Kis Ujság, 1920. február (33. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-25 / 48. szám
közös munkaterv. Pár nappal ezelőtt fejtegettük ezen a helyen, hogy ma, amikor nemzeti létkérdésünk viaskodik egy ellenséges világgal, ma nem szabad sorainkat kicsinyes pártérdekeknek megbontaniok. Eme cikkünknek kétségtelen visszhangja támadt a lelkekben s örömmel látjuk, hogy Pallavicini György híveket és tábort akar szerezni és szervezni az egyetértés, illetve az együttműködés gondolatának. Ilyen irányú cikkének alaptétele: megszüntetni azt az állapotot, hogy pártjainkból hiányzik az összekötő kapocs s nincs közös bázisuk, amelyre elhelyezkedhessenek. Pallavicini nyomban meg is kísérti ennek az elvi alapnak a megszerkesztését. Tizennyolc pontból álló közös munkatervet ad meg, amelynek lényegesebb követelményei nagyjában a következők: demokratikus alkotmányjogi körülbástyázása a nemzeti királyságnak ; a keresztény nemzeti eszme kiépítése ; földbirtokreform ; céltudatos telepítési akció ; őstermelési, ipari, kereskedelmi, közlekedési és pénzügyi reformok ; pártatlan, jó, gyors és olcsó közigazgatás , a tisztviselői kérdés megoldása ; a jogrendszer keresztényi szellemű átalakítása ; a nagy hitbizományok eltörlése. Kulturtéren : új oktatási rendszert, az élet számára nevelő közép- és felső iskolákat, a művészetek népszerűsítését , a katolikus önkormányzatot s vele egyetemben a keresztény egyházak arányos segítését, a papi jövedelmek teljes arányosítását fölfelé és lefelé ; a népjóléti igazgatás teljes kiépítését, nemzeti szellemmel telített hadsereget; a világháború és az ellenforradalmak áldozatai emlékének megbecsülését; rokkantakkal, hadiözvegyekkel és árvákkal szemben a nemzeti kötelesség lerovását, a nemzeti eszme ellen vétettek büntetését. Ezek azok a tételek, amelyek Pallavicini szerint, alkalmasak az együttes munkaterv megalkotására. Ha másért nem, márazért is, mert a bolsevizmus ellen szervezkedik egész Európa. Valóban, ez igaz székünk ebből a szervezkedésből kimaradnunk nem szabad s ha valaki, úgy mi vagyunk azok, akiken nem szabad annak múlnia, hogy egy fenyegető újabb világkatasztrófa megtörjék az erősek, az erkölcsösek, a krisztusi eszmékben egyesültek ércfalán ! Halálugrás a harmadik emeletről. • 7 . Az államfői törvényjavaslat előkészítése. A jogfolytonosság. A közjogi bizottság ülése — IV Károly lemondása körül. — —Az új kormány alakulása. — A forradalmi kormányok vád alá helyezése. A nemzetgyűlés holnap kezdi meg az államfői törvényjavaslatnak érdemleges tárgyalását. A javaslatot ma tárgyalta a nemzetgyűlés közjogi bizottsága. Az ülésen Kerdmnándy Gyula elnökölt. A kormány részéről jelen voltak : Slázár Károly miniszterelnök, Halléti István vallás- és közoktatásügyi miniszter, Bárczy István igazságügyminiszter, a minisztériumok részéről Balsay Károly igazságügyi államtitkár és Karaftáth Jenő dr. miniszterelnökségi államtitkár. Ferdinándy Gyula a kisgazdapárt, Sirtonyi-Semadam Sándor pedig a Keresztély Nemzeti Egyesülés nevében kijelentették, hogy pártjaik ragaszkodnak a javaslat eredeti szövegéhez. Bárczy István igazságságügyminiszter előadta, hogy a demokrata párt szintén ragaszkodik a javaslathoz, ő azonban a kormányzói hatalom szélesebb körű kiterjesztésének a híve. A javaslat első szakaszánál Kovács J. István azt kívánja, horgy monőe-jék ki IV. Károly király lemondásának megtörténte. A kisgazdák egy része ragaszkodik hozzá, hogy a szabad király választási ■jog már ebben a törvényjavaslatban ■ * 1 ♦ • 1 * 4 * Hosszabb vita volt ezután, amelyen főleg a jogfolytonosság kérdéséről volt szó. Andrássy Gyula gróf kifogásolta, hogy a pártok a már kész megegyezést megbolygatták. Bárczy István azt ajánlotta, hogy ne törvénynek, hanem országos határozatnak nevezzék a javaslatot, mivel a törvényhozó hatalom csonka, tekintve, hogy a törvényhozás két faktora közül a király nem vesz részt benne. Huszár Károly miniszterelnök és Simonyi-Semadam Sándor erélyesen szembeszálltak e felfogással. Túri Béla előadó részletesen ismertette ezután a javaslatot, precizíroztassék. Erre nézve ugyan már pártközi megállapodás van és az ettől való eltérés ennek a felborulását jelentené. Ennélfogva a kormány ragaszkodik hozzá, hogy ez a rész változatlanul fogadtassák el. Hosszú vita után a bizottság az eredeti szöveg mellett döntött. Kovács J. István bejelentette, hogy a nemzetgyűlésen kisebbségi indítványt fog előterjeszteni, hogy a szövegben az eckartsaui levélre hivatkozás történjék. Törvényalkotási jog. Az eredeti szöveg mellett döntöttek. A nemzet birtokosa a törvényalkotási jogoknak, de csak a nemzetgyűlés által gyakorolhatja azokat, ezért a nemzetgyűlés a nemzet képviseletének számít. A kormányzói hatalomról szólói javaslatnál Szabó Sándor kérdi, nem volna-e helyes megállapítani, meddig tart a kormányzó hatalma? Rubiner Gyula földmivelésügyi miniszter szerint ennek a végleges alkotmánynamk megállapításánál lehetne helye. Felesleges az ideiglenes államfői hatalom gyakorlását határidőhöz kötni, mert hiszen a nemzetgyűlés a maga tör- IV. Károly lemondása.