Kis Ujság, 1920. február (33. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-01 / 28. szám

2 f(|­ UJSÁG )0. február 1. rich István hadügi­­mmaster is alá­­írta. Friedrich új pártot akar alakítani. Beavatott körökben úgy látják, h­ogy a keresztény blokk egysége meg van bontva. Friedrich István és csoportja azon fáradozik, hogy a maga radikális politikája számára többségi pártot hozzon létre a kisgazdapárt azon csoport­jinak bevonásával, amelynek vezérei so­­ror,pátkai Szabó István miniszter, Patacsy Dénes államtitkár és Csett­­ler Imre, akik a koncent­ráció meg­szüntetését és egy új többségi párt alakítását akarják. Friedrichék és a kisgazdáknak e csoportja közöt már napok óta folynak a tárgyalá­sok. A futió a két csoport között állítólag teljesen elő van készítve és a legközelebbi napokban való­­s­zínüleg végre is fogják hajtani. Huszár is ú­j többségi pár­tot akar alakítani. Huszár Károly a Keresztény­­Egyesülés Párt­jának többségével és ti kisgyz­édpártnak Rubinek és nagy­atádi Szabó mögött álló tömegével akar egy új kormányzati többséget kialakítani, amely koalícióba a je­lenlegi koncentrációban részt vevő parlamenti és parlamenten kívüli ,­­pártokat is be akarják vonni. Hogy­­ennek az új kormányzati koalíció­nak ki lenne a vezére s hogy ameny­­nyibe nekik lesz t­öbbségük a i'.ern­­v, ■tgyülósbm, ki lesz a miniszter­­eln­ök, — ez ma még nincsen el­döntve és elsősorban az uj koalíció­smra részt vevő pártok egymásközti arányából függ. Huszár a miniszterelnökséget csak a nemzetgyűlés döntéséig vál­lalja, akkor azonban olyan politi­kumnak akarja átadni a korm­ány­­rudat, akinek a kezében azt­­ a legbiztosabbnak látja és akiben a nemzetgyűlés többségének bizalma is összpontosul. A kisgazdák remé­lik, hogy az új koncentrációban ők lesznek a legerősebb párt és ebben az eset­bm Rubinek Gyula lesz Hu­szár utódja. Haller a puccsterv ellen. Haller István kultuszminiszter, akit eddig a Friedrich-csoporthoz tar­­zónak tudtak, ma a következő nyilatkozatot tettem — A Keresztény Nemzeti Egye­sülés Párt­jában, ahogy én ismerem a helyzetet és azt hiszem, nálam jobban­­•Am­ki sem ismeri, túlnyomó nagy t­öbb égben vannak azok, a­kik egy hajszálnyira sem, fognak többé elférni az alkotmányosságnak és a parlamentarizátusnak az útjáról és elutasítanak maguktól mindent, ami dhamarkod­ottsá­g­nak és puccs­­szerűségnek a­ jellegét a legtávolabb­ról is magán viseli. Be fogjuk várni a nemzetgyűlés összeülését, a kor­mányzó megválaszt­ás­át és a kor­mányzó kezébe fogja, letenni a je­lenlegi kormány a hatalmat. Friedrich a kül­politikai helyzetről. Friedrich Iorván hadügyminisz­ter ma egy újságíró előtt a követ­kező nyilatkozatot tette: — Addig, amíg a béketárgyalá­son nem, vettünk részt, helyesel­tem a huzavonát, ma azonban, a béketerv megismerése óta, uj hely­zet előtt állunk, amelyből kifolyóan mind a nap minden órájának lagy­matag politikája s passzív huzavo­nája veszedelmet jelent. Ezeket a veszedelmeket programmom ki­dolgozásánál gondosan­ mérlegeltem. Ezt a programmot csak önérzetes és elszánt akarattal lehet megva­lósítani, defétizmussal, meghu­­nyászáródással semmiesetre sem. Félreértések kikerülése végett hang­­súlyozo­m hogy ez nem háborút jelent, hanem csak készülődést arra az esetre, ha kívülr­ől bolse­vikig áluódások fenyegetnek ben­nünket. Terveim keresztülvitelére nincs okvetlenül háborúra szük­ség, csak önérzetes nemzeti politi­kára. , A keresztény pártok nem gondolnak puccsra. A Magyar Távirat isk­ola jelenti. A mai lapok híreszteléseivel szem­­ben a Keresztény Nemzeti Egyesü­lés Pártjának vezetősége a leghatá­rozottabban kijelenti, hogy a párt bomlásáról terjesztett hírek minden alapot nélkülöznek. Ellenkezőleg, a nemzetgyűlésnek előreláthatólag abszolút t­öbbségét alkotó párt teljes egységben áll programmja és a vá­lasztási mozgalomban diadalra ju­tott, eszméi alapján. Senki sem­ gon­dol puccsra, senki SOM gondol párt­­bontásra. A belügyminiszter a vá­lasztások eredményéről. Be­nic­zky Ödön belügyminiszter