Kis Ujság, 1920. november (33. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-03 / 259. szám

ír Írországi forrongás. (Utcai harcok Dublinban. — Min­den angol rendőrért őt simntelii őTffd¥"még. — Egész Írországban terjed a lázongás.) Azok a jelent­esek, melye­k sy­e­rint az angol kormány kielégítőnek ta­­lál­ja az írországi helyzetet és a corki polgármester halála nem oko­­zott nagyobb mozgóim,­kát Ír­országban,úgy látszik, kissé koraia­k voltak. A world polgárn moszter h­alála nyomán isme­dt felzúdulás immár álta­lán pofát ha ifjúi és Írország­ban mind ahonnan lázsdázók és véres utcei tüntetések hire érkezik. Hiába, tudatták Tiperaryban falragaszokon a, lakossággal, hogy az angol kormány minde­n egyes hi­vatalnokának haláláért öt sinnfe­in lakói élet­ével, a rendőrök le­mészá­rolása újra kezdetét vette. Tizen­négy helyen lépek fel támadókr­a, sinnfeine­k és hat rendőrt öltek meg, tizennégyet pedig megsebeí­­tettek. Trnkhan az angol csapatok megtorlásul tűz, alá vették és láng­­bíborkol­ák a városházát. Ballyduffban a sinnfeinek szét­­rombolt­ák a rendőrségi barokkokat, Dungaronbin szétrombolták a sinnfein érzelmű kereskedők üzle­­teit, ugy hogy a la­kosság elmenekült városból. Midd Urkushbrm utcai harcok voltak. Azt híresztelik, hogy a mostani za­varg­ások csak előjátékai a be­­következendő eseményeknek és Írországban súlyos zavargások vár­­hatók. f Fán herceg nem fogadja el a­ ­ görög trónt. T­íjrját vagy bátyját illeti a trón. ( Csak lemondásuk esetén hajlandó uralkodni.) Pál görög herceg levelet intézett a görög kormányhoz, melybet ie kö­zölte azt a megmásolhatatlan okat Tíj­­­ié, hogy csak akkor hajlandó trónra lépni, ha atyja, Konstantin volt királyt a görög nép nem akarja a trónon látni, vagy Kátyi György herceg lemond a trónörü­lési jogáról. t ­ . Az utolsó tanok a népbiztosok pörét ien.­ ­Szt­ad­its egyetemi tanár vallomása A népbiztosok bünperének mai tárgyalásán a kizanást az utolsó ta­nukat hallgatta ki. Bradits Ki­r­oly dr. egyetemi tanár Ágoston Péter­ről tett vallomást. Elmondta, hogy a proletárdiktatúra kitörése napján az egyetemen találkozott Ágoston­nal, aki felt­ű­nően deprimált han­gulatban volt. Meggyőződése, hogy Ágoston rajongó szocialista volt, aki acélt maradt állásair­a, hogy a b­­elsőségeket jobbra fordítsa. Vigh Győző dr. miniszteri titkár vallomása során kijelenti, hogy tu­domása szerint Ágoston Péter rend­kívül sok ember énekében­ járt el is szabadított ki fogságaitól, nem tö­rődve azzal, hogy ellen­forradalmár vagy tuss-e, dolgozott kiszabad­ásuk érdekében. Nem riadt vissza ilyen közbenjárásoktól még akkor sem, a­mikor Korvin- Klein­e s ő dühö­sen rászent, hogy ne avatkozzék bala ilyen dolgokba. Az utolsó tanú Bándy Géza ház­mester. A Főherceg Sándor-utca 13. számú ház házmestere volt, ah­ol Szabados Sándor lakott. Bándy azt vallotta, hogy május havában Szabados nem volt Buda­­pesten. s—^—^ Ágostonról.) KIS­­ÁJSÁG 1 920. november 3. NAPIHÍRLIC. Életét Mapyar­­ófi­jról Ahmed Ebben ez­t beszélt, dolgozott s ebbe az álomba halt bele. A há­ború előtt hosszú évtizedeken Arc harcolt,, küzdött, agitált, tanított ezért, hogy hazájána­k szihid­ág­át és függetlenségét előkészítse, hogy a­ lelkek rueppuhitott tak­jába el­­vense a magyar föld, nemzet ét faj vakbuzgó imáda t?nak magvait. A háború alatt minekn eseményt, a hadiszerencse mind a változatát kizárólag ebből az,egyetlen szem­­pontból értékelte. És mindig tudott­ az eseményekből valami olyast ki­hámozni, a mi érv volt az ő eszmé­nyei, az Ausztriától való elszaka­dás, a, mindenkitől való teljes po­­litikai és gazdasági függetlenség, a, a tökéletes nemzeti önállóság mellett. ... A nagy nemzeti katasztrófa, a Tátán felől élte. Nem bírta szívvel az összeomlást, nem birta lélekkel a forradalmak csődjét