Kis Ujság, 1920. július (33. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-01 / 155. szám

*1­ 1920. július 1. Antal jelentés a magyarországi állapotokról. (A kormányzó a jogrend biztosi­téka. — Hohler fő megbízott és Gorton tábornok jelentései.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kezünkbe jutott az angol parla­ment elé terjesztett kormányjelen­tés, amely Angliának Magyaror­szágra küldött és elfogultnak bizo­nyára nem mondható hivatalos kö­zegei által megállapított tényeket tar­talmoz és arra a megállapításra jut, hogy Magyarországon fehér terror nem volt és nincs. Maga a jelentés címe is elismeri ezt, amidőn égi mondja: a Jelentés a magyarországi fehér terror állítólagos létezéséről.­ A je­lentés először Hohler angol főmeg­­bízott február 21-én kelt levelét tartalmazza, amely megállapítja, hogy a kormány hatalma egyre fo­kozódik az országban és nincsen ma oly személy vagy rendszer, amely a jogrend helyreállítására al­kalmasabb lenne, mint Horthy ad­mirális. A szocialista párt vezetői sem tudnak más megoldást és ők is azt mondták, hogy még nagyobb hatalmat, kellene a kezébe adni, mi­után feltétlen bizalommal vannak iránta és azt hiszik, hogy hatalmát megfelelő módon fogja gyakorolni. A jelentés egy másik értékes do­kumentuma Gorton tábornok feb­ruár 18-án kelt levele Hohler angol főm­eg­bíz­otthoz, amelyben megál­lapítja, hogy : Társaim és a magam meggyőződése szerint Magyaror­szágon nincsen fehér terror és* a Ga­rami­ttal közölt adatok fiktívek.* Tartalmazza továbbá a jelentés Troubridge admirálisnak Bohler angol tömegbizothoz intézett és 1920. február 20-án kelt levelét, amely­­megállapítja, hogy a bécsi értesülések oda, menekült vagy Svájcban tartózkodó magyar szo­cialistáktól származnak és részben elfogultak, részben túlzottak. A levél így végződik : Ma itt nincs terror és az ember élete ép oly biztos, mint Angliában. Jeliek Marisul­a megszállóit L­éllen keresik. (Garé és Létay ügyében holnap dönt a vádtanács.) A rendőrség tudvalevőleg bizal­mas értesítést kapott, mely szerint Jellinek Márton jelenleg Kolozsvá­ron tartózkodik. A nyomoz­ás to­vábbi munkáját eddig meglehető­sen megnehezítette az a körülmény, hogy a magyar rendőrség nem tu­dott érintkezést találni a megszál­lott területek rendőrhatóságaival. Most azonban a francia és angol missziók átvették az állam­rendőrség körözőleveleit, és megígérték, hogy azt eljuttatják, a megszállott részekre. Ezek szerint, ha­melynek tényleg Kolozsvárott tartózkodik, rövide­sen sor kerül elfogatására. A Sze­gedre kiküldött detektíveket ma délutánra várja vissza a főkapi­tányság. A Jesinek-ügyből kifolyó­lag letartóztatott Gerő és Létay igazgatók szabadlábra helyezése ügyében holnap délben fog zárt ülé­sen dönteni a vádtanács. VISZKETEG rűi, sörcör gyógykaselejére jő tatája ««r a szagtalan és Szílom*. Illata Clare-fére Boróka-kenőcs Ára 10, 20, 80 korona. — Uaninii Boróka-szappan ira 2S X. Kapható miauién gyógyszettírban. — Késaití: Kuala oyagrasarcast lakarato­riTUn, Bcnapant, JX., EAday-nfcsa 12. mmmmmwmmmm KIS Ujs£g Összetartania kell a nemzetnek ! A kormányzó az ifjúsághoz a védőligák sportünnepén ngertő versenypályán tegnap délelőtt, folyt le a Védőligák Szö­vetségének országos sportünnepé­lye. A h­a­talmas tribünök mind meg­teltek. Egymásután vonulta­k fel a fővárosi iskolák növendékei. _ Hatalmas éljenzés jelezte József­ főherceg érkezését. Majd ágyú­dör­gés adta tudtul Horthy Miklós kor­mányzó autójának megérkeztét. Mészáros János érseki helynek ün­nepi misét mondott. Utána Lármánczy Kár­oór üdvö­zölte a kormányzót. A magyar nemzet léte nem forog kockán, ön­erejét a világ semmiféle ellenséges hatalma ki nem pusztíthatja. Majd Raffay Sándor ev. püspök, Takaró Imre ref. lelkész és Baross György dr. unitárius tanár rr.on­dottak­ beszédet. Ezután hatezer tanuló végezte meglepő egy öntet­t­­seggel a szaba­dgyakorla­tokat. E köz­ben riasztó esemény történt. Egy mentőkocsi lovai megvadultak s ha Dózsa János istálkitulajdonos meg nem ragadja a zablájukat, a diákság