Kis Ujság, 1920. április (33. évfolyam, 79-104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

2 Bécs Ifeitja az idegeneket. " (A szfferélyesebb hatást intézke­dések.) Bécsből' jelentik: Az országos kormány tanácskozás hivott­­sége a­z idegenek kiutasítására vonat­kozó akció dolgában. A tanácsko­záson többféle intézkedésnek vég­leges végrehajtását határozták el, minthogy a közlekedésügyi hivatal képviselői kijelentették, hogy a v­asútigazgatóság hajlandó a szük­séges vonatokat rendelkezésre bo­csátani. Elhatározták továbbá, hogy megbízzák a rendőrfőnöksé­­get , gyűjtse össze nagyobb szá­llmá­­nyosa azokat az idegeneket, akik­nek a rendelet szerint el kell hanyniok Bécs városát. Az alsóausztriai tar­tományi kormány már megadta, a Szükséges Utasításokat a rendőr­­/főnökeségnek. wwwwwwwwwwwww Csalá­s egy pomerániai ír faluban / faluban. tTvH'igélte a feleségét, apósát, anyó­sát, sógornőjét és önmagát.) I/S,srettenetes családi vérfürdőt ren­­dezett — mint Berlinből— távira­toztak — a pomerániai Binnoe nevű faluban tegnapelőtt, egy falusi gazdálkodó. Lelőtte a feleségét, ak­­i­itán az asszonynak a lövés zajára elősiető öreg anyját és apját, majd a felesége leány testvérét. Azután Ive zárkózott a házba és főbe lőtte magát. Az öt holttestet később­ meg­találták, a házban. A borzalmas tett alat családi viszálykodás volt: a gazda már több év óta rossz vi­szonyban volt a feleségével. Sziyorian fogják­ büntetni az Árvizsgáló Bizottságnál Otgré Miklós ár., az Árvizsgáló Bizottság elnöke, a mai napon ankétot hívott össze, amelyen a gazdasági minisz­tériumokon kívül az Árvizsgáló Bi­zottság osztályvezetői vettek részt. Az ankété tárgya azoknak az alap­elveknek a megvitatása volt, ame­lyeket X X X X X X X X X X X X X X X X X az ár­kérdés tekintetében követni kell. Március 18-a, a pénz­­felülbél végzége óta az árak em­elke­­dése állott elő. Ez a jelenség köz­gazdaságilag egyáltalában nem in­­dokolt, azt tehát eltűrni nem lehet. Addig is, míg a kormány e tárgy­báig intézkedni fog, az Arvizsgáló Bi­zottság figyelemmel kíséri minden ponton az áralakulásokat és s­­ol azt tapasztalja, hogy a pénz felül­­bélyegzés óta XX X X X XX XX az árak emelkedése állott elő, minden esetben árdrágító visszaélés miatt a legszigorúbb eljárást fogja életbe lép­tetni. i csepeli kastély betörője. (Rhittgeffi javít meg a börtön. — A tolvaj bünhődése.) Ez év január hónap huszonhete­­dikén szabadult ki a váci fegyház­ból Povársouvy Gyula, aki lopás miatt három évi fegyházbüntetésre volt ítélve. Szabadulása után he­tekig csavargott munka nélkül, le­rongyolódott a ruhája, elszakadt a cipője és nagy nyomorában újból bűnre vetemedett. Betört Vigyázó Sándorné grófné csepeli kastélyába és ott négyezer koronán felüli ér­tékű ruhaneműt becsomagolt és zsákmányával már épen mene­külni akart, midőn tetten érték és letartóztatták. A pestvidéki tör­vényszék — figyelembe véve az enyhítő körülményeket — egy évi börtönbürtfeitve ítélte a vádlottat. kis Újság— -------------------------------— Békés-, Arad-, Csanádmegye, Hsznvét után kapjuk meg Jx angolok a béketervezet módosítását követelik. — Okuteorofág a nagyköverteti tanácsának határozata el­len. — Békedelegációnk hazaért­estése. A magyar béke kérdésében nincs meg az egyetértés a szövetséges hatalmak között. Franciaország az erőszaknak kényszerbékéjét, győző által diktált békét akar, míg előbb Olaszország, most pedig már Anglia közvéleménye is tiltakozik Magyarországnak törügtetéfére ellen. Egy előkelő angol lap, a «Man­chester Guardian­ a következőket írja: — Sok kifogás hangzott már el a versatillai és et­-germaini béke