Kis ujság, 1920. március (33. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-27 / 75. szám

szükséges a gazdasági szervezete­sség s a nemzetből gyökerező od­­­ályántudat. Az osztályhíjb­bgjj, a­zonban egy osztály uralmi sem­ emlíkedhetik ki. Örömmel látja, hogy a szociáldemokraták közeled­i­ek az állami élet struktúrájához s tiszteli harcukat, ha a közjót nem sértik. Szigorú büntetést ! Reisehl Richárd (K. N. E.) a spekulánsok és üzérek ellen a leg­­könyörtelen­­ebb büntetést kívánja. Letenyei Pál(Kisg.) az iparcikkek árának leszállítását, szorgalmazza. Kisemberek védelme. Giesswein Sándor szerint a tár­sadalmi együttérzés soha olyan gyönge lábon nem állott, mint ma. Az osztályharc ma a mosat a mun­kások között van meg. A szociális igazságot nem talá­l­ja kellőképen m°g a javaslatban. A milliomos könnyen adja le millióinak felét, de az a szegény munkáé, aki cipőre gyűjtötte a kerepénzét és a felét m­ost ott kell hagynia költ­önként, mezítláb járhat. A kis ezisztenciá­­kat nem szabad megfosztani attól, amire nélkü­lözhetetlen szüksége va­n­. Ezzel a föltétellel járni hozzá­m, javaslathoz. Több szónok iim volt, kit általános vita véget ért. Korányi pénzügyminiszter válásáért a felszólalásokra. Tud­ja, hogy ez a jvaslat ti­pszerűtlen és természe­tébe kifolyóan bizonyos igazság-,­talanságokat tartalmaz. Ám ezt e­m­­berem­ lehetetlen volt. A felülbé­lyegzést meg kellett vemeni, hogy a magyar pénzt különválasszuk a többitől. Meggy­őződése, hogy ez a szétválasztás csak előnyére vál­ha­tik a magyar pémn­k, mert kül­földi gazdasági körökben tudják, hogy Magyarország a megcsonkítás dawcra is egészséges ország lesz. Dolgozni és adóalni ! Megállapítja a pénzügyminiszter, hogy másfél év óta magyarországi, ugysséltán senki sem dolgozik. Valutát javítani csak úgy lehet, ha megfogjuk az eke szarvát, ha megragadjuk a kalapácsot és dolgozunk. A polgárság adózó erejét igenis­­, legnagyobb mért­ékben igénybe kell venni. Aki nu nem tejesíti köteless­égéte az illa­mmal szemben, és valósén hazatérőié. Kern bélyegeik le a postapénnel . — Sokan bizonyos igaz®tágialan­­■ságofc látnak abban, hogy a possta-E " azt nem bér vegyik fölül. Azon­­n ne felejtsük el, hogy annak­idején mi a tisztviselőket posta­­pénzzel fizettük és iparkodtunk a pos­­apénz tekintélyét emelni. Meg­ígértük, hogy a postapénzt nem beyegetüük fölül. Ennek az ígéretünknek tehát ele­get kell tenni. A postapénzből nem fogunk kényszer­kölcsönt igénybe venni. A postapénz kiinduló pont­­ja lesz az új magyar pénznemnek. Kifejezést adott a pénzügyminisz­ter azon véleményének, hogy a mostani tűrhetetlen drágaság csökkenni fog és bejelentette, hogy rövidesen ki­dolgozott adórendszert terjeszt a Ház elé. Ezután a n­emzetgyőzés általánosságban elfogadta a ja­vaslatot , és ezt a­­z ülés véget is ért , hazájukhoz kell csatolni és pedig oly módon, hogy a magya­rok által lakott, de ezidő szerint románok, szerbek és csehek által annektált területeket visszaadják a magyar anyaországnak. A lap végül teljes lehetett h­írnek mondja, hogy az antant a béke kérdésében véglegesen döntést hozhasson a magyar kifogások figyelembevétele nélkül. Natil­foól táviratozzék: A­.