közé rontottak volna. Ezután Horthy Miklós kormány­­zó intézett rövid beszédet az ifjú­ság vezetőihez. Legnagyobb hibája a m­agy­ar fajnak — mondotta — hogy nincs benne összetartás, pedig enélkül nem boldogulhat. Az ösz­­szetartást rá kell kényszeríteni a n°mzetre. Pártokat nem ismerünk többé, egy irányban haladunk: a keresztény és nemzeti irányban. Beszédei tomboló lelkesedéssel fogadták. Ava­gy tetszést arattak a magyar ruhás leányok. Az állami számvevőszék elnökét szabadon bocsátották. A törvényszék leszállította illetékességét. A budapesti büntető t­ér­vényeve­­ken Szenyi Antal dr. tó­r­­oki éré­vel ma tárgyalták Strausz Istvánnak, az állami számvevőszék elnökének ismeretes szenzációs bűnügyét­. Az ügyészség Strausz István dr.-t iz­gatás bűntettével vádolta és né­hány nap előtt — mint megírt­uk — letartóztatta. A mai főtárgyalás­on elsősorban Strausz István tett elő­­terjesztést, hangoztatva, hogy hi­­vatali állásánál fogva kötelessége hatásköri kifogást emelni a bíró­ság ellen, mert őt, mint a legfőbb számvevőszék elnöké", s sok parla­ment­i bíróság vonhatja felelősségre. Éppen azért — bár a legnagyobb tisztelettel adózik a bíróságnak — óvást emel az ellen, hogy őt törvé­nyes bíróságától elvonják. Teszi ezt nem a maga védelmére, hanem, azért, hogy alkotmányjogunkon ne essék sérelem. Utána Lengyel Zoltán védő tett hosszabb el­őt­erjeszt­ést, amelyben bizonyít­ott­a, hogy a bűnt az­ő t­ör­vényszék Strausz István dr. felett ítéletet nem mondhat. Lengyel dr. szerint az állami számvevőszék el­nökének ma is helyén kell lennie, épen úgy, mint helyén kellett ma­radnia a népbiztosok uralma alatt. Szilassy Pál dr. kir. ügyész vála­szában tá­goztatja, hogy glásusz­­nak a Károlyi-kormány által tör­tént kinevezése törvénytelen és ezért ügye a rendes bíróság elé tartozik. Több mint másfélórás tanácsko­zás után a bíróság meghozta vég­zését, amely kimondja, hogy illeté­kességet leszállít), és az iratokat a kir. ügyészségnek visszaadja. A végzés indokolása hivatkozik az 1870. évi 18., az 1848. évi 3. és az 1830. évi 10. törvénycikkre. Külö­nösen ez utóbbi törvénycikk ugya­nis kimondja azt is, hogy a nem alkotmányos után kinevezett, minisz­terek, továbbá az állami számvevő­­szék elnöke által hivatali hatáskörben elkövetett cselekmények fölött nem a rendes büntetőbíróság, hanem a kivé­teles bíróság van hivatva ítélkezni, tehát a büntetőtörvény­széknek Strausz István ügyének elbírálására hatás­köre nincs. A bíróságnak e határozata foly­tán a kir. ügyészség elrendelte, hogy Strausz István dr.-t azonnal szabad­lábra helyezzék, amit nyomban foga­natosítottak is, úgy hogy Strausz István dr. védője társaságában két órakor elhagyta az ügyészség fog­házát. NAPIHÍREK. -r- Hagtííin tábornok Sátoralja­­ujhelyas. Humelin tábornok, a ha­­­tármegállapitó bizottság elnöke, Sátoraljaújhelyre ér­kezeit. A pol­gárság kivonult elébe az állom­ásra s Farkas Endre polgármester és Ludovszky Móric dr. udvari taná­csos kórházigazgató a határ meg­változtatását kin­ék a t­ábornoktól. Majd a menekültek több száz főnyi tömege fejezte ki ugyanezt a kéré­sét. Mamiin tábornok kijelentette, hogy a határmegállapító­ bizottság olyan széles hatáskört nyert, hogy módjában fog állani az ország hatá­rait a lakosság érdekeinek megfelelő­en rendezni. Kitartásra intette a lakosságot s különösen a mene­külteket kérte, hogy türtőztessék magukat. — A székesfőváros tanácsülése. A főváros tanácsa a törvényható­sági bizottság hatáskörében szerda délután az új városháza üléstermé­ben tanácsülést tartott. Csupor Jó­zsef dr. tanácsos a fertőtlenítő in­tézetek jövő évi költségelőirány­zatát terjesztette elő, amelyet a tanács tárgyalás alapjául elfoga­dott. A tanács az Állatkert számára újabb 500.000 korona forgótőke en­gedélyezését határozta el. A város­gazdasági ügyosztály kezelése alatt álló bakancskészletből 300 pár és más egyéb felszerelési cikket a nem­zeti hadsereg javára engedett át. Az átmeneti közgyűlés hozzájárult az­ egy- és kétfogatú bérkocsik vitel­díjának húszszorosra való emelésé­hez. Ez