Kis Ujság, 1927. február (40. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
1927 február 1 KIS ÚJSÁG Elnökválasztás az országgyűlésen A képviselőttáz mai ilése Orafi Jenő, a népszerű korelnök nyitotta meg a mai ülést és rendreutasította azokat a hangoskodó szociáldemokratákat, akik Héjjas Ivánt olyan nagy zajjal és sértegetésekkel fogadták szombaton. Ezután az igazoló osztályok előadói tettek jelentést arról, hogy 216 képviselő 237 megbízólevelet mutatott be, amelyek közül tizenöt petíció miatt és kilenc egészen lényegtelen formahibák miatt lett kifogásolva. MEGVÁLASZTJÁK A HÁZ ELNÖKSÉGÉT Ezután a korelnök a napirend szerint elrendelte a szavazást a házelnök megválasztására. A szavazatok összeszámlálása után a korelnök megállapítja, hogy összesen 144 szavazatot adtak le, ezek közül 137 Zsitvay Tiborra esett, hét szavazólap üres volt. Ennélfogva Zsitvay Tibort a Ház megválasztott elnökének jelenti ki. Ezzel áttértek az alelnökök választására. Leadatott 150 szavazat. Puky Endre kapott 147, Huszár Károly 135 szavazatot. Nyolc szavazólap üres volt, így tehát a Ház alelnökeivé Puky Endre és Huszár Károly képviselők választattak meg. A korelnök ezzel az ülést öt percre felfüggeszti. A szavazatok összeszámlálása után a korelnök kihirdeti az eredményt. A Ház 6 jegyzői állására a következő képviselőket választották meg : Esztergályos Jánost 130, Ornegei Miklóst 139, Héjj Imrét 138, Perlaky Györgyöt 140, Petrovics Györgyöt 143 és Urbanics Kálmánt 141 szavazattal. A háznagyi tisztségre Karafiáth Jenőt választották meg. Grafl Jenő felszólítja az elnökség tagjait, hogy helyeiket foglalják el. ZSITVAY ELNÖK SZÉKFOGLALÓJA A korelnök beszéde közben a jobboldali keresztfolyosón megjelent Zsittvay Tibor, a megválasztott elnök, díszmagyarban. Mögötte alelnöktársai, a háznagy és a jegyzők. A képviselőház ugyanis ragaszkodott a régi hagyományokhoz, ezért határozták el, hogy a megválasztott elnök díszmagyarban vonul az elnöki emelvényre és vele együtt az egész megválasztott tisztikar is elfoglalja az elnöki emelvényt, amint ez a múltban történt. Zsitvay Tibort és elnöktársait, Puky Endrét és Huszár Károlyt meleg tüntetéssel fogadták a képviselők. Az elnök megköszönte a nagy megtiszteltetést az egész tisztikar nevében. Pártokon felül állva kívánják szolgálni a nemzet egyetemes érdekét. Kéri a hazafiak támogatását és hiszi, hogy vele lesz a tiszta szándékot látó Úristen. (Élénk taps és éljenzés.) Gyönyörű szavakat mondott ezután a magyar alkotmány nemes múltjáról és jelentőségéről A jogfolytonosság hívének vallotta magát. Meg kell becsülnünk nemzeti függetlenségünket. Kéri a képviselőket, hogy tárgyilagosak maradjanak. A jogtisztelet, a felelősségérzet, a kötelességtudás egyre szélesebb térfoglalását valljuk és a közjog iránti érzéknek a parlamenterizmus megbecsülésének föltámadását. (Helyeslés.) Mindezt abban a meggyőződésben, hogy a hagyományos erények gyarapodása mellett a magyar alkotmány lényegéhez tartozó szabadságjogok párhuzamos kibontakozása nem maradhat el. Századok néznek ránk a magyar múltból kérdő szemmel: hűséges sáfárjai leszünk-e nemzeti függetlenségünknek, amelyért annyi vér omlott . Az új életre hivatott nemzet jövendő százada, is felénk tekintenek : akarjuk-e, tudjuk-e megvetni egy jobb, boldogabb, megelégedettebb magyar korszak alapjait ? Viharfelleges magyar éjszakában járunk, amelynek borúja végkép el nem oszlik addig, amíg csak szentkoronánk régi fényében nem ragyog fel újra. (Éljenzés.) A magyar szentkorona teljes fényéhez pedig az is hozzátartozik, hogy világítson be minden magyar házba, minden kunyhóba, minden pinceodúba, minden küzködő, minden hajléktalan és minden kenyörtelen magyar ember gondterhes életét**! a szociális magárzás és gondoskodás, az emberi összetartás és a mindebből összetevődő nemzeti egyetértés szelleme (Élénk helyeslés, éljenzés és taps az egész Házban.) Ezek a kötelességek töltsék el a t. Házat, Isten áldását kérem munkálkodásunkra és a házszabályok alkotmányos kezelésére eltökélve a képviselőház elnöki székét elfoglalom.