Kis Ujság, 1926. december (39. évfolyam, 14-39. szám)
1926-12-01 / 14. szám
1926 december 1 KIS ÚJSÁG Európai bonyodalommal fenyeget Ferdinánd király várható halála it !•M .v.r.: Titokzatos kezek szövik Közép-Európa új térképét Ferdinánd, a nagybeteg király Az utolsó két nap az egész világ figyelmét Bukarest felé irányította azzal a híradással, hogy haldoklik a románok királya. A királyi udvar kétségbeesetten cáfolt minden hírt, de a nagy titok mégis kipattant: Ferdinánd király súlyos rákbetegségben szenved s ha az orvosok erőfeszítése esetleg meg is tudja hosszabbítani az életét, napjai már meg vannak számlálva. Az Amerikában tartózkodó királynét sürgősen hazahívták. Hajója késik, mert az Óceánon óriási vihar dühöng s így csak a hét végén fog megérkezni a fejét vesztett román fővárosba. Románia legizgatóbb kérdése ma a trónöröklés Károly, a 33 éves trónörökös, Bratianu követelésére az elmúlt évben lemondott a trónról s az idén január 4-én a román parlament törvényt hozott, amelyben Károlyt tíz évre kitiltotta Románia területéről. Azóta az 5 éves Mihály herceg a trónörökös, aki mellé a parlament, minden eshetőségre elkészülve, háromtagú kormányzótanácsot rendelt. Bratianu terve eddig szépen sikerült, de most amikor a királykérdés valóban előtérbe nyomult, egyszerre lángolt föl minden ellenállás, titkolt elégedetlenség és más irányú akarat a mindenható Bratianu uralma ellen. Károly királyfi vidám és szabadgondolkodású ember volt, és Bratianut a végletekig elkeserítette avval a kijelentésével, hogy Erdélynek és Besszarábiának önállóságot kellene adni, az ország békéje érdekében. A tisztikarban és a katonaság körében sok híve van az elűzött trónörökösnek, mellette áll az egész nemzeti parasztpárt, amelynek vezető emberei, Maniu Gyula elnökletével éppen a napokban sürgették a királyfi visszahívását. Úgy látszik, hogy a kis Mihály hercegnek van a legkisebb pártja Romániában. Duca, volt külügyminiszter és a görögkeleti papság, csak akkor hajlandó a kiskorú herceg mellé állni, ha a kormányzótanácsban Mária királyné vezető szerepet kap. Ezzel szemben a politikusok másik csoportja azt szeretné, hogy a király halála után azonnal a királynét ültessék Románia uralkodói székébe. Ebben a bonyolult helyzetben a király súlyos állapotának hatása alatt Bukarest a rémhírek városa lett. Minden igaz és hamis hír futótűzként terjed el s a kormány szigorú intézkedései csak fokozzák a rémületet és az izgalmat. Bratianu lázasan dolgozik, mert tudja, hogy most következik életének legnagyobb küzdelme. Avarescu miniszterelnök egyelőre hűségesen követi az ő utasításait s vaskézzel iparkodik megakadályozni a belső zavargások kitörését. Goya belügyminiszter magához kérette a lapok szerkesztőit s megtiltotta, hogy a király állapotáról, vagy a trónöröklés kérdéséről bármit is írjanak. A telefon- és a távirócenzurát az egész országban életbe léptették. A hadseregben leváltják az összes Károly-párti főtiszteket. A főudvarmestert elküldötték a királyné elé, hogy a trónörökössel való találkozást megakadályozza. A késő éjjeli órákban a kormány hivatalos jelentést adott arról, hogy Károly királyfi visszatérését semmiesetre sem engedi meg. Az úton levő királyné viszont már a hajón kijelentette, hogy szükség esetén személyesen veszi kézbe az ország kormányzását. Ennyi megoldatlan, óriási kérdés méltán tartja izgalomban a román kedélyeket. Károly (Carol), a száműzött trónörökös Károly herceg és Lambrino Zizi A királyfi és a színésznő néhány évig együtt élt. Mellettük egyetlen gyermekük Mit jelent a román válság a világpolitikában ? Románia belső bajainál is érdekesebb és izgatóbb a kérdés, hogy ez a sok zavar milyen külpolitikai célokat és törekvéseket takar? Románia pénzügyei elképzelhetetlenül zavarosak s az ország nemzetközi tekintélye folytonosan csökken. Nincs más útja Romániának, mint erős és megbecsült szövetségeseket szerezni a maga megtépázott külső és belső ügyeinek egészséges rendezése érdekében. Ezt az egyet minden józan román politikus látja, és valamely végleges szövetségi forma kialakulásáért a belső békére is hajlandók lennének. Románia baráti szerződést kötött Olaszországgal, s ez a szerződés lett a kiinduló pontja az A magyar politikusok véleménye az új alakulásról Az utóbbi napokban Apponyi Albert gróf jászberényi levele sürgette a magyar királykérdés elintézését Ottó királyfi javára. Erre válaszolt Bethlen István gróf miniszterelnök, mikor így nyilatkozott : „ Apponyi nem ismeri el, hogy a kétkamarás országgyűlés más alkotmányjogi természettel bírjon, mint az eddigi nemzetgyűlés. De hát ki más volna jogosítva a királykérdés megoldására, mint maga a nemzet? ■ Másnap a váci polgárok előtt Andrássy Gyula gróf újból célzásokat tett titokban készülő tervekre és a királykérdésről ezt mondotta . 3 új román külpolitikának. Az olaszok vezére, Mussolini erélyes és cselekvő ember, azok felé a nemzetek felé fordult, amelyektől új szövetség megteremtését remélni lehet. Mussolini új Középeurópát akar létesíteni, Olaszország, Németország, Magyarország, Jugoszlávia és Románia összefogásával. Ez a szövetség új világhatalom lenne, amely egyformán tudna dacolni minden keleti és nyugati támadással szemben. Ha az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem a bankügy és a vasutak ezen az óriási területen egységesen és megértéssel dolgoznak, akkor új virágzás és új gazdagság nőne ki Európa földjéből. Albrecht királyi herceg Ezekbe a reménységekbe és a jövőnek ebbe a fölvillanó képébe kapcsolódnak bele mindazok a politikai tervezgetések, amelyek a külföldi lapokat hetek óta foglalkoztatják. Köztük bennünket is közelről érdekelhet az a regényes házassági híresztelés, amelyről a Kis Újság is részletesen megemlékezett. Az egész világsajtó tárgyalta Albrecht főherceg és Iliána román királyi hercegnő házassági tervét, avval a hozzáadással, hogy ez a házasság a magyarromán unió alapja lehetne. Mária királyné házasítási terve azért érdekes, mert az elűzött görög király felesége s a szerb király felesége is a román király leányai. Ha tehát Albrecht főherceg csakugyan elvenné Iliána hercegnőt, akkor a rokoni kötelékek alapján három ország tartozna össze, sőt az új alakulás hatása alatt Görögország is biztosan visszaállítaná a királyságot. Az utolsó választáson a királypártiak és a köztársaság hívei úgyis egyforma arányszámban kerültek be a görög parlamentbe. Iliána román királykisasszony