Kis Ujság, 1920. augusztus (33. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-08 / 188. szám
% Később Festettek gróf a szélketi kaszinóban egyszer azt a kijelentést tette, hogy ő ismeri Tisza gyilkosait, sőt vele beszélgetett vagy sétált.Ebből a provokáció iti lett, mert Naposa báró megmondta a véleményét. Ekkor ő a jegyzőkönyvben becsületszavára visszavonta kijelentését és csupán rossz tréfának nevezte. Báró Radvánszkyt a bíróság megesketi, Ci A kórházi orvos vallomása. Következő tanú Lux Sándor dr., a Bathesda-kórház sebészeti osztályának orvosa, akit legelőször hittak Tisza holttestéhez, azzal, hogy a kegyelmes úr nagyon rosszul van. A tárgyalásvezető kérdésére teljes részlet épséggé leírja a két sérülést. A haslövés nem lehetett hatásos. A bemeneti nyilas valamivel feljebb volt, mint a kimeneti, ebből azt következteti, hogyha álló helyt getből érte a lövés, akkor nagyon ■'" magas embernek kellett tennie annak, aki lőtt, vagy pedig ez távolról jövő lövés volt. Almásy Denise sebesülése önmagában véve nem volt életveszélyes, azonban, ha a fej elmozdul, halálos sebet kaphatott volna. A tanút vallomására megesketik. )Egye, Rex nevű katona, ső szerepe t Béléni Rezső tizennyolc éves műszerészt hallgatták ki ezután. Ma is a Roheim-villában lakik, a vádlottakat mm ismeri. Október 31-én estefelé a villa kapuját kifesttették. A kapu mellett egy alak állott, jelölte volt rajta, katonanadrág és civilkalap. Succolt, szökés-barna színű bajusza volt. Jött négy katona és a nyolc csendőrt elvezette az Erzzéde- királyné út sarkáig. Ott az egyik katona a liget felé mutatott, mire a csendőrök arrafelé mentek. A katonákra már nem emlékszik, csak a vezetőjükre. Sztanykovszky és Hüttner erre azt mondják, hogy egy Bér, néni katonáról van szó, mivel Rex, Török és Hornit-Sanovics voltak először ki Szentkirályi, rojtókapítányhelyettes az alsó nyomozásról Ezután Szentkirályi Béla dr. volt főkapitány helyettest hallgatta ki fiamban a bíróság. Szentkirályi elmonddtta, hogy a gyilkosság napján este 8 óra Tájban értesült a merényletről. Jogomban személyesen kiszállt a hmasime orvossal éktékszemelve a gyilkos£ég_ végrehajtására nem tudják, miért nem ők hajtották végre. A tanút nem esketik meg. Ezután a tanú elmondta, hogy mikor a csendőrök elmentek, a katonák visszajöttek és követelték tőle, hogy nyissa ki a kaput. Ugyanaz vezette őket, ki a csendőröket lefegyverezte. A tanú nem nyitotta ki a kaput, mire a katona fetűzött szuronya, puskájával bedöfött a rácson keresztül Erre kinyitotta a kaput. Ezután tárgyalás vezető arcképeket mutat a tanúnak és kérdezi, hogy nem katonaít-e valamelyik. A tanú Kéri arcképét hasonlónak találja. A tanú vallomása után a bíróság határozathozatalra vonul vissza, hogy megeskessék-e a tanút, mert lényeges körülményekre nézve téved. A bíróság tanúemesketését mellőzte. 1f A többi tanú, Asmám Bárta Annát, Rohaimék szobalányát hallgatta ki a bíróság. Vallomásában teljes határozottsággal mondja el a párbeszédet és a gyilkosság lefolyását , több ízben ellenmondásba keveredik önmagával. Azt is mondja, hogy az egyik katona a kegyelmes urnak megengedte, hogy családjától elbúcsúzzék, de ezután lelőtték, úgy hogy nem volt ideje a búcsúzásra. Tonut a védő ellensége dacára megeskették mire a védősemmiségi panaszt jelentett be. A következő tanú Klein Jónssefné, a Roheim-villa kertészének felesége volt, kinek lényegtelen tanúvallomása után Zilahy Lajos hírlapírót hallgatta ki a bíróság. Az újságíró elmondotta , hogy ki akart menni a helyszínre, hogy tudósítást írjon. Kocsit kért a Nemzeti Tanácstól, hol Pogányhoz utasították. Pogány már készen tartotta a ceruzát, hogy az utalványt aláírja, amint azonban meghajtotta, hogy a Roheim-villába kell a kocsi, ingyülten elutasította őt. ímkker és — mivel akkor nagyon rossz vett is közbiztonság — egy csomó katonával. Künn megejtették a helyszíni szemlét, dehallgatták a tanukat és felvették a jegyzőkönyvet. A tárgyalásvezető kérdésére elmondotta még, hogy Tisza bolti útét