gazdasági feltételei ellen, d­e a ma­gyar béke gazdasági feltételei m­esz­­sze meghaladják az öss­zeb többit kiéshetetetlenség dolgában. Ezek a feltételek megrabolják a magyar ipart minden nyersanyagától, szét­rombolják a magyar ipar fejlődé­sének még a lehetőségét is és virágzó kultúrát döntenek romba, mikor azoknak az embereknek mil­lióit, kik eddig a magyar városok iparának szolgálatában állottak, megfosztja a keresetüktől s munka­nélkülivé teszi őket. Római távirat szerint a Journal d’Italia jelenti, hogy Olaszország a nagykövetek tanácsának hétfői ülésén nem járult hozzá a magyar béke­­kérdésben hozott határozatok­hoz. Ebben az ügyben tehát döntés nem történt. Hazajött a bék­edelegició. Neuilly, március 31. (A Magyar Távirati Iroda munkatársának szik­ráid c­rétta a budapesti rádioállomás útján.) A magyar békedel­gáció kedden este 7 óra 20 perckor kutatt el Párisból s csütörtökön este 10 óra­kor érkezik meg Budapestre a keleti pályaudvarra. A békedelegáció tagjai közül csupán Praznovszky rendkívüli követ és meghatalma­zott miniszter, a delegáció főtit­kára, továbbá Wollstein követségi tanácsos és a segédszemélyzetnek néhány tagja maradt Neuillyben. Mikor teszi béke­? Erteeislé Bjári­ szerint illetékes körökben*úgy tudják, hogy közvet­lenül az ünnepek után békebizott­ságunk kézhez kapja a nagyköve­tek tanácsának a magyar békekore­­ferencia jegyzékeire adandó végle­ges válaszát. A jegyzék tartalmáról a kor­mánynak a békedelegáció útján már vannak bizalmas értesülései, amelyek távolról sem kecsegtetők arő ország mániám. Lehet, hogy elhalasztják a döntést, -fftr Paris, máju. 31. (Magyar Távirati Iroda.) A nagyköveti értekezet egyik ülésén a magyar békefelté­­telekkel foglalkozott és elhatározta, hogy a szövetségesek legfőbb taná­csának azt javasolja, hogy en bloc döntést mond­jon ki és ezt április har­madika és ötödike közötti időben közölje a Neuillyben lévő magyar biktdoigáció­l, nyilván azért, hogy ilyen módon tisztába jusson Magyarország állásfoglalásával. A legfelsőbb tanács azonban az eljá­rásnak ezt a módját egy nagyhata­lom tiltakozása következében, elutasí­totta, mert hír szerint olyan aggá­lyokkal is kll számolnia, amelyeket az Egyesült­ Államok képviselete támaszt Minden valószínűség sze­rint tehát a döntést­­megint elha­lasztják, bár nem lehetetlen az sem, hogy a­z Apponyi-féle kifogások egyes részeinek elintézését még a can­rémai értekezlet egy­be­ülése előtt tudtára adják a magyar meg­hatalmazottaknak. Megállapították is az uj demarkációs vonalat A önszántul kiürítése befejeződött. — Semleges zónát alakítottak. — A fövezírség helyzet jelent­éss. A M. T. I. jelenti: Gyulának és Mezőhegyesnek március 30-án ma­gyar csapatok által történt meg­szállásával a Tiszántúl kiüriségét a roma nők befejezték. A kiürítés a béket­er­vezet szerinti vonalig terjed, amely vonal azon­ban nem vág elébe a béketervezet szerinti bizottsági és végleges ha­­tármegállapításnak, hanem demar­kációs vonalnak tekintendő. E vonalat a szövetségközi kato­nai bizottság a magyar és rom­án főparancsnokságok kiküldötteivel részletekben egyelőre akként álla­pította meg, hogy aa a vonal men­tén fekvő magyar községek keleti, illetve a románok által megszállva tartott községek nyugati közigaz­gatási határaival esnek össze. En által elkerültetetéte az, hogy egyes községek területének egy része ma­gyar, egy másik része román köz­­igazgatás alá jusson, amely körül­mény a községek gazdasági és köz­­igazgatási helyiség­ét megbénította volna. Az ilyen módon megállapított vonalon a következő községek marad­­tak magyar közigazgatás alatt: Szatmár megyében: Maroaliget, I Liepa,Bács, Kis- és Négy­módos, Úlagymódos, Gátból­c, Méhtelek, Rozsály, Gacsaly,Csás­zló, ■Jvagygéc, Komlódtótfalu, Csenger, Csenger­újfalu, Ura, Tyúkod, Márk, Vid­laj, Penészlek. Zajta község hovátartozandóságára­ vonatkozóan a tárgyi k­árok folyamatban van­nak. A község egyelőre román meg­szállás alatt van. Szabolcs megy­ében: Nyírpilis, Piricse, Nyírsseltek, Sogb­ábrány.