(Hosszas éljenzés.) Ma volt a felsőház első ülése is. A legkorábban és legpontosabban József királyi hercegek jelentek meg. Azután egyszerre érkeztek Albrecht főherceg és Leio Immánuel főrabbi. A felsőház elnökévé 179 szavazattal egyhangúlag Wlassies Gyula bárót választották meg. Alelnökök Széchenyi Bertalan gróf és Thaly Ferenc lettek. Wlassies Gyula báró fekete selyem díszmagyarban foglalta el az elnöki széket. Megállapította, hogy az ország jelentős lépést tett a jogfolytonosság felé. A megreformált felsőház szervesen illeszkedik bele az első magyar alkotmány szellemébe. Se alulról, se felülről jövő nyomásnak nem fognak engedni. Áttér ezután az elnök a felsőház jelentőségének közjogi ismertetésére és behatóan fejti ki azt, hogy a magyar alkotmány, amely nem papíron hevenyészve jött létre, egyedülálló történelmi alkotmány, amint azt a legkiválóbb külföldi jogászok is egyhangúan elismerik. A teljes pártatlanság, lelkiismeretesség és a nemzet érdekében való önzetlen munkálkodás legyen a felőház működése a jövőben. • Veszedelmesnek ártanám, ha az érdekképviselet jelszava alatt egyes csoportok a törvényhozás termében csak a külön érdekek képviselőinek tartanák magukat. Itt a Ház minden egyes tagjának, bármely jogcímen foglal is helyet, egyenlő joggal a nemzeti egyetemesség nagy közérdekét kell szolgálnia. (Élénk helyeslés.) A legnagyobb bűn a nemzet rétegei között kiélezni az ellentéteket, kiélezni a szakadékokat, külön világokat teremteni. Nekünk egy világot kell alkotni és az legyen a nemzet összefoglaló nagy közös érdeke. (Élénk helyeslés). Alkotmányunk sáncain belül se nemzetiség, se vallás, se pártkülönbség nincs, megbonthatatlan és szent szálak azok, melyek minket a magyar közjog legnagyobb kincséhez, a szentkoronához Ezután az elnök fölszólította azokat a képviselőket, akik több mandátumot kaptak, hogy nyolc nap alatt jelentsék be, hogy melyiket tartják meg. Majd szép beszéddel elbúcsúztatta a választás óta elhunyt két képviselőt? Neuberger Ferencet és Jászai Samut. Elhatározták, hogy a Ház jegyzőinek számát eggyel szaporítják, de a fizetésüket leszállítják, hogy az államnak ez ne kerüljön többe. Igen helyes, hogy a képviselők magukon kezdik a takarékostűznek. Örök büszkeségünk, hogy a feudalizmus és patriarchális magánjogok régi századaiban mi a szentkorona tanában már az állam közjogi színvonalára tudtunk emelkedni. A kétkamarás rendszerben a mi egyik feladatunk a túlzó és felforgató, az elhamarkodott törekvésekkel a csaknem rendszerint nagy igazságtalanságokkal járó, hangulatsugallta, rögtönös törvényhozói szándékokkal szemben a fenntartó erőt képviselni. A mi feladatunk a különböző politikai irányzatok között a mérséklés, a kiegyenlítés lehetőségének biztosítása. Dessewffy Aurél gróf országbíró, a legitimista főrendek nevében jogfenntartó nyilatkozatot olvasott fel a törvényes király elvitathatatlan jogigényéről, de örömmel üdvözölte az új fesőházt. Ezután Sztarecsányi Lajos egri érsek szólott, aki azon óhaját fejezte ki, hogy minél előbb helyreálljon az a jogfolytonosság, amelyben a nemzet a maga akaratát a királlyal egyetértésben fejezi ki. Bethlen István gróf fenntartotta a nemzetgyűlésben kifejtett álláspontját. Balhazár Dezső debreceni református püspök a kormányzót és a kormányt üdvözli az elért eredményekért. A jogfolytonosság tárgyalásával együtt elő fog kerülni az összes vallásfelekezetek közös óhajaként az 1848. évi XX. tc. becsületes, igazságos