Kis Ujság, 1927. február (40. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

1927 február 1 KIS ÚJSÁG Elnökválasztás az országgyűlésen A képviselőttáz mai i­lése Orafi Jenő, a népszerű korelnök nyitotta meg a mai ülést és rendreutasította azokat a hangoskodó szociáldemokratákat, akik Héjjas Ivánt olyan nagy zajjal és sértegetésekkel fogadták szombaton. Ezután az igazoló osztályok előadói tettek jelentést arról, hogy 216 képviselő 237 megbízó­levelet mutatott be, amelyek közül tizenöt petíció miatt és kilenc egészen­ lényegtelen formahibák miatt lett kifogásolva. MEGVÁLASZTJÁK A HÁZ ELNÖKSÉGÉT Ezután a korelnök a napirend szerint elren­delte a szavazást a házelnök megválasztására. A szavazatok összeszámlálása után a korelnök megállapítja, hogy összesen 144 szavazatot adtak le, ezek közül 137 Zsitvay Tiborra esett, hét szavazó­lap üres volt. Ennélfogva Zsitvay Tibort a Ház megválasztott elnö­kének jelenti ki. Ezzel áttértek az alelnökök választására. Leadatott 150 szavazat. Puky Endre kapott 147, Huszár Károly 135 szavazatot. Nyolc szavazólap üres volt, így tehát a Ház alelnökeivé Puky Endre és Huszár Károly képviselők választattak meg. A korelnök ezzel az ülést öt percre felfüggeszti. A szavazatok összeszámlálása után a korelnök kihