Kis Újság, 1921. február (34. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-26 / 46. szám

UXIY. *«W^L 46, *lálfc ^ | ,K1" S^m^’^bTM^ **" •Csonka Magyarország -­­ ország, egész Magyarország - mennyországé­ s k­ülügyminisz­­teleg Londonba részt vegyen a rében döntő ta­­jtrakelése előtt egybehívta a birodalmi gazda­sági tanácsot s az­nak tegnapi ülésén az összes német közgazda­­sági érdekeltségek képviseltették magukat. A tudósítások szerint ez az ülés szinte drámai lefolyású volt s az elnök, miután képet adott az ország általános helyze­téről, megállapította, hogy a né­met nép túlnyomó többsége azon az állásponton van, hogy többre becsüli a tisztességes halált az örök rabszolgaságnál. A német külügyminiszter a né­met népnek azt az álláspontját fogja hangoztatni Londonban, hogy Németország, mint egyetlen ember, visszautasítja azeárett és el nem bírható kötelezettségeket s tiltakozik a kivégeztetésnek ama szégyenletes formája ellen, amelyet számára kiválasztottak. És lelkére kötötte a német nem­zet Simonsnak, hogy csak ahhoz járuljon hozzá, amivel Német­ország létfeltételeit tényleg és igazán meg lehet menteni, meg lehet teremteni. Simons viszi ez üzenetet és megbízatása értelmében fog el­járni. Főleg pedig azt igazolja majd odakint, hogy Németország katonai tekintetben nem az, aki­nek az antant rémlátói festik. Mert voltaképen ez a tévhit és félelem az oka a Németországgal szemben követett könyörtelen eljárásnak. Részben attól félnek, hogy később nem lehet behajtani Németországon semmit, részben azt vélik, hogy a koldussá lett nép nehezebben fogja magát el­határozni újabb háborúra. Nem vitatjuk, helyes-e ez a gondolkodás, vagy éppen a for­dítottja az. Mind a két felfogást lehet védelmezni. Csak megálla­pítjuk, hogy a német nép­­állás­­foglalása becsületes, szép és im­pozáns. És megállapít­juk, hogy sok hasonlóságot látunk Német­ország és Magyarország­­sorsa kö­zött, amiből az következik,­­hogy nekünk sem igen lehet sok vá­lasztásunk a jövőt illetően. Ha tehát az elé a kérdés elé állítaná­,­nak bennünket, hogy az Örök rabszolgaságot akarjuk-e,­ vagy­­ a tisztességes halált, mi sem­ üzenhetnénk a győzőnek egyebet, mint » mxo&I­nsaaefc­­­ fr******A*R­bszolgaság 7 t­tt­ya férfi cigánygyerekek. kormányválság a kormány munka­rétege vitájának elhúzódása miatt. A mi­lisz­terein éle elked­­vetlenedett. Az uj szabadelvű blokk tárgyaiévá e jóvátételi bizottság az összes pártok kormányzatát akarja* '/T A nemzetgyűlésen ma élénk fel-.­­­öltést keltett ’az­ a­ hir, hogy Teleki Pál gróf m­iniszterelnököt éi kedvét leültette a kormány munkarendje fö­lötti vita elnyúlása és le akar m­on­­dani. Maga a miniszterelnök is ki­jelentette egy beszélget­és folya­mán, hogy tényleg gondol erre az eshetőségre." Bizélnek ezenkívül a kormány újjáalakításáról is, mely esetben a belügyi, közélelmezési, de esetleg a földmilítiésügyi tárcában is változás állna be. A munkások és polgárok szövetsége tárgyalt a de­­­­mokratákkal„ Tombazár Dezső püspök ma dél­előtt felkereste a nemzetgyűlésen Ugron Gábort és Bródy Ernő, hogy érdeklődjék oly irányban, mely fel­tét­elek mellett csatlakoznának a demokraták az új alakulathoz. A két demokrata vezér kijelentette, hogy most mér nem lehetnek kí­vánságaik az új párt munkaterve irányában, miután az alakulásnál, nem voltak jelen. Ez a kijelentés azonban inkább kifogásszámba mehet. A demokra­ták nem­­csatlakozhatnak Balthá­­zárékhoz, miután Vázsonyi Vilmos dr.', aki a le­gközelebbi napokban,Bu­dapestre érkezik, ahhoz a szabadel­vű párthoz kötötte le magát, mely­nek megalakít­ásáp Zichy János gróf fán -r . ;r:'mely már­a.meg* vftJA.'vá.? .