végrehajtása, a viszonosság és az egyenlőség alapelvei szerint. Minden alkotásnak lelke és ereje a békesség, békesség pedig csak az igazság alapján lehet, a vallásfelekezetek között is. Megválasztották háznagynak Pakovszky Endrét, jegyzők pedig a következők lettek: gróf Bethlen Pál, Borbély György, Báni Balázs tábornok, Joanonics Pál, Khuen- Héderváry Károly gróf, Kilhne Lóránt, Latinovics Endre, Wekerle Sándor 139 szavazattal. A felsőház mai ülése Gazdanap Cegléden ——~ KI- ♦*» * -©»—------ Ünnepi külsőségek közt és a magyar gazdatársadalom előkelőségeinek élénk részvétele mellett zajlott le vasárnap Cegléden a gazdanap, amelyen a földmívelésügyi miniszter képviseletében Plusz államtitkár és a honvédelmi minisztérium részéről Szaplonczay huszáralezredes jelent meg. Képviselve volt a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági Sparrtára és a Ceglédi Gazdasági Egyesület is. Az ünnepi gyűlést a városháza nagytermében Dobos nagybirtokos elnöklete alatt tartották meg. Az első felszólaló Rudnyánszky Ferenc huszárszázados volt, aki hazai lótenyésztésünk helyzetéről szomorú képet nyújtott. Visszapillantást vetett a háború és különösen a román megszállás következtében a tenyészanyagban beállott rettenetes romlásra és megjelölte azokat a módokat, amelyek különösen a lóállomány minőségbeli megjavítását eredményezhetik. A vitában Gesszelyi-Nagy László kamarai igazgató, Dobos, Klassek Ödön és mások vettek részt. Plusz Béla államtitkár kiemelte felszólalásában, hogy Magyarország még mostani szomorú helyzetében is vezető szerepet, tölt be Európában a lótenyésztés terén. Az egy Németországot kivéve, sehol sem érik el a mi nívónkat e tekintetben. Nálunk szerzi be lószükségletét Oroszország, Törökország, Románia és minden remény megvan arra, hogy Olaszország is nálunk fog vásárolni a közeljövőben. Az erre vonatkozó tárgyalások már folyamatban vannak. Magas színvonalú vitát eredményezett Város Mihály előterjesztése a kukoricamoly kötelező irtására vonatkozólag. A kukoricamoly 1926-ban 35—40 százalékos kárt okozott és az idén előreláthatólag még nagyobb lesz a pusztítása. A földmívelésügyi miniszter rendelete ugyan kötelezővé teszi a kukoricaszárak (ezekben telel át a moly hernyója) elégetését, azonban az Alföld fában szegény vidékein ez nem vihető keresztül, mert úgyszólván egyedüli tüzelőanyaga a gazdáknak a tengeri szára. Klassek Ödön a szárak beföldezését ajánlotta. Többen a száraknak takarmányozási célokra gépekkel való feltépegetésében látták a megoldást. A vita eredményeit a Kamara a földmívelésügyi minisztériumhoz fogja felterjeszteni. A lóértékesítés kérdéséről Várady József gazdasági egyesületi titkár referált. A gyűlés után díszlakoma fejezte be a gazdanapot. 3 Csökkentsék sürgősen az adókat az ellenzék és a külpolitika Az országgyűlés megnyitása után az ellenzék mindjárt kérdést akar intézni a kormányhoz, hogy mennyire jutottak előre a románokkal, a szerbekkel és az olaszokkal a tárgyalások. Azt is szóvá akarja tenni az ellenzék, hogy az állami bevételek többletével mit akar tenni a kormány, mert egyes hírek szerint öt hónap alatt 759 miliárddal, több adó folyt be, mint amennyit előirányoztak. Általános óhaj, hogy minél előbb szavazzák meg az adócsökkentést. Bod János pénzügyminiszter ma határozottan kijelentette, hogy a képviselőház érdemleges munkája során, először az adócsökkentésről, szóló javaslat kerül tárgyalás alá. A javaslat lényegében változatlanul az, amit annak idején a kormány még a nemzetgyűlés elé terjesztett. Amint a Ház egyes szakbizottságait megválasztotta, a pénzügyi bizottság azonnal megkezdi a javaslat tárgyalását, ami valószínűleg már csütörtökön megtörténhet. A bizottság munkája után rövidesen a képviselőház érdemleges tárgyalására kerül sor.