és agyonnyütt ideg ad­­ó lázas ex­pfeezit őssel tiltako­zott hajlójának szétdarabolóvaj nemzetének megalázása, fajtájinak lebirkózásat ellen. Különösen fájt neki a magyar Gulliver gúzsba ke­­lése s az a gyűlölet, amelyet a ke­letem­ópai lilipusok iránt érzett, állította meg bennre lassankint a forrón buzgó magyar vér keringé­­sét. Az utcán esett csale vasárnap este s hétfőn reggelre halott volt. Már hetekkel ezelőtt szélt és érte, de kilakolt belőle s dolgozott menge­det­lenül tovább. Mi, akik hosszú évtizedek ida éjjel-nappal együtt, voltunk wie, s komolyan láttuk megtörését, de nem hi­tük, hogy ily köztés legyen a vég. Egy rokoná­hoz indult a Damjanich-u­gába , ahogy a villamosról leszállott, le­roskadt a földre. A Rókus-kór házba vitték, ahol hajnalra kiszenvedett a megtért ideáljaihoz. . . Igas házi és fai katin hű Farkas Emnőd 1867. augusztus 10-én Almosdon született. Tanulmányait D­rrecen­­ben, N­agykárolyban és Ungváron, m­injd a budapest­i egyetemen végezte. It odaírni hajlandó ágai már a kö­zépiskolában jelentkeztek és első köny­vt (Reményeim. Verskötet.) húsa esztendős korában ad­tik ki. Ezt köv­ette alig egy esztendő múl­va Margitszigeti vadrózsák című verskötet­e, majd Álmok, árnyak címen első novella­könyve, önkéni­­tesi esztendeje után a katonaélet, benyomásait dolgozza fel jobban darus elbeszélésekben. Ide tartoz­nak Bakavilág (1892.), Bakollat (1892.), Hadnagy uram (1893.), Azok a tisztek (1893.), Boszniában (1893.), Tilgt cs­é­­msaonyok (1895.). Igazi énjét azonban c®sk akkor találta meg, amikor a hazafias iro­dalom művelésébe fogott, amely at ligán nem is hagyott el többé. Egym­eusjre jelentek meg ifjúság­i A honvédelmi miniszter * a király kérdésről Kemv+Hkirélyt ötkor.­ F­gy hét alatt letárgyalják a főid­őét­rok re­formot. Megegyez«* let,» a termés-rendeletben. A nemzetgyűlésen holnap tűzik napirendre a földbirtokreformot. Tekintettel a­ nagy anyagra, csü­törtökön indítványt terjesztenek a nemzet gyűli® elé, hogy a tár­gyalás ideje alatt nyolcórás üléseket tartsanak. Ezt az indítványt bizo­nyára el is fogadják és ily módon remélhető, hogy a törvényjavaslat­tal egy hét alatt végeznek is. Ezután kerül sor a béke ratifikálására, me­lyet a törvényhatálá­yi választójogról szóló javaslat követ. A termésrendelet. A kormányzóért holnapi érte­kezletén folytatni fogja a termés­­rendelet múlt héten megkezdett tárgyalását. Szóba fog kerülni a holnapi minisztertanácson hozandó határozat Szijj Bálint indítványát illetően és a párt ezután fog dön­teni magatartása felől. A közélel­mezési minisztérium­ban Vass­ló­mes dr. közélelmezési és Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter f­elvételével már ma délután érte­kezlet volt ebben a tárgyban és remélhető, hogy meg fogják találni a középutat Val­ A miniszter állás­pontja és Ku­li Bálinti képviselő álláspontja között. Vas* miniszter Ugyanis nem hajlandó a­z olcsóbb* fajta liszt Árát fölemelni, ezzel szemben Szijj­én társai az­t köve­telik, hogy a kvótagabonán fölül a gabona­szabad forgalom tárgyává t­etessék. Nagyatádi Szabó István a földreformról. Nagyatádi Sza­bó István földműve-, lésszegi miniszter szombaton Sza- Idnesy József és Lorvász János nem­zetgyűlési képviselők társaságában Edelénybe utazott, hogy részt ve­gyen Lovász beszámolóján. Vasár­nap délelőtt a miniszter hosszabb beszédet mondott, amelyben külö­nösen a födirefor­mnal foglalkozott. Rendkívül örvendetesnek mon­dotta azt, hogy a nemzetgyűlésen végre a nép fiai is helyet foglalnak. Ha­ba már régen megtörtént volna, nem következtek volna be azok a katasztrófák, amelyek az országot érték. A kisgazdapárt egyáltalán nem akar valasztdiktatúrát, nem célja, hogy kiszor­ítsa az un­o­ztányt a parlamentből. Tizenkét esztendő ótn hirdeti, hogy a nép minden