nyilatkozott a beérkezett hivatalos jelentések alapján a választások eredményéről : A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programmjával megvá­lasztott képviselők száma 77. Két pótválasztás, ahol párttagok álla­nak egymással szemben, összesen­sen 79. Az Országos Kistizsida- és Föld­­mivespárt programmjával megvá­lasztott képviselők száma 19- Ti­zenkét pót­választás során kizárólag párttagok kerülnek egymással szembe . A kisgazdák mandátu­ma 61. Demokraták 4. Pá­rtonkivü­liek 2. Keresztény Gazdasági Szociális Párt 1. További pótválasztások 17. Ismeretlen eredmény­­. A belügyminiszter hivatalos je­lentésével szemben az Országos Kisgazda- és Földműves­párt azt vi­tatja, hogy a pártba érkezett jelen­tések szerint megválasztott kép­viselőinek száma 58 és ehhez a pót­választások során még további 12 biztos mandátum járul. A Keresz­tény Nemzeti Egyesülés és a kis­gazdapárt statisztikája szerint te­hát 9 mandátum sor­­a bizonytalan lesz addig, míg az illető képviselők Budapestre nem jönnek és­ pártjuk­nál nem jelentkeznek. A függetlenségi párt b­ízik a jövőben. Az országos függetlens­égi és­­18-as párt választmánya ma este,Lovászy Márton elnöklete mellett ülést tar­tott, amelyen a választmány tagjai igen nagy számban jelentek meg. Napirend előtt Farkasházy Zsig­­mond dr. méltatta Batthyány Ti­vadar gróf kiváló érdemeit és indít­ványozta, hogy úgy a múltban ki­fejtett tevékenységéért, mint a kö­zelmúltban a szekszárdi választó­kerület polgár ágához intézett nyílt levelében foglaltakért a párt köszö­netét és elismerését fejezte ki. Azután Lovászt­ Mártonnak szé­les keretben, mozgó indokolása után a választmány egyhangúlag elfo­gadta a következő határozati ja­vaslatot . A függetlenségi és 48-as párt, habár ez idő szerint parlamenti képviseleti el nem bír, nem szűnik meg letéteményese és harcosa lenni azoknak az eszméknek, amelyektől a nemlét jobb jövendőjének bizto­sít­ás­át várja. Erősen meg van győ­ződve a párt arról, hogy el fog jönni az az idő, amelyben a köz­vélemény visszatér a magyar nem­zet ama régi és nemes hagyomá­nyaihoz, melyek a nemzet és em­beri szolidaritás útján romba dőlt hazánknak helyreállít­ására és bol­­dogulására vezetnek. A párt a Sir George Clark által kezdeményezett koncent­ráció lét­re­­jöttekor vállalt kötelezettségét hí­ven állotta. Most pedig helyeslem veszi tudo­másul, hogy a kormányzatban he­lyet foglaló képviselője, Ábrahám­ Dezső belügyi államtit­kár állását a kormány rendelkezésére bocsá­totta. Vázsonyi és a demokratáké. Vázsonyi Vilmos a nemzetgyű­lési választás napján ismét kül­földre utazott, bár Huszár Károly, Appon­yi és egy most még a poli­tikai életen kívül álló előkelő egyé­niség személyesen keresték fel őt és kérték, hogy maradjon Budapes­ten. A demokrata párt­ban Vázso­­nyi elutazása meglehetős zavart idézett elő és nem tudni, hogy Vá­­zson­yi magatartása milyen válto­­zást fog előidézni a pártban. Biz­tosan tudják, hogy Vázsonyi le­mond kerületéről, pártja azonban mindent el fog követni, hogy őt ismét megválasszák és hogy vissza­vonulása ne okozza a párt felbom­lását, mert a párt a többi liberális pártokkal összeköttetést keres és nem lehetetlen, hogy egy új liberá­lis poltikai párt alakul, amelyben Ruchássy és Apponyi is részt ven­ne. Ez uj alakulatban Vázsonyinak jelentős szerepet szántak párt hívei. Bécsi vélemény a magyar királyválasztásról. A Neues Achfuhrblatt — mint Bécsből jelentik — a magyarországi királyválasztásról cikkezik. A lap szerint a választ­ás csak egy kés­őbbi időpont­ban fog meg­­ért­enni. Eko­­so­­ban a kormánynak és a vezető államférfiaknak e kérdésbe meg­egyezésre kell jutniok, azután hosz­­szú intenzív propagandának kell a lakosságkö­zbe­ következnie, hogy ezt az illető jelölt megválasztására e­lőkészítsék. Ez az előkészület kö­­rülbelül egy esztendőt fog igénybe venni, úgy hogy a királyválasztást legjobb esetben december hónapban lehetne csak megejteni. A pártok hangulatáról ma még nem lehet úszt­a képet alkotni. Uj helyettes államtitkár. A