Kis Ujság, 1921. január (34. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-22 / 17. szám

... -|H ’J * U / ~ v­­ , ' _ Z_____________________________________________KIS lljiÁq ________________ 1921. január 22. nak előbb ismertetett általános alapjaira, az a­ntantállamoknak­ minden oly törekvésébe, amely a béke megóvására és az általános konszolidáció és megnyugvás elő­idézésére irányul, Magyarország harmonikusan beleilleszkedhet­ik. Az a vita, amely akörül forog, hogy a­ nagy ántant­ államok közül első­sorban melyiknek irányában őrien­,­tálódjunk, nézetem szerint tárgyta­lan, mert hisz a békeszerződés arán­ján mindig a szövetséges államok összességével állunk szemben és min­den politika, amely nem ebből a tényből indul, ki, eleve elhibázott ■volna. " Követeljük Baranya kiürítését. A külügyminiszter beszéde után Friehwitt Mátyás utal arra, hogy a bolseviki veszedelem külföldi lapok szerint engedett erejéből. Ugyan­annyi érv szól azonban ellene, mint mellette. Perlaky György követelte a­ kor­mány beavatkozását a Baranyában végbemenő eseményekbe. Graiz Gusztáv külügyminiszter­­megnyugtató kijelentései után az tertékezlet véget ért. A cenzúra ellen.­ ­ Értesülésünk szerint a nemzet­gyűlés megnyitása után erős moz­galom fog megindulni a cenzúra tel­jes eltörlése érdekében, de legalább némi enyhítés elérésére. Mint Balla Aladár, a m­ozgalom egyik vezetője kijelentette, erre már azért is szük­ség van, miután addig, amíg a cen­zúrát nálunk m­eddigi módon keze­lik, it külföld, mindig gyanús szem­mel fog ránk tekinteni, mert azt fogja hinni, hogy nekünk titkolni ■valónk van, még mindig puccspoli­­tikát űzünk és a cenzúra ennek a takargatására szolgál. A függetlenségi párt szervezkedése. A függetlenségi párt elhatározta, hogy a legközelebbi hetek valame­lyikén országos nagygyűlést tart, amelyre meghívják a függetlenségi párt vidéki szervezeteit is. A nagy­gyűlés szónokai Batthyány Tivadar gróf és Ábrahám Dezső lesznek. Hír szerint a nagygyűlésen nem­csak sok volt függetlenségi képvise­lő, de nagyszámú vidéki küldöttség is jelenik meg. Az előkészítő mun­kálatokat Batthyányn és Ábrahá­­mon kívül Zakariás, J­óssy, Farkas­­házi, Sümegi Vilmos, Bakonyi Sa­mu, Benedek János, Kobek Kornél Volt képviselők és Bartha Albert volt hadügyminiszter vezetik. A függetlenségi párt összekötte­tést keres Balthazár Dezső reformá­tus püspökkel is, akiben állítólag megvan a hajlandóság arra, hogy közösen dolgozzon a függetlenségi párttal és amennyiben e tárgyalá­sok eredményre vezetnek, a nagy­gyűlésen Balthazár Dezső is részt fog venni. Windischgraetz herceg Párisba utazott. Mint b­e­avatott forrásból értesü­lünk, Windischgraetz La­jos herceg Parisba utazott. A herceg tegnap előtt indult el Budapestről Bécsb­e, ahonnan holnap utazik tovább a francia főváros felé. Windischgraetz Bécsben találko­zik Vázsonyival, akivel beható ta­nácskozásokat fog folytatni a ma­gyar belpolitikai helyzetről is. Kis Újság telefonszámai. Szerkesztőség: 8—Sz. Kledó kivétel: 9-08. Vidéki ertsítés: 107-33. Jelentékenyen felemelik a gyógyszerek árát. Nem a gyógyszer, hanem a kiszolgálás fog megdrá­gulni. — Huszonötéves kiszolgálási árak. — Százhar­mincat, mérés egy zsemlyéért. Tíz százalékos eme­lést tervez a népjóléti minisztérium. — Gaál állam­titkár nyilatkozata. A „Kis Újság” tudósítójától. Ma, amikor minden még mindig a szinte óráról-órára való drágulás felé halad, ma nem is fog különö­sebb meglepetést kelteni az az ere­deti értesülésünk, hogy legközelebb ismét — és­pedig jelentős mérték­ben — emelni fogják a gyógyszerek árát. Az a szólás­mondás, hogy drága, mint a patika, ismét elfog­lalja, méltó helyét a köztudat­ban... A gyógyszerészek