­­ Bihar megyében: Bagamér, Nagyléta, Monostor­pályi, Vértes, Bosszúpályi, Esztit- Kismarja, Nagykereki, Bojt, Bikás­­keresztes, Ártácd, Beregböször­­mény, Told, Mezőtar, M­agyar­ho­­morog, Kőrösszakál, Kőrögnagy­­harsány, Biha­rugra, Gesz, Mező­t­yán, Méhkerék, Kötényén, Sar­ad, Kokod, Ocsaj, Bedő és Kőrös­­szentapáti községek hovatartozan­­dóságáról a tárgyalások folyamat­ban vannak. Ezek a községek egye­lőre román megs­zállás­apért van* ttak.­­ 1920. április 1. Békés megy­ébe­n: Gyulavári,Gyul­a. Arad megyében: Elek. Csanád megyében: Kevermes, Do­­móegyháza,Battottya, Mezőhegyes, Pitvaros, Csanádpalota, Kövegy, Magyarcsan­ád. A Mezőhegyes— Nagylak (csak a vasúti állomás)- - Apátfalva vasútvonal egész hosszá­ban magyar területen marad. A demarkációs vonal mindkét oldalán egy semleges zóna állapít­hat­ott meg, amelyet a had­sereghez tartozó csapatok nem szállhatnak meg. E semleges zóna­ nyugati (magyar területen lévő) határát a következő községek ke­leti szegélyének összekötő vonalai képezik­: Szakmérmegyiben: Sonkád, Csa­holc, Kisnamény, Jánk, Hermán­­szeg, Porcsalma, Nagyacsád, Fá­­biánháza. Szabolcs megyében Pilis, Piricse, Encsencs, Nyír­berlek, Nyiracsád. Hajdu m­egyében: Vámospércs. Bihar megyében: Ujléta, Monos­­torpályi, Konyár, Gáborján, Mező­­peterd, Mezősas, Komádi, Zsadány Sarkad. Békés megyében : Gyula, Kétegy­­háza, ahol a semleges zóna nyugati szegélye a két község nyugati sze­gélyének össszekötő vonala­. Arad-megyébe: Nagykamarás. Csanád megyében: Dombiratos, Mezőhegyes, Pitvaros, Királyhe­­gyes, Makó. _ A demarkációs vonalon, illetve semleges zónában fekvő községek­ben, miután azok a nemzeti had­­ser­eg csapatai által meg nem száll­hat­ók, csakis a csendőrség, a rendőr­ség,h­atárrendőrség és a közigazgatási hatóságok működhetnek. E közsé­gekbe való utazást kizárólag az illető katonai körletparancsnokságok en­gedélyezhetik és pedig Szatmár-, Szabolcs- és Biharmegye területén fekvő községekbe a m­agy. kir. deb­receni, a Békés-, Arad- és Cseanád­­mergya területén fekvő községekbe pedig a magy­. kir.figgedi katonai körletparancsnoksá. (JJíftfagfltt pénzestás­ca. (A meglopott bankszolgák. — A titokzatos tolvajlás.) A Magyar Leszámítoló- és Pénz­váltóbank megbízásából Zechme­­­tez Oszkár cégvezető feljelentést tett a főkapitányságon, hogy hét-­­főn a Dorottya­ utca 6. szám­i köz­pontból a bank két szolgáját, Biró Ferencet és Béres Mihályt külön táskákkal, amelyek mindegyikében kétszázezer korona pénz volt, elkü­l­dötték. Bírót a Berlini-téri, Bérest pedig a Margit-körufei fiókokba. A szolgák az utat kocsin tették meg és amikor Biró táskáját a Berlini-téri­ fiókban kinyitották és a pénztáros a pénzt átvette, abból huszonhárom­­ezer korona, hiányzott. Maguk a szol­gák fel sem tudják nyitni a titkos záró táskát, de megállapították, hogy a táskát felvágták. Két héttel ezelőtt egy másik bankszolga tás­káját is felvágták hasonló módon, de akkor nem volt pénz a tás­kában. Mivel valószínű, hogy még a köz­pontban történhetett a­ lopás, a rendőrség felrzóatja azokat, ak­ik ak­kor a bankban tartózkodtak és esetleg valamely nyomravezető dolgot észre­vették, hogy a főkapitányságon, a, II. em­ber 171. számú, szobában je■ halkizzenek.

Next