Kis Ujság, 1920. november (33. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-25 / 278. szám

*Csonta Magyarország — nera ország, ítész Magyyarország — manja­ország!« Itthon! Egy­ zászlóaljra való faagyat érkezett ma viasza Szibériába. Megtörve, m­egfogy­va,, me­g h­­oppanva, de friss életörömmel a Jálván­y orfákon, daloló ajak­kal jöttek­ haza. Az ország kormányzója, saját­­magas sze­mélyében fogadta őket s köszön­­tőjének néhány Szavával öt esz­tendő világtörténetét mondotta r­á. Azzal kezdte, hogy a megtért hadifoglyok nyilván másként gondolták el a viszontlátást, mint amilyennek találták, ámde MTől azok, akik ma az élen álla­nak­,­­nem tehetnek. A lefolyt háborús és kanadalma események annak az­ okái, hogy azok, akik Vérüket ontani indultak kassáj­ukért és hosszú évek vértanu­­lságát ’ szenvedték m­eg ..■ érte, ahelyett, hogy boldog álla­mot lelnének idehaza, az­ adott sivár­ és szomoruságos helyzet ter­heiben fognak osztozkodni. A felelősség ezért másokat ter­hel,, tudjuk, hogy kiket s mikor a kormányzó reájuk utalt,­bizo­nyár­a"épp Úgy gondolt a destruk­ciónak, belső, mint külső, nem­zet közú térnyezőire is Ezek a belső és külső faktorok ,mindent megtettek és mindent megtennek, hogy sírunkat ássák . Valóban csak a halál meggyé­ben sikerült megállanun­k és ember­­fölötti erővel visszafordulnunk az élet­ felé vezető útra, amelyen most már akarunk is, de köteles­ségünk is megmaradni És ehhez szükséges az, hogy egyenesek, becsületesek,­­ céltudatosak le­­­gyünk, szükséges, hogy ne le­gyen soráír­kban sem széthúzás, sem egyenetlenség, szükséges, hogy a csügg­'dést­ ne ösmerjük és ne isimerjük’ a cél előtt való meg­­állást." Összeszorított fogakkal, zsebre dugott , ököllel nézzünk eléb­ — mondotta ma Horthy a hazatért ezernek — tartsunk össze ,és­ dolgozzunk ", akkor megint­­ ott lesz Magyarország,­­ bél­ lennie kell... A foglyok szemében fény csillant meg: a könny sugara és a hazaimádat lángja. És abban a beszédben, ahogy vezetőjük megköszönte a fogadtatást, abban a férfias kéz­­szorításban, amelyet az ittho­niakkal váltottak, benne volt a szent fogadalom­, értünk benne­teket, összeforrunk Veletek «és együtt fogunk, dolgozni azért, aminek kivívásáért narodfélesz* fitödsje fegyverbe szábott Majt­­ Wilson és Harding találkozása. — A régi és az új elnök Washingtonban. — ■SJWSTftMSffisí KÖföldön egyes szám­ára: 2 korona ^ j^gaal .-i vmnminir n­u r . ux XXXIII. éffolyam. 278. szám. wt | KOrOna ^m§ 1920. Csütörtök, november 25 Holtpontra jutott az amerikai * Szeptember elseje óta szünetelnek az ingyenebédek. Éhesnek a pesti iskolásgyet vettek. — A tavalyi amerikai akció tubái Ezreket­ érő élelmiszer a moslékban. — Az amerikai misszió feltételei. .. : / , A „Kis Újság* tudósítójától. Tavaly ilyent újba­n már javában folyt a fővárosban és a vidék né­mely nagyvárosában a lerongyolt, legyengült,­ éhező iskolásgyerme­­kek étkeztetése, ami Magyarorszig a miai Százfélét próbáin, sújtott hely­zetében szinte beláthatatlan fon­tosságú. Ez idén azonban — bár itt a táj minden borzalmával és nélkü­lözésével — még nem történt semmi nagyobbarányú intézkedés az idegen missziók, a jótékony egyesületek, vagy a hatóságok részéről a jö­vendő Magyarország, a gyermekek mentésére. Bár — értesü­lésünk szerint — szerény keretek között