- m 1-eVesedik. Ennek a pártok ter­vezői AyfQ#­yL Altert gróf, Wekerle Sán­­dor,­edereftyi Jó­zsef, Toleszley Jám­ád és több régi jpolitikus csatlakozását­ is remélik. A munkásbetegsegélyze­t jó ügye, . A szociáld­emo­krata­ párt képvi­seletében ma délelőtt Farkas István és Popper Sándor­ megjelentek­ a Házban, ahol először Ugrón, Gábor­ral és Bródy­ Ernővel majd Bemolák Nándorral tárgyaltak, aki tudvalevőleg Bevárd, Ágoston népjóléti miniszter a munkás­pénz­tár államosítását ajánló javaslatá­nak előadója. .Bemolák meg szere­tett volna egyezni a munkásság képviselőivel, akik azonban ragasz­kodnak a bengsegélypo önkormány­zatához.­­ A hiagoxoldpárt bizalmat szavazóié Nagyatádinak. A Bita­ Mzúr­ió­(s­zabadelvű­ párt tárgyalásaival kapcsolatban több lap éles támadást intézett nagy­atádi Szabó István ellen, akit össze­függésbe hoztak az új­­ alakulat­tal". - ." . .­­ . A kisgazdapárt ma esti értekez­letén foglalkozott ezekkel a táma­dásokkal és teljes bizalmáról Azto­­snotta vezérel, kijelentvén, hogy fi­­leslegesnek tartja, hogy­ minden egyes- ilyen, félre nem s­érthető­­cél­­zatú támadás esetében-, újra bizal­mat szavazzon. K­épen elítéli a párt a sajtó egy részének ebben az ügy­­ben tanuatatfo­g­ntartását és le­szögezi, hogy elég erősnek érzi ma­gát,­­ hogy a szabadelvű keresztény eszméket egyedül biztosítsa, amihez nincs szüksége más szabadelvű, ala­kulatok támogatására, melyek össze­tétele nem felel meg a párt felfogá­sának. Az értekezleten felszólalt nagy­atádi Szabó István is és kijelen­tette, hogy pártját semmiféle ala­kulathoz le nem fogja kötni annak beleegyezése nélkül. Ton­csányi Vilmos Pál ideiglenes belügyminiszter megígérte a cen­­zúra kritiditését, mellyel kapcsolat­ban törvényt készítenek elő a lapok cikkeinek szerzői felelősségéről. Szóba került a termés kakmai elszámoltatásának kérdése is, mely­re vonatkozólag a pert elhatározta, hogy legközelebbi értekezletére meghívja Vass József közélelmezési minisztert és határozott kijelenté­seket kér céljaira uézv°, mert ellen­kező eset­br­e a párt kénytelen lesz tőle bizalmát megsértni. Végül Szíj­ Bálint indítványt­erjesztett ,­ melyb­n követeli­ a katonai elszámoltatás megszüntetés­ét, a föld eform és kishaszonbérletek­ről szóló rendeleti utasítás megjele­nését és­ végrehajtását, a belügyrmi­­niszteri állás igazi kisgytra jpoliti-­ kussal való végleges h/itését. kiemidésszerü a­­ Zichy J&géWi-féle sau* ,, / bapetva, párt. A ^juoJ^-—Hadik-féle szabadelvű alakú as, értesül­ésünk szerint, nem időszerű,­ miután Hadik János gróf ezidőszerinnt nem haj­andó részt­­venni benne. Kísértetek történtek oly irányban, hogy elhatározását, megmásítsa, de ezek a fáradozások eaileig­um meddi tiesfatásiak.

Next