ugyanis hóna­pok óta mind gyakrabban fordul­tak beadványokkal a népjóléti mi­nisztériumhoz, amelyben a gyógy­szerek árának sürgető felemelését kérték, majd követelték. Beadvá­nyaikban, melyekben nem riadtak vissza a fenyegetőzéstől sem, pa­naszkodtak a drágaságról, az álta­lános áremelkedésről, a gyógyszer­árak folytonos és fölfelé gravitáló árhullámzásairól. Huszonötéves miniszteri rendelet. A gyógyszertári kiszolgálás dol­gában ugyanis m­a az a helyzet, hogy e téren ma is az 1876-ből való gyógyszertári kiszolgálási árakat szabályozó miniszteri rendelet van érvényben, így tehát a kiszolgálásért ma is csak azokat az árakat szaba­d fölszámítani a gyógyszertáraknak, amit 25 évvel ezelőtt állapítottak meg, így pl. a mérésért ma is csak két fillért kérhetnek. A gyógyszerész­nek ma tehát nem kevesebb, mint százharmincat mérést kell teljesíteni, hogy egy Zsemlcjére valót megkeressen. A porok töltögetéséért például négy fillért szabad számítani, a­ csomago­lásért ivat fillért — természetesen a csomagolási anyag, papír, doboz, zsineg stb. külön számít. Emelik az árakat. ■ Ehhez kell m­­ég számítani, hogy amikor huszonöt esztendővel eze­lőtt a­ miniszteri rendeletet kibo­csátották, akkor a gyógyszerész­segédek fizetése 150—170 korona volt havonta. Azóta azonban hatal­masan emelkedett a segédek fize­tése, mely ma ?­500—4000 koronára ég havonta. A Kis Újság munkatársa e­s ügy­ben felkereste ma az illetékes mi­nisztériumban Gaál Endre dr. ál­lamtitkárt, ki a gyógyszerészek követeléséről és a­ gyógyszerárak emelkedéséről a következő érdekes információt adta­ . — A gyógyszerészek valóban több beadványban kérték a gyógy­szerek árának felemelését és hivat­koztak a kiszolgálás valóban arány­talan olcsóságára. A gyógyszer­árak, illetve a kiszolgálás árának emeléséről valóban szó­­van a mi­nisztériumban s ez irányban most folynak a tárgyalások. Az éjszakai kiszolgálás ára — Az áremelés, eddigi számítá­saink szerint, nem fogja meghaladni a tíz százalékot. Ennek kapcsán egy érdekes terv is felmerült, az tudni­illik, hogy az általános áremelés he­lyett az éjszakai, kiszolgálás díját drágítsák meg — de, azt aztán borsósan — a gyógyszerészek. Bár ez is igazságtalan volna és ismét csak a­ szegényebb és a súlyos bete­geket sújtaná. — Maga az áremelés ténye és mértéke természetesen nem tő­lünk, hanem legel csorbán a köz­egészségügyi tanácstól függ. Mi csak az ő elvi elöntésük után határozha­tunk. Ez az elvi döntés, illetve az erre vonatkozó tárgyalások, a jelek szerint, több hétig el fognak még húzódni. fényes, Sztanykovszky Vassé-dü­heim vallomásai a Jsafeies-pertsen.­ ­ — Tanuk ellene és mellette. — A budapesti hadosztály-bíróság ma­ délelőtt folytatta Hadzsics szá­zados perének fötárgyalását. Elsőnek Fényes Lászlót hallgat­ták ki tanúként, aki elmondja ,hogy Hadzsicsot a hadügyminisztérium­ból ismeri. Arról nem tud, hogy ott Hadzsicsnak lényegesebb szerepe lett volna. A forradalom napjaiban nem látta . Okolicsányi védő kérdésére kije­lenti, hogy Hadzsicsot a forradalom alatt nem ismerte, a hadügyminisz­tériumban tisztességes ember­nek is­merte meg, akinek felforgató ten­denciái nem voltak. Vágó- W­ilh­elm Jenő elmondja, hogy a hadügyminisztériumban is­merte meg Hadzsicsot, azelőtt soha­sem látta, a *Nem­ akarok katonát látni*- szövegét Pogány és Linder szerkesztették. Hadzsics nem dicse­kedett előtte forradalmi szereplé­sével. Sztanykovszky Tibor az októberi forradalmi nap előtt ismerte meg Hadzsicsot. Egyszer a forradalom előtti napokban feljött a Gizellá­iért párt­helyiségbe, mint a honvé­delmi minisztérium törzstisztikará­nak megbízott­ja. Határozottan tudja, hogy azt mondta Hadzsics, hogyha ügyesek, akkor szerezhet­nek