minisztertanács a földmivelés­­ügyi miniszter előter­jeszt­ésére Péch Kálmán miniszteri tanácsosnak a helyettes államtitkári címet ado­mányozta. A magyar béke . Francia lapvélemények a magyar kérdésről. — A cse­hek háborús készülődései. — Vajda-Vojvoda Londonban. Azok a jelentések, amelyek teg­nap érkeztek Parisból és Hágából, kétségtelen bizonyítékai annak a ténynek, hogy az antant komoly tényezői felismert­ék a magyar kér­dés horderejét és tudatában van­nak már annak, hogy a magyar békefeltétel­ekén vál­toztatni kell. Ezt­ tudják már túltengően mohó étvágyú szomszédaink is és ezzel magyarázható az az idegesség, amellyel befolyásolni igyekeznek az ant­ant köröket . A francia vélemény a magyar kérdésről kezd tisztulni. A párisi lapok élén­ken foglalkoznak a magyar ügyek­kel. Az »Eclair«« jelenti, hogy a magyar választásokon a keresztény nemzeti blokk győzelmet aratott. Közli továbbá a magyar lapok tu­dósításait és támadásait a bécsi kormány ellen, amiért vonakodik kiadni Kun Bért. Az » Éclair •­ azt a végső következtetést vonja le fejtegetéseiből, hogy a középeurópai helyzet még távolról sem tisztázódott. Sőt ellenkezőleg a gazdasági újjá­építés elé leküzdhetetlen akadályok tornyosulnak. Egy raá­­k cikkében élesen bí­rálja az Éclair azokat az intézkedé­seket, amelyeket az osztrák kor­mány a magyar kommunistákra vonatkozólag tett. Bécsben — írja a lap—jelenleg 3000 orosz ügynök dolgozik az állapotok fölforgatás­án. Hivatkozik a francia újság a bécsi sajtó nagy­­orgánumainak cikkeire, annak bizonyításául, hogy az osztrák közvélemény mennyire elégedetlen a kormánnyal. A francia lapok egyértelműen megállapították, hogy a magyar­országi választások alkalmával egész Magyarország a monarchia­ mellett foglalt állást.. A Journal des Débats kiemeli, hogy a válaszások során a szocialisták és a köztársa­ságiak nem kaptak mandátumot. Az Keltő de, Paris a soproniak egy­hangú határozatát közli, amelyben ezek kijelentik, hogy minden ere­jükkel ellenszegülnek az osztrák megszállásnak. Román intrikák. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a Londonban időző Vajda­ Vojvoda román miniszterelnök azt a reményét fejezte ki, hogy Romá­niát közelebbi kapcsolatba hozza Nagybrit­an­­­niá­val. A Daily Mail jelenti, hogy Vajda - Vojvoda román miniszterelnök az antanthoz öt követelést intézett, amelyeket Pari­sán szorgalmazott és ezidőszerint Londonban akar ke­resztülvinni. Románia követelései eszerint a következők: 1. Hosszú lejáratú kölc­ön. 2. Fenntartása a ■magyar béketervezetben megállapí­tott román határoknak. 3. A bánsági kérdésnek Románia javára való meg­oldása és a délszláv követelések visz­­szautasitása. 4. Segélynyújtás a bol­­sevikiek ellen való harcban. 6.Visz­­szautasitása a népszavazásnak a Romániának odaítélt területeken.­­ Az első pont kivételével az an­tant eddig az említett követelések egyikét sem teljesítette. A csehek háborús készülődései. A bécsi Reichspost pozeocyi tudó­sít­ójának következő táviratát közli. Minden hivatalos tagadás ellenére tényként ál­lapítom meg, hogy a cseh készülődések tovább folynak. A Duma túlsó partján tekintélyest katonai táborok alakultak, egyre­­másra érkeznek az új cseh csapatok, többnyire éjszakának idején. A tót csapatokat, amelyek idáig a pozso­nyi hídfőt őrizték, egy hét előtt riszt­a, cseh csapatokkal váltották föl. A Duna túlsó partja olyan, mint egy hatalmas katonai tábor. Éjjel-nappal lázas a munka ott. Ligetfalut megerősítik. Messze te­rületeken lövészárkokat, fedezéke­ket ásnak és drótsövényzerű­ esetet építenek. Fényszórókat állítottak föl, amelyekkel éjjelente bevilágít­ják a környéket. A Duna túlsó partján a hídfővel szemközt lévő bérházak ablakaiból, különösen a magasabb emeletekről géppuskák csövei nyúlnak ki. Ezeknek a ka­tonai intézkedéseknek védekező jel­leget tulajdonítanak a csehek, de ez megtévesztés akar lenni. Néhány nappal ezelőtt a helyőrségi csapato­kat a kaszárnyákban éjszakának idején riadóval föllármázták és azt a hírt terjesztették bögtük, hogy a

Next