azért nem boncolták fel, mert a család engedélyt kért, a főügyészsére, boncolás ne-Hézemre. Iti történt a nyomozás irataival? Mondádéi: Mi történt később a tyomozással? Szentkirályi: A nyomozási iratok egy része az olósdónál volt, e fontosabb része nálam. A proletárdiktatúra első napján megtagadtam a szolgálatot. Az iratok ott maradtak a fiókomban. Április 2-án letartóztattak ébenferra dsíri tényki dás miatt. Két nap múlva szabadon bocsátottak. Tizenkettedikén újra letartóztattak, ekkor hivatali fiókomat feltörték. Ott vetek benne a Tisza-iratok, mellette Reve pármai hercegnek a székesfehérvári ellenforradalomra vonatkozó irata. Ezt a két iratot egyéb tárgyaimmal együttleérték. Miért volt eredménytelen az első nyomozás. Sztrkirályi: Batthyány Tivadar gróf belügyminiszter korában igen élénken érdeklődött az ügy állása iránt és sajnálattal vette tudomásul, hogy min tudunk egy lépéssel sem előbbre menni. Ennek a körülménynek pszichikai okai voltak. Tanú nem jelentkezett egyetlen egy sem. Leveleit, amelyekkel ilyen esetekben el szokták halmozni a rendőrséget, egyetlen egyet sem kaptunk, így teljesen segítség nélkül állunk, volt öt-hat előállítás, de a nyomozás során kiderült, hogy ezek csak szájhősök voltak. Akkor dicsőség volt, ha valaki részegen azzal dicsekedhetett, hogy ő ölte meg Tiszát. Azután jött a Heltai-ügy. Őt vettük gyanúba, de alibit igazolt. Dobó is alibit igazolt. Végül elmondotta a volt főkapitányhelyettes, hogy az akkori kormány részéről senki sem szorította a rendőrséget, gyagy erélyieen vezesse a"nyomozást", csak épen érdeklődtek. Szeptemberi nyomozás. '■Kgéret őrnagy: Mi oka lehetett annak, hogy a rendőrség nem forszírozta megszokott energiájáéval tavaly szeptemberben az ügyet, az mikor aktuálissá vált. Szentkirályi : Úgy látszik, magasabb személyiségek jártak, közbe. Ez az impresszióm. Friedrieh személyét látom a háttérben. Egy alkalommal a függetlenségi és 48-as pártkor bein egy ebetektiv közölte velem, hogy borzasztó gazság történik. Azt mondotta, hogy Rutinért, aki vall és ak Friedricket nevezi meg felbujtóként, hamis vallomásra akarják rábírni a rendőrségen. Akkor azt mondtam, jelentsék ezt Huszár akkori miniszterelnöknek ? Budapesten volt-e Friedrich . Sztrupka őrnagy : Az első kihallgatások alkalmával Frisurich neve nem került szóba ? Szentkirályi: Szóba kerül. Sztrupka őrnagy: Méltóatak-e aról tudni, hogy 1918. október 31-én’ Ériednek Budapesten volt-e vagy sem ? . Szentkirályi: Van hallottam, hogy igen. Beszéltem erről egy társaságban, ahol azt mondották, hogy valami katonai plakátok jelentek meg 31-én reggel és hegiy Friedrich intézkedett volna e plakátok kiragasztása és terjesztése iránt. Igaz-e ez a dolog vagy sem, azt nem tudom. Azután a gyilkosságról Károlyinak tett jelentésit mondja el, amikor Károlyi rá sem figyelt. A védők kérdései. Lenfitel védő: Nem jutott arra az eszmére, hogy a Nemzeti Tanács és a Kárólyi-csoport körül keresse a tettest ? Szentkirályt: Erre nem is mertem gondolni. Azt hittem, hogy egy katonacsoport gyilolta meg Tiszát és hogy egyéni vállalkozás volt. Lengyel védő: Kapott ém olyan utasítást, hogy ne nyomoztasson? Szentkirályt: Soha. Ha ez megtörtént volna, akkor én elhagytam volna állásom. Tagó kérdésére elmondja Szentkirályi, hogy Lirhne Hugót látta fenn a Néjjpá'ti Tanácsban, de énekor ő még Frizárichet v,múmttis. Perőffyi báró vallomása ‘ Yfó kéri eztuán a jelentető Ferényi Zsigmond báró kihallgatását a csendőrök kirendelésére vonatkozóan. A túrósáé a tanú kihallgatását elrendeli. Perényi Zsiszmond báró: Néhány nappal a gyilkosság éledt Sándor János hozzám jött és a következőket mondotta, el: Egy ismeretlen, úriember jelentkezett Tisza Istvánnak és elmondotta, hegyi biztos tudomása van arról, hogy Tisza ellen, gyilkos merényletet terveznek. Részleteket nem mondhat, neveket sem, mondhat, mert Hetével játszik. Kért azon. a fimfi császár magyar sógora. (Történet a hitvévságból.) Irta: Farkas Emőd. Elképzelni sem lehet olyan gyönyörű daliát, mint Forgách