a­­svéd misszió a Ri­inja­n­ich­ utca­i házt­ar­tásképző iskolában, valamint­ az Aréna­ úti és az Attila­ körúti isko­lában, az angol misszió pedig a Váci-utcai iskolában ma is talál összesen mintegy eserötszáz­ gyer­meket, de az, nem hasonlítható a tatra tér-i akcióhoz, amikor egyedül a fővárosban százhúszezer gyermek , a vidéken is húszezer gyermek­ ké­pett ingyen ebédet na­ponta, és­ amerikai misszió­­ kikötései. A tavalyi nagy akciót az amerikai segítóm­mziók intézték. Mint illén,cs kés helyről eiecsidünk, a n­ápwai­­kaiak az idén is késznek nyilátk°z­­lak folytat­ni em­berba­ráti"akcióju­kat, de bizonyos feltételeiéhez kötöt­ték % ©`mek&is#£té* › mc^hadi* fását. Nevezetesen­ az állam és a főváros hozzájárulsát jkh­­ék oly­­képtn, hogy az áll/m adjon Meg­felelő riminyirégih babot és lisztet — ez u­óbbit úgy a kenyér­, print a Usztellárdshoz — a főváros pedig adjon futott helyiséget, fü­tóanyagot a főzéshez s beí­rasson rendelke­zésre megfelelő képzettségű sze­mélyzetet. Megjegyeztük, hogy az állata tavaly is kidolt habot és lisztet az akciónak, de csak kisegítéské­­pén, mert ez­­ élelmiszerek zöme amerikai eredetű volt. Hogy pedig itt nincsen jelentéktelen mennyi­ségről szób an­a álljon itt a követ­kező adat­ : A tavalyi akciónál a gyer­mekek az étkeztetési szezon alatt nem kevesebb, mint­ 160 tonna ke­­nyérlisztet és 150 tonna főlétlisztet fogepasztanak el. Természetesen ezt a mennyiséget­­most a magyar kint­hiány Keflt tudja az amerikai jöté­­­on­ysági akció­­rendelkezésére­ bo­csát­ani. - - Folynak a tárgyalások. Ugyanígy a­ főváros sem teljesít­heti az amerikai bizottság feltéte­leit. Helyiség és személyzet ugyan megvolna, — akint tavaly is —bár az amrikaiak­­'jótékonysága'a volt esskndőben mintegy­­négy‘és fél­ mil­lió koronájába terült a fővárosnak — de a fűt hanyag szóig­áltat ét áröl ez* idén, a legnagyobb á’dozatkészség dtcára sem lhet sző. Hiszen most a tani­ás is szünetel az iskolákban, ?»it nea tojjak turcai az t&ater*, | mehet, hogyen lehetne hát szószáz- I *­egyipt-szá­zh­atvait halai,nem konyha­i fűtőanyagának előteremtéséről. A tárgyalások a magyar hatósá­gok és az amerikai segélybizott­ság között most folyna­k ebben az nany­­ba­n, de — a jelek szerint — nincs sok remény ama, hogy meg egyesésre jussanak. A magyar hatóságok, a múlt évi akció tanulságaiból, arra, az eredményre jutottak, hogy nem volna szükség eznem­ is százhúszezer gyermeket étkeztetni, mezei a célt ugyanolyan intenzi­tással­ kielégí­tené, ha húsz-harmincezer gyermek kapna, ingyen ebédet. A „besorozott" gyermekek. Tavaly ugyanis az­­ történ­t, hogy a gyermekeie az amerikaiak orvo­sok köz­be­­jött­ével­­besorozták, és nem otthoni viszonyaik, anyagi helyzetük, életkörülményeik figye­lembevételével, hanem pusztán külső u tán, soványságuk vagy sá­padt,arcuk szerint osztották be in­gyen ebédre. Így történt azután, hogy sok olyan tehetős■ ukicsalá'­­gyermeke kapott leosztást, kik nem, csak, hogy nem szorultak rá, de nem is voltak hajlandók elfogyasz­­­tani a kevéssé változatos tömeg­­eledelt. Megtört­ént­­ilyenformán, hogy egy­ konyhán, ak­it ezer négy­száz gyermek számára főzték, ahíg jelent meg a­ déli étkezésnél ötszáz­­gyerek. S mivel az ételből sem a­­kísérő tanitőnőnek, sem a személy­zetitek issfn­ felgyisztasi, sem­ el-

Next