Kis Ujság, 1920. június (33. évfolyam, 130-154. szám)
1920-06-02 / 131. szám
XXXIII. évfolyam, 131 szám. *** Ara 30 ^^JÍ^-Dia 201 Szerla, junius 2. Harc a fényűzés ellen. A világháború ezer veszedelmet, bajt és nyomorúságot zúdított az emberiségre, de ezek ellenére az emberiség mégsem akar megjavulni és a józanság útjára térni. • Legkiáltóbb bizonyítéka ennek a megdöbbentő tény, hogy milliók és milliók szenvednek, betegséggel, éhhalállal küzdenek, mialatt a társadalom bizonyos rétegei, a háborúban meggazdagodott hadiszállítók, lánckereskedők és egyéb konjunktúralovagok hallatlan fényűzést fejtenek ki és olyan tobzódó életet folytatnak, amely felülmúl minden képzeletet. A főváros nyilvános helyein, kaszinókban és klubokban hihetetlen magas összegekben kártyáznak, az orfeumokban és más mulatókban eszeveszettül dorbézolnak, a hölgyek pedig oly pazar és drága ruhákat viselnek, hogy egy-egy öltözék árából még a háború alatt is házat lehetett volna vásárolni. A sok hadimilliomos két kézzel szórja az ebül gyűlt pénzt, őrült árakon vásárolják össze az ékszereket, az arany és ezüst csecsebecséket, a műtárgyakat és a sok lim-lomot, amire reásütik a bélyeget, hogy divatcikk. A dolgozó polgárság, a szellemi és fizikai munkásság körében elejétől fogva nagy megbotránkozást és elkeseredést szült az újgazdagok kihívó viselkedése és pazarló életmódja. Általános tetszés és öröm fogadta éppen ezért ma Korányi Frigyes bárói pénzügyminiszternek azt a törvényjavaslatát, melyet a fényűzési forgalmi adóról nyújtott be a nemzetgyűlés elé. Az új törvény megadóztat minden fényűzési tárgyat, köztük a gyémántokat, gyöngyöket, arany- és ezüstműveket, a művészi alkotásokat, a különféle műtárgyakat, a ruházati luxuscikkeket és általában minden olyan tárgyat, amely nem közszükségleti cikk. Tisztában vagyunk vele, hogy a hadigazdagok továbbra is hódolnak vásárlási szenvedélyüknek, de a fényűzési tárgyak forgalmából a rávetett adó révén legalább az államnak lesz haszna. Államháztartásunk rendbehozása elsőrangú nemzeti érdek és már csak ebből a szempontból is melegen üdvözöljük az új törvényt, amely hadat üzen a lábrakapott és fulságba hajtott fényűzésnek. Ü20-v/Ul\/. Nagy villamos összeütközés a fővárosban. Vita a termésrendelet körül* — A nemzetgyűlés ülése. — Nagy érdeklődés mellett kezdődik az ülés, főleg a kisgazdapárti padok vannak tele. Rarcovszky elnököl. Az ülés első eseménye egy sürgős felszólalás a megszállott területek magyarságának rettenetes sorsa miatt. A szónok Szabó Sándor : A megszállott területeken a katonaság megtorlás nélkül kegyetlenkedhet a magyarságsal. Nau nam után jönnek a panaszok a rettenetes sérelmekről és bántalmazásokról. Baranyában még mindig a hűségeskü letételét követelik és a magyarokat minden módon üldözik. Kéri a kormányt, hogy a megfelelő lépéseket tegye meg, szenvedő testvéreinknek pedig azt kiáltja : tűrjenek, szervedjenek, mert aza ő szenvedésük a mi erősségünk. Golgota-járásukból következik el az egységes, tölhetetlen Magyarország feltámadása. (Lelkes éljenzés és taps.) Gaál Gaszton felszólalása. Gaál Gaszton : Tiltakozik a sajtó részéről történt oly