réte­gének képviselve kell lennie a par­lament­ben. Annak idején hiába, kért, könyör­­gött, hogy adjanak földet a népnek, nem hallgattak rá, most aztán a t ör­vény erejével jutatják földhöz a szegény embert. Ha régen kapott volna egy kis házhelyet­, néhány hold földút, akkor m­a lett volna, ki­vándorlás is kommunizmus. Az­­t­án a­ miniszter beszélt a k­ázhe­­lyekről szóló rendeletről, majd a termésrendeletről, a menekültekről és végül munkára és kitartásra hívta fö­­n­ választóközönséget. A honvédelmi miniszter a király kérdésről Szí­r István honvédelmi minisz­ter, mint a kormányzópárt hivata­los jelöltje, Kovács J. István érs Patacsi Dénes államtitkárok, Bö­kény­ Zoltán miniszteri tanácsos kí­séretében­­, torna­színi választóke­rületb­e utazott, hogy program­­beszédét megtartsa. A miniszter progra­mbeszédében rámutatott a múlt főbűnein, eső­­sorban arra, hogy nem tud­uk füg­getlenségünket kivívni. Legyünk ezentúl önálló, független nép és ne hissü­k sorsunkat semmiféle idegen néphez. A királykérdésről szólva ki­fejtette, ho­­y csak olyan királyunk lehet, akinek itt van a gyökere­se nemzeti király. A múltban minden rossz onnan származott, hogy nem erősítettük meg a falut, ezért a jövőben kultú­rát kell adni a falunak. A miniszter végül kijelentette, hogy csa­k a nem­zetet fogja szolgálni és a­enn­k érde­­kében, ha kell, a legradikálisabb e­szközöktől sem fog visszaria­dni, mert meggyőződése, hogy ha még egyszer olyan kilengés történik, mint két évvel ezelőtt, a magyar nemzetet nem lehet, többé talpra állítani. t­sz inzu­ltált román ezredes. (Két székely tiszt a hadosztálybíró­­ság előtt) A budapesti hadosztálybíróság Hoffmann Géza ezredes elnökségé­vel ma kezdte meg T. Jánossy Sán­dor tartalékos főhadnagy és Mis­kolc­.­­ László tartalékos hadnagy ügyének tárgyalását, akik szept­em­ber 27-én Pope­scu Dimitriu román aszednt, a román misszió vezető­jét, a Metropol »«állóban levő laká­sán megtámadták és boxerrel hom­lokon ü­­tt­ék. A vádirat felolvasása után meg­kezdték a vádlottak kihallgatását. Mindketten kijelentik, hogy nem érzik magukat bűnösnek­ Azok a kegyetlenkedések, amelyeket a ro­mánok Erdélyben véghezvittek, bírták rá őket ar­ra, hogy az ezredest insult­álják. Ellenállhatatlan kény­­sz­er hatása alatt cselekedtek. Ezuten a tanukat hallgatták ki. Mohon Károly főhadnagy, aki Po­pomat kísérte, vallja, hogy Popemi asst mondta neki, hogy valami ke­mény tárggyal ütötték fejbe. Kiss Imre, a Metr­opolisírálló portára, azt vallja, hogy a két székely tiszt hajnali négy-öt óra körül jöttek a caálladfsls, ami, hogy a román misszióval akarnak beszélni. A por­tán figyelmeztette őket, hogy az most Tehetetlen, mert a misszió tagjai algáénak, jöjjenek nappal.­­ Később ajt­ócsapkodást hallott. Amikor ő felment megnézni, mi történt, a tisztek eltávoztak. Sí­posa Kamillát in tanúként hallgat­ták ki, szuronyos őr vezeti a te­rembe. Érdemleges dolgot nem tud. Több tanú kihallgatása után a tár­gyalás folytatását holnapra halasz­tották. ­­fiz amerikai elnökválasztás. "Harding győzelme bizonyos. — Cox ■"az írek támogatását reméli. Ma választja meg na­­gyesült­ Államok népe négy esztendőre új elnökét. A két komoly jelölt Har­ding­­is Cox mellett féktelen agitá­ció folyik és a költségek hi­hetelen méreteket öltenek. A demokraták Cox mellett azt hoz­tták fel, hogy ő a» ir kérdést, ellentét Iren Kai­ding­­gal, angol ügynek tekinti és azt kí­vánja, hogy Amerika egész végre­hajtó hatalmát Írország szolgálatába állítsa, ha. ti« ir kérdés nem talál ha­marosan megoldást. ILirding ezste e­ngemben a béke feláírása ellen kar­doskodik és megválasztása a magya­rok, németek és olaszok segítségével csaknem bizonyos. A KI* VM« IMI. Avl Képas Kaptár« kapható. A kladóhi* vatelból rancplv«. órát Nr­­mantvó tó kKMA

Next