­.Er­edsior jelentése szerint a nagyköve­tek értekezlete szerdai ülésén a, a magyar békeszerződés pénz­ügyi határoszmányaival foglalkozott. Londoni jelentés szerint az angol alsóház legutóbbi ülésén Hars­­h­orth közölte, hogy a budapesti főmegbízott meglátogatta a na­gyobb internálási táborokat és azt találta, hogy a viszonyok kielégí­tők, noha valóban szűkösen van élelmiszer. Níiti engedményeket követel a magyaroknak* Kom szabad Magyaré*száulói elszakí­tani három mil­lió magyart, — A magyar brité pénzügyi feltételeinek­ tárgyalása. — Kedvező jelentés a magyar internálási táborokról, Franciaország hazaengedi hadifog­lyainkat. Hágai jelentés szerint Kitti leg­utóbbi beszédéről és a magyar kér­désben való állásfoglalásáról szólva a­»Hetvork«a következőket jelenti ki: A három millió magyart, akiket a békeszerződés tervezete Magyarországtól elszállítani akar. isk­nt Hazajönnek hadifoglyaink. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Orastam tábornok, a francia ka­ri­bti misszió vezetője átiratot inté­zett a miniszterelnökhöz, amelyben bejelenti, hogy a francia kormány elhatározta, hogy haladéktalanul felhatal­mazást ad a Franciaországban visszatartott magyar hadifog­lyok hazaszállítására. Sinoonyi- Szm­adom miniszterel­nök a francia kormánynak ezért az emberies fényéért Graziani tábor­nokhoz intézett Átiratában a kor­mány nevében meleg köszönetét fejezte ki.­­ _____.A BíflMjg._____ Ellentétek a belügyi tárca —'" és a kormánybiztosságok körülr A­ kisgazdák Beniczky belügyminisztersége ellen — A borsodi kormánybiztosság kérdése. — A kisgazda­­párt sürgős értekezlete. ■— Az Apponyi-kormány nem időszerű. Sok elsimított viszony fó ellentét után ma váratlanul ismét annyira, kiéleződött a politikai helyzet, hogy kormányválság fenyeget. Az ellentétek most a belügyi tár­, tia ők a borsodi kormány­biztosság betöltésének kérdései körül élesed­tek ki. Sil­omfi-Schodam Sándor miniszterelnök kijelentette, hogy a belügyminiszteri tárcáról rövidesen meg akar válni. Az új belügymi­­niszter a keresztény párt sorából f0£­ikerülni és eokini hangulatot Csináltun­k Beniczky Ödön megbíza­tássa mellett. A kisgazdapárt ezt a leghatározottabban ellenzi. E kér­dés azonban, elintézhetőnek látszik az ellentétek nyílt szembeállásá­nak elmellőzésével, amennyiben a ■Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjána­k arra, az eletére, ha Be­­niczky Ödön belügy­rinisztersége ellenzésre találna, Pffarr Gyula vagy Dömötör Mihály a jelölt­je. Ellenben a borsodi kormánybi­­össég kérdésének m­éregfogait sokkal ne­hezebben lehet kihozni. Simonyi- Semadam Sándor miniszterelnök mint belügyminiszter a borsodi kománybiztonsági kerület élére olyan kormánybiztost óhajt kine­vezni, aki a kisgazda pártnak leg­nagyobb ellenfele és a párttal a l­eg­­éleseb­b harcban áll. Bettisz József kérdést intézett a miniszterelnökhöz, aki kjelentette, hogy valóban ez a szándéka és ebbe nem tűr beavat­kozást. Bettist figyel­meztette a minisz­terelnököt, hogy ha fölfogásához ragaszkodik, ennek forma­rmtets lehet a kövtkezménye, mert a kis­­gazdapr­it kénytelen volna álá­for­­­tolni elle­tte. Botolik ezután intézkedett, hogy azonnal összehí­vjá­k a­ kisga­zda párt elnöki tanácsát.­­Bettlik előadta a tíartaatokst és többek false-caláfia­i ■ - *■ *- - -után egyért­el­műleg megálapodtak abban , hogy föltétlenül ragaszkod­na­k a pártközi egységhez és annak végrehajtását követelik. Az értekezlet megbízta Rubínek Gyula­ földművelésügyi miisztert, hogy a párt nevében t­árgyalja le ezt a konfktudó a miniszterelnök­öket és tegyen jelentést a pártérte­­kezletnek, amelyet ma, de után hat órásra sürgősen összehívtak. Kém időszerű az épponyi­­kombináció. Hírt adtunk tegnap arról a moz­galomról, amely azt jóváírja, hogy Appoltyi m­niszterelnöksége mel­­lett szakférf­ikből álló kormány alakul­jon. Beavatott helyeken nyert értesülések szerint ez a­ terv most nem ideszerű. J Husser-Friedrich­ss&m­, A Huszár— Friedrich—Erek*/­ü­syben Pekár Gyrula elnöklete alatt TU-s délben összeült a zsűri a képvi­selőház