Kis Ujság, 1920. február (33. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-25 / 48. szám

közös munkaterv. Pár nappal ezelőtt fejtegettük ezen a helyen, hogy ma, amikor nemzeti létkérdésünk viaskodik egy ellenséges világgal, ma nem szabad sorainkat kicsinyes párt­érdekeknek megbontaniok. Eme cikkünknek kétségtelen vissz­hangja támadt a lelkekben s örömmel látjuk, hogy Pallavicini György híveket és tábort akar szerezni és szervezni az egyetér­tés, illetve az együttműködés gondolatának. Ilyen irányú cik­kének alaptétele: megszüntetni azt az állapotot, hogy pártjaink­ból hiányzik az összekötő kapocs s nincs közös bázisuk, amelyre elhelyezkedhessenek. Pallavicini nyomban meg is kísérti ennek az elvi alapnak a megszerkesztését. Tizennyolc pontból álló közös munkatervet ad meg, amelynek lényegesebb követelményei nagyjában a kö­vetkezők: demokratikus alkot­mányjogi körülbástyázása a nemzeti királyságnak ; a keresz­tény nemzeti eszme kiépítése ; földbirtokreform ; céltudatos te­lepítési akció ; őstermelési, ipari, kereskedelmi, közlekedési és­­ pénzügyi reformok ; pártatlan, jó, gyors és olcsó közigazgatás­­ , a tisztviselői kérdés megoldása ; a jogrendszer keresztényi szelle­­mű átalakítása ; a nagy hitbizo­­mányok eltörlése. Kulturtéren : új oktatási rend­szert, az élet számára nevelő közép- és felső­ iskolákat, a mű­vészetek népszerűsítését , a kato­likus önkormányzatot s vele egyetemben a keresztény egy­házak arányos segítését, a papi jövedelmek teljes arányosítását fölfelé és lefelé ; a népjóléti igaz­gatás teljes kiépítését, nemzeti szellemmel telített hadsereget; a világháború és az ellenforra­dalmak áldozatai emlékének megbecsülését; rokkantakkal,­­ hadiözvegyekkel és árvákkal szemben a nemzeti kötelesség lerovását, a nemzeti eszme ellen vétettek büntetését. Ezek azok a tételek, amelyek Pallavicini szerint, alkalmasak az együttes munkaterv megalko­tására. Ha másért nem, már­­azért is, mert a bolsevizmus ellen szervezkedik egész Európa. Valóban, ez igaz s­zékünk ebből a szervezkedésből kimaradnunk nem szabad s ha valaki, úgy mi vagyunk azok, akiken nem sza­bad annak múlnia, hogy egy fenyegető újabb világkatasztrófa megtörjék az erősek, az erkölcsö­sek, a krisztusi eszmékben egye­sültek ércfalán ! Halálugrás a harmadik emeletről. • 7 . Az államfői törvény­ja­vasla­t előkészítése. A jogfolytonosság. A közjogi bizottság ülése — IV Károly lemondása körül. —­­ —Az új kormány alakulása. — A forradalmi kormányok vád alá helyezése. A nemzetgyűlés holnap kezdi meg az államfői törvényjavaslatnak érdemleges tárgyalását. A javasla­tot ma tárgyalta a nemzetgyűlés közjogi bizottsága. Az ülésen Ker­­dmnándy Gyula elnökölt. A kormány részéről jelen voltak : Slázár Ká­roly miniszterelnök, Halléti István vallás- és közoktatásügyi minisz­ter, Bárczy István igazságügymi­­niszter, a minisztériumok részé­ről Balsay Károly igazságügyi ál­lamtitkár és Karaft­áth Jenő dr. miniszterelnökségi államt­itkár. Fer­­dinándy Gyula a kisgazdapárt, Si­­rtonyi-Semadam Sán­dor pedig a Ke­resztél­y Nemzeti Egyesülés nevé­ben kijelentették­, hogy pártjaik ragaszkodnak a javaslat eredeti szövegéhez. Bárczy István igazság­­ságügyminiszter előadta, hogy a demokrata párt szintén ragaszko­dik a javaslathoz, ő azonban a kor­mányzói hatalom szélesebb körű­ kiterjesztésének a híve. A javaslat első szakaszánál Ko­vács J. István azt kívánja, horgy mo­nőe-jék ki IV. Károly király lemondásának megtörténte. A kis­gazdák egy része ragaszkodik hoz­zá, hogy a szabad király választási ■jog már ebben a törvényjavaslatban ■ * 1 ♦ • 1 * 4 * Hosszabb vita volt ezután, ame­lyen főleg a jogfolytonosság kérdé­séről volt szó. Andrássy Gyula gróf kifogásolta, hogy a pártok a már kész megegyezést megbolygatták. Bárczy István azt ajánlotta, hogy ne törvénynek, hanem országos ha­tározatnak nevezzék a javaslatot, mivel a törvényhozó hatalom cson­ka, tekintve, hogy a törvényhozás két faktora közül a király nem vesz részt benne. Huszár Károly minisz­terelnök és Simonyi-Semadam Sán­dor erélyesen szembeszálltak e fel­fogással. Túri Béla előadó részlete­sen ismertette ezután a javaslatot, precizíroztassék. Erre nézve ugyan már pártközi megállapodás van és az ettől való eltérés ennek a fel­­­borulását jelentené. Ennélfogva a kormány ragaszkodik hozzá, hogy ez a rész változatlanul fogadtas­sák el. Hosszú vita után a bizottság az eredeti szöveg mellett döntött. Ko­vács J. István bejelentette, hogy­ a nemzetgyűlésen kisebbségi indít­ványt fog előterjeszteni, hogy­ a szövegben az eckartsaui levélre hi­vatkozás történjék. Törvényalkotási jog. Az ere­deti szöveg mellett döntöttek. A nemzet birtokosa a törvényalko­tási jogoknak, de csak a­ nemzet­­gyűlés által gyakorolhatja azokat, ezért a nemzetgyűlés a nemzet kép­viseletének számít. A kormányzói hatalomról szólói javaslatnál Szabó Sándor kérdi, nem volna-e hely­es megállapítani, med­dig tart a kormányzó hatalma? Rubiner­ Gyula földmivelésügyi miniszter szerint ennek a végleges alkotmánynamk megállapításánál lehetne helye. Felesleges az ideig­lenes államfői hatalom gyakorlá­sát határidőhöz kötni, mert hi­­­szen a nemzetgyűlés a maga tör- IV. Károly lemondása.

Next