beállítás ellen, hogy az ezerholdasoknak lenne a képviselője. A búza termelési költsége holdankint 4875 korona, egy mázsa gabona , után jár tehát 487 korona. Egy katasztrális hold bruttó terméséből, 8 méter mázsából, a gazdának le kell adni 160 kilogrammot, marad tehát 640 kilogramm a gazda részére. A porosz szén , 154,24 százalékkal, a magyar szén 350 százalékkal emelkedett, így a legkevesebb, 760 koronát kell kapnunk, hogy a 26 százalék jogos hasznunk meglegyen. A kisgazdapárt programmjában nyütait szerepel : az országban többé, se maximálás, se rekvirálés az legyen. Huszár Károly: Még ha belepusztulunk is. ! Gaál Gaszton : Hivatkozik Rubinok 1917-ben ített nyilatkozatára. Huszár Károly: Három év alatt mi minden történt. Gaál Gaszton: Ajánlotta, hogy egy Millió méter mázsát vegyenek eldimitált áron, sőt a hadiözvegyek és hadiárvákról is gondoskodjanak... Huszár Károly : És mi lesz.. a magántisztviselővel és munkással? Az haljon éhen ? Gaál Gaszton: A magántisztviselőkről nem beszélek, én a kisgazdák álláspontját képviselem. Beszél Ipolyi-Keher nyugdíjaztatásáról és egy részvénytársaság élére való kinevezéséről, amely társaság a külföldre való ötmilliós gabonaszállítást fogja eszközölni majd. A rendelet titokban készül. Rubinek Gyula : Rendelet nincs. Gaál Gaszton: De készül. Huszár Károly: Az ország érdeke. Gaál Gaszton : Nagy elégedetlenséget fog szülni. Huszár Károly : De nem halunk éhen. . *. Gaál Gaszton: És törvénytelen is, mert a rekvirálási törvény csak a háborúra van engedélyezve. Huszár Károly : Meg van hosszabbítva. Gaál Galaton : Tudom. De ezekben nincs, hogy valutáris célokból rekoiiálni lehetne. Mindig elvették a gazdától eddig a búzát, de az sohase jutott el a fogyasztóhoz. Elmondja Szabolcs megya krumpliakcióját. Elbeszéli a Kisiparos Szövetség 200 vagon burgonyával kötött ausztriai rekompenzációs üzletet. Beszélhetne a 30.000 koronás szénről, de inkább a cukorakciót fogja megemlíteni — amely keresztény kezekben van. Az állam 112 koronáért ad egy kiló cukrot és öt kiló cukornál 20 deka a papiros — azt kérdi, ki lopja el métermázsánkint azt az 5 kiló 20 dekát és az így ellopott pénzt ki fordítja a valutánk javítására. (Derültség és taps.) Azt ajánlja, hogy,foglalja le az ipari cikkeket a kormány, adja olcsón és akkor joga van olcsón követelni a termést. Majd meghallják, hogy a falu hogy fog nyilatkozni. Huszár Károly : Föl kell világosítani. Gaál Gaszton: Olyan elégületlenséget szül majd, aminőt meg kellene előbb gondolni. Huszár Károly: A kétszázezer éhezőre nem gondolnak. Azzal nem törődnek? (Nagy zaj.) Gaál Gaszton: A kisgazdapárt hajlandó odaadni a közalkalmazottak, a katonák, a hadirokkantak és árvák számára a gabonát. Az ipari munkások és magánhivatalnokok részesüljenek olcsó lisztből, de a különbséget a plutokraták fizessék. Huszár Károly : Ebből forradalom lesz. (Nagy zaj.) Gaál Gaszton: Hát azt hiszik, hogy ha így csinálnak odakünn, nem lesz forradalom? (Közbekiáltások mindkét oldalról. Nagy zaj. Elnök folyton csenget.) Huszár Károly: Ez lesz a baj, hogy megint két forradalom malomköve közé kerülünk. (Nagy zaj.) Gaál Gaszton: Keressen a kör-