egyik­yermében. Az ü­gyen, mely körül­belül másfél óráig tartott, megkezdték az ügy érdemi tár­gyalását. Határozat még ninc és a tárgyalást folytatják. A dunántúli csempészés ügye. A nemzetgyűlés hétfői ülésén Bozs­ik József elei­nek indítványt fog tenni, hogy a nemzetgyűlés küldhen ki parlamenti bizottságot a fattya ai Albin-féle interpelláció­ban fölhozott vádakra vontkozóan, amely a nyugatmagyarországi csempészetek ügyét vizsgálja meg. A bizottságot, ~RvMnek földm­ive* lésügyi­­miniszter kivánságára, még husvétc előtt megalakitják. •A forradalmi kinevezések felülvizsgálása. tlletékes helyen fog­*sko?xisk * forradalmi kinevezések felülvila* g&Akárd és 22 a terv ■ fogv * fcem rendfeseresifcetfe állásokat meg fog­ják szüntetni, azokat pedig, akik állásukat nem politikai jutalom cí­men kapták, vissza fogják tartani. Az összes forradalmi kinevezések 1918. november 1-től kezdődően felül­vizsgá­lás alá kerülnek és az egyes milliízterek joga lesz, hogy megfelelő úljterjesztéseket­ tegye­nek. .­.'­"' A felhatalmazási javaslat, A Magyar Távirati Iroda jelenti. A pénzügyi bizottság ma délután ülést tartott. Napirend előtt Sándor Pál kér­dést intézett a pémügyminiszter­­hez, hogy a föl­ül­bélyegzésnél hasz­nál­t bélyegzőről miért hiányzik a korona ". Báró Korányi Frigyes pénz­ügyminiszter kijelentette, hogy ennek kizárólag technikai okai vol­tak, amennyiben a bélyegzők és a bélyegzés keresztül viteléhez szük­séges gépek még a Károlyi-kormány idejében készültek és ezeket a mai körülmények közt nem­ lehetett újakkal pótolni. Ezek után a bizottság áttért a napirenden lévő felhatalmazású tör­vényjavaslat tárgyalására, medyest S­iklódi Szabó János előadó ismerte­tett. Az általános vita során Sándor Pál, E­rvhy Károly, Dömötör Mi­hály, Hegyishalmy La­jos és végül báró Korányi Frigye® pénzügyim­­niszter szólaltak fel. A bizottság­ úgy határozott­, hogy az indemni­­tást nem két hónapra, hanem öt hónapra kívánja megszavazni. Aj hadsereg és a kős Hiszvit A kisgazdapárt ma estee fertőit­ értekezletén egyhangúlag elfogadta azt az indítványt, hogy a hadsereg tagjai és a köztisztviselők mielőbb tegyék rá az esküt az alkotmányra . Ez indítvány elfogadása azt jelenti, hogy a kisgazdapárt nyíltan, le­szögezte mágiát ahhoz az álláspont­hoz, hogy a királyi jogok gyakornaát nem­­csak szünetelőnek, hanem tény­leg­ meg is ssmntnek tekinti. Foglalkozott az értekezlet a ke­reskedelmi miniszteri tárca betöl­­­­tésének kérdésével. Erre a pártnak­ jelöltje Errtich Gusztáv államtitkár.­ Kimondott a­zz értekezlet, hogy szükségesnek tartja­­ a főispán­ állások sürgők to­tóit és­ét és ragaszkodik ahhoz, hogy amely megyében kisgazdapárti képvise­­­lők vannak többségben, ette a fő­ispán is kisgazdapárti legyen, s Az I. kerületi választás ma, este befejezést nyert. Beava­tott helyen nyert értesülésünk gse­­­rint Seklackia Margit több, mint 500 alírtud­­ózó többsé­gel győ­zött. A keresztény pártok és a nemzetgyűlés munka, pro­gramm­­a. A Magyar Távirati iroda, jelenti ! A Keresztény Nemzeti Egyesülési Pártjának képviselői csoportja .van este ülést tartott, amelyben néhány sürgős interpellációval foglalko­zott és megállapította a párt to­­­vábbi taktikáját Ezután a párt, a tárgyalás alá kerülő tömény-­ javaslatok sorrendjével foglalko­­zott. Elhatározta, hogy az indem-­­­nity-rita után azonnal a földbirtok-­­ reformra, térnek át. Ennek tető alá hozatala után a vagyonadó ég­s­ hadinyereségadó tárgyalását fogjál a nyírt szorgalmazni. A párt tagjai­­ igen sürgetik tíz árdrágítók iddö-­ zéséről való novella mielőbbi be-­ terjesztésére. 1920. március­át.

Next