Imre gróf veit. Nincs az a művészi ecseta világon, amely vonalakban tudta volna kifejezni Sasszemének tüzes, forró tekintetét, olajbarna arcának fsima, bársonyos színét, hajának hollófekete fürtjeit, fogának elefántcsont fehérségét, de különösen hangjának csodálatosan lágy és mégis bámulatosan érces zengését. Magas és karcsú volt, de izmos, mintha vasból lett volna minden izma. A szemében volt valami különös varázs, amellyel mindenkitmeg tudott nyerni s a nők rajongtak érte. Kolozsváron nevelkedett, ott rakott szivében tüzet a hazaszeretet és ez a tűz, végiglobogott ;egész életén, amely a kalandok tekintetében épp oly gazdag volt, mint egy félszázaddal később gróf Benyovszky Móric élete. Forgách Imre egészen fiatalon Bécsbe került, ahol rokona, a Khuen grófi család nagy szeretettelfogadta. Bejáratos volt az urivar,hől is, ahol hódító külsejével nagyon rokonszenvessé lett. v. A Khuen-család valósággal a tenyerén hordta, mert azt szerette volna, ha nőül veszi Khuen Amália grófnőt. A fiatalok meg is szerették egymást. Forgách Imre megkérte a grófnő kezét s már az ünnepélyes jegyváltás is ki volt tűzve. De ekkor nagy és váratlan esemény történt. Rákóczi a bujdosó kurucok élén lengyel segítséggel jött hazájába s a nép, mely várva-várta szabaditóját, lelkesülten özönlött zászlói alá. — Málikám — szólt Forgách gróf a menyasszonyához, — én megyek hazámba. A grófnő ijedten nézett rá. — Ne vedd Sokon, édes szívből szeretlek téged, de hasamat náladnál is jobban teresem. — Hát el tudsz hagyni engem? — He győzni fogunk, boldogan jövök vissza, hozzád. A leány szemét könny borította el. — Ne busulj, szivem, várj meg, lehet, hogy évekig várunk a boldogságra, de mennyivel édesebb esz az, ha drága hazánk is szabad ,és boldog lesz. Menyasszonya megölelte és megcsófeolt*. Köpayai.' ea^névd 69 égi c tekiu'.Ct és halkan faifi óhajtott : — Meg foglak várni. Forgách Imre, mielőtt búcsúztak, megkérte Amáliát, hogy távozásáról ne szóljon senkinek. Másnap aztán titokban elhagyta Becset. Sietett a kuruc zászlók alá a nagyságos én vitézlő fejedelemhez, akinek annyira kedvezett a hadiszerencse, hogy az országnak már kétharmad részéből kiszorította, a labancokat, meg a németeket. A fiatal gróf tiszt lett Rákóczi testőrezredében, mindig mellette vágtatott a csaták tűzében s az annyira szerette a fejedelmet, hogyha száz élete lett volna, mind a százat feláldozta volna érte. Ritkán írhatott a menyasszonyinak, még ritkábban kaphatott tőle választ, de azért boldog volt, mert Khuen Amália grófnő mindig azt írta, hogy iránta való szeretete nem fog megváltozni soha és ha meg is őszülnek, mire egybekelhetnek, ne búsuljon, mert ő megvárja. Pedig mennyire ostromolják a kérők, mily nehéz kitérni előlük. Nyolc évig tartott a hősi küzdelem, azután leáldozott a kurucvilág szerencsecsillaga. Rákóczi kibujdosott. Forgách több századuagával követte. Mindenhova elment a fejedelemmel. Követi, mint az árnyéka. Szereti a rajongásig, neki ott a hazája, ahol Rákóczi van. Menyasszonyának szomorúan írta, hogy kibujdosott a nagyságos fejedelemmel idegen világba, de bárhová, veti is őt a sors, mindig az ő édes arca, aranyszőke haja, gyönyörű termete lebeg előtte, behunyja a szemét és beszél vele, csókolja és alig várja, hogy, az oltár sie léphessen vele. Dac levelére már nem kapott válásat. Pedig megírta, hogy Parisba mennek, odahívja a fejedelmet a nagy francia király. Alig töltött itt néhány napot, amikor Rá korai követétől szomorú hirt hallott. Amália megunja a várakozást s elhervad, ha, férjben nem megy Sápi fiba lengyel herceghez. Forgách Imrét nagyon lesújtotta ez a sisomoru hír. A szatué konyha lébide, a szive majd megszakadt. Nem őszült hát bele a várakozásba. No, sebaj! Aki annyi sjen,védést, élt át a háborúban, aki annyi fájdalmat és szerencsétlenséget látott,, annak már kemény lett a" szive. Da amikor a bugának irt, keserűen sóhajtott fel barno. Egy leányt fisarettem, de az is hűtlen latt. Ne kérjetek kegyelmet az udvarnál KIS UJSÁG ?1920 augusztus 8. )