó mérték szerint rangjuk és családtagjaik számának arányában. Az indítványt a Szövetség tegnap letárgyalta, elfogadta és a szükséges lépéseket megtette. Az eltűnt kétszázezer korona. (A kommunista agitátor pénze. — Elfogtak egy izgatót.) A rendőrség letartóztatta Ker­tész-Kohn Jenő 26 éves munkást. Kertész-Kohn Jenőt a kommün alatt Kiskunhalasra küldték, hogy ott propagandát csináljon és ellen­őrizze a munkás- és katonataná­csokat. Ezután Egerbe került, ahol a városháza erkélyéről naponta iz­gató beszédeket mondott. A kommün bukásakor megugrott és vele szö­kött Molnár Dániel, az egri vörös őrség parancsnoka is, aki menekü­lés közben átadott neki kétszázezer koronát, hogy hozza Budapestre. Molnárt Egerben elfogták és vallo­mása alapján elrendelték Kertész- Kohn Jenő körözését is. Budapes­ten most elfogták Kertészt. A 200 ezer koronáról azt mondja, hogy ezt­ a­ pénzt a románok elvették. Át­adták az egri ügyészségnek, amely ügyében folytatja a nyomozást. ” Félmilliós árdrágítás. (Razzia a bőrkereskedők között. — Az árdrágító nagykereskedők.) A VI. kerület­i rendőrkapitány­ságon nagyobb s­zabású bőrdrágítási üggyel foglalkoznak már napok óta. Az Árvizsgáló Bizottság rendészeti osztályainak detektivjei razziát tartottak a bőrkereskedők között és nagymennyiségű cipő- és talpbőr­­anyagra­ bukkantak. Engel Gyula Szerecsen-m­­a 22. szám alatt lévő bőr nagykereskedő cég több társá­nak közvetítésével nagyobb meny­­nyiségű bőrt hozott forgalomba, jóval a piaci árnál magasabban. Engel Gyulán kívül még a követ­kező cégek szerepelnek az árdrágí­tásban : Székely Vilmos Hajós­ utca 11., Engelmann Ármin Petőfi­ utca 12., Bodánszky Gyula Nagymező­utca 63., Horbáth Károly József­­utca 26. és végül Weisz Ignác vá­­­szonnagykereskedő Nagykorona­­utca 4. szám alatt. Ezeknél a cégek­nél összesen félmillió korona értékű, bőrt foglaltak le. . Nincs román katona a Duna-Tisza között. • Szegedről jelentik a Magyar Táv­irati Irodának­­ Az egyik budapesti reggeli lap vasárnapi száma Sze­gedről kelt tudósításában azt írta, hogy a románok, illetve szervek Csongrádot és Dorozsmát kiürí­tették és a nemzeti hadsereg ezekbe a helységekbe már be is vonult. A Magyar Távirati Iroda meg­állapítja, — amint ez köztudomású is — hogy a románok Dorozsmán egyáltalán nem is voltak, e község a kommün alatt is francia megszál­lás alatt volt, Csongrádról pedig a románok már régebben kivonultak. A Duna—Tisza között román ka­tona most már nincs. Szirmay Istvánt holnap kivégzik. (A Kúria elutasította a kegyelmi kérvényt. — Herczeg Géza gyilkosa a siralomházban.) Szirmay István dr. volt tör­vényszéki jegyzőt, a forradalmi tör­vényszék vádbiztosát, amint isme­retes, Herczeg Géza meggyilkolá­sának az ügyében halálra ítélte a büntetőtörvényszék. A benyújtott kegyelmi kérvényt, valamint a védő által időközben beadott újrafelvé­­teli kérvényt­ a Kúria felülbírálta és elintézés után visszaküldte a büntet­őtörvényszékhez. Surgoth Gyula dr. táblabíró ítélőtanácsa ma délelőtt kivonult a Margit-körúti fogházba, ahol Szirmay István dr. előtt zárt ülésben kihirdette a Kúria kegyelmi ügyben hozott határozatát. A Kúria a kegyelmi kérvényt eluta­­­­sította és a halálos ítéletet holnap reggel végrehajtják. A kihirdetés után Szirm­ayt a siralomházzá átalakított külön cel­lába, vezették, hol utolsó éjszakáját tölteni fogja. Az autóközlekedés rendje. (Január 20-ig csak külön engedély­ivel lehet gépkocsinak elhagyni a főváros határát. — Új jelzések a gépkocsikon.) A kormány több rendelettel újonnan szabályozta a gépkocsi­­közlekedés rendjét a főváros bel­területén. Elrendelte, hogy január 20-ától kezdve csak olyan gépko­csik járhatnak az utcákon — a missziók és a posta autóit kivéve, — melyeket az első zárfogón, négy­­szögletes, középen köralakban ki­lyukasztott uj jelzőtáblával láttak el s melyek új engedélyt kértek. Ja­nuár 20-ig a főváros határát, a ka-:

Next