azonban még nem érvé­nyes, szükséges, hogy ezt a minisz­térium is elfogadja. ^ — Thék Endre hagyatéka. Thék Endre,­ady tudvalévően egyszerű, szegény asztalosmesterből tett vi­lághírű gyárossá, kilencedfél millió­nyi vagyonának felét nejére, a má­sik felét különböző emberbaráti, jótékony és közművelődési célokra hagyta, ezek az összegek azonban csak neje halála után szállnak át az örökösökre. Thék Endre vég­rendeletében Orosháza községnek jótékony célra négyszázezer koro­nát hagyott. — A Görz melletti lőporrobbanás áldozatai. Cáriból jelentik: San Giovanni di Manzanoban a 3 egykori osztrák munícióhoz tartozó lőpor felrobbant. A robbanás áldozatai­val száma halottakban is sebesül­ 3 teren száz ember. A helység és a környék lakossága elmenekült. A raktár huszonöt barakkból állott, amelyek a hatóságoknak a lőszer őrzésénél tanúsított büntetendő hanyagsága miatt a levegőbe re­pültek, ötven katonának nyoma ve­szett. —: Huszár Károly Pakisban, Pá­risból jelent­ik . Hétfőn érkezett ide Huszár Károly volt magyar mi­niszterelnök, akit a belga határai útlevelének ügyében két napig föl­­tartóztattak. Huszár meglátogatta a katolikus alkalmazottét­szak szervezetét és beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy Magyar­­ország nem bűnös a háború fölidé­­zésében. Ezután Magyarországnak Franciaország iránt való rokén­­szenvéről beszélt. Beszédét azzal fe­jezte be, hogy Magyarország teljes erejével száll szembe a bolsevizmus céljával: a világ­forradalommal. (MTI) — Fölemelik a postai értékcikkek árát. Július 1-től kezdődően a portai, értékcikkek ára a következőkép, drágul meg : Postautalvány 20 fü­lér-, közönséges szállítólevél 30 fillér, utánvételés szállítólevél 40 fillér, postai megbízási lap portadíjjal együtt 1 korona 20 fillér, postai, megbízás 20 fillér, árubesztitás 20 fillér, franco cédula 20 fillér, fede­zet­i la­p (jövőben távirati uta Ivány­­lap) 20 fillér, postai levélborítéka benyomott értékjegyen felül 30 fil­­lér­, rendőri be- és kijelentőlap a benyomott értékjegyen felül 1 kor. 24 fillér, pénzes boríték 30 fillér, levél posta utánvételi lap 20 fillér.­­ Hat nap tárgyalják Stromfeld ezredes perét. A budapesti had­osztály bíróságon holnap, csütörtö­kön délelőtt kezdik meg Stromfeld, Aurél, a vörösök volt vezérkari főnöke ügyének főtérgyalását. A tárgyaláson Zamaróczy Zsigmondi dr. őrnagy-hadbíró elnököl. A tár­gyalás mintegy 10—12 napot vesz­­ igénybe, mert számos tanút hall­gatnak ki. ■-^—Megfojtotta tíznapos iker­­gyermekeit. Szlancsik Mária 13 éves szakácsnő a Heiss Manfréd Csecsemő­ Otthonban megfojtotta Ferenc és Erzsébet nevű 10 napos­ , ikergyermekeit, azután fölakasz­totta magát. Az alkalmazottak idejekorán észrevették és beszállí­tották a Rókus-kórházba, ahol­ eszméletre tért. Kih­allgatásakor azt mondta, hogy nyomora miatt követte el tettét.­­- Vonatcsapatbeli tisztek jelent­kezése. A­ m. kir. honvédelmi mi­­nisztériu­m jelentkezésre szólítja fel az összes, nem tényleges állomá­nyú vonat csapat­beli tiszteket és tiszt jelölteket, akik békében és a háború alatt a vonat csapat­nál nyertek kiképzést és a háború alatt a vonatcsapatnál teljesítettek szol­gálatot. Ezek a jelentkezések a hon­védelmi minisztérium 26. osztályá­nak címgendők és a következő adatokat tartalmazzák: a) név, b) rendfokozat, és rang (tartalékos, népfelkelő, szolgálatonkívüli vi­szonyban és nyugállományú), c) ál­­lományilletékes csapattest 1918. október 31-én, d) pontos cím és ál­landó tartózkodási hely, a) jelenlegi illetőségi kedve.­­ Nyolc embert halálraítéltek a szerbek Szabadkán. Szabadkáról je­lentik, hogy a zendülési perben csütörtökön hirdették ki az ítéle­tet. A statáriális bíróság Sindrics Józsefet, Kalics Györgyöt, Marsi Mihályt, Odor Andrást, Virág Mi­hályt, Wurst Józsefet, Fejes Vil­most és Tóth Markót balélra, Ma­­txinger Antalt és Kulik Istvánt, mi­vel kiskorúak, 10—10 évi fegy­házra ítélte. A többi vádlottat rendes bí­róság elé állítják, de továbbra is­ letartóztatásban maradnak, csu­pán Cress Simont helyezték szabad-

Next