maguknak euieletee házakat, s tehát kvázi burkoltan mondotta,­­ hogy lehet lopni. Kóbek Kornél, ny. államtitkár­­ évek óta ismeri Hadzsicsot, de nem tudja, hogy a forradalom előkészí­tésében szerepe lett volna. Stoy Emil százados Hadzsicsot már a békéből ismeri, nemcsak hogy nem tart­ja szocialistának, ha­nem ellenkezőleg. A parancsőrt­iszti kinevezése után panaszkodott neki, hogy Linder részeges és olyan társa­ság veszi körül, amelyhez ő nincsen hozzászokva. Hacsak Géza vallomásában el­mondja, hogy Hadzsics mondotta neki, figyelmeztesse Bárt­ha hadügy­minisztert arra, hogy tartózkodjék azoktól a kétes elemektől, akik a hadügyminisztériumot megszállot­ták, mert különben nem sikerül ne­ki rendet teremteni. Hadász Lajos miniszteri taná­csos, ügyvéd, elmondotta, hogy azok a kétes elemek, akik a minisz­ter­elnökségre is fölmentek, arról panaszkodtak, hogy Hadzsics ki­ker­gette őket a hadügyminisztérium­ból. Csicsery Zsigmond tábornok vall­ja, hogy Hadzsics a legnagyobb lojalitással karolta fel a test­őrség ügyét. Hadzsics a tiszti becsületet tartotta irányadónak és a forra­dalmi mozgalmaktól távol állott. Apáthy Jenő dr. őrnagy-hadbíró elmondta, hogy Hadzsics tanítvá­nya volt a nagyváradi katonai isko­lában. Később a hadügyminiszté­riumban látta, ahol szolgálatát min­denkor híven teljesítette. Ezután a bíróság a tárgyalás folytatását holnap reggel 9 órái­a halasztotta, Apponifi Alb­ert párisi útja. (Fel akarta újítani a régi kapcsola­tokat.) Párisi szikra távirat jelenti • Ap­­■ponyi Albert gróf inter­jút adott az Ldair számára, amelyben kijelen­tette hogy utazásának sem hivata­los jellege, sem politikai célja nincs. Csupán csak fel akarta, használni az alkalmat, hogy a régi félbeszakadt kapcsolatokat felújíthassa. A népszö­­vetségi egyesület gyűlését mintegy tayok gyűlésének tartja, akik azért jöttek össze, hogy propagálják a né­pek szövetségének­­eszméjét; teg­nap még ellenségek voltak s ma már együttműködnek a civilizált világ újjáépítésén és haladásának előké­szítésén. Apponyi szombat este uta­zik Genfbe, ahol az ottani egyetem meghívására előadást fog tartani. Százdolláros bankóm szostterben. (Egy szegény asszony szerencséje. — Ajándéklónak is meg kell nézni, a fogát.) Az Amerikából érkezett szeretet­­adományok közt már egy ízben volt rá eset, hogy a­z ajándékruhák közt a megajándékozott egy na­gyobb bankót talált. Most, mint a Kis Ujság székesfehérvári tudósí­tója jelenti, ez az eset megismétlő­dött . Szabó Andrásné nyugdíjas özvegyeasszony Vanderbil Gladys akciójából kapott sz­vet tér­ben egy százdolláros bankjegyet talált. A Sze­gény özvegyasszony meglepetését az az aggodalom váltotta fel, el fog­ják-e hinni, hogy becsületes uton jutott a nagyértékű­ bankjegyhez? Megnyugtatására az amerikai misszió állíttatott ki számára iga­­zol­vány­t, amellyel felszerelve az­után a 100 dollárt hatvannyolcezer koronáért be is váltotta. Kemál pasa támadást kezdett a görögök ellen. — Megszállta Brusszát. — A­­Chicago Tribünes konstanti­nápolyi jelentése szerint Kemal pa­sa anatóliai, csapatai általános offen­­zivát kezdtek a görögök ellen. Állító­lag arra kényszerít­ették ez utóbbia­kat, hogy Izmidet kiürítsék. A törö­kök megszállták Brusszát. A kema­­listák szerint négyezerháromszáz gö­rög került fogságukba és tizenhét tábori ágyút, valamint nagy lőszer­­tartalékokat zsákmányoltak. Gazdáknak iparosoknak, munkáé­­bakaatceoka*, gaedaeág­i M?ÉgpPFj cipőkul és mindenféle cipő-árukat jiget minden mennyi*tízben, / A&r & legkitűnőbb minő- ( jf '­ségben szállít az évek Vt­i --nurf^ óta megbízhatónak elismert cég Miller L.K. és Tsa Budapest, IV., Károly-kömt 4. X. em. Kérje a 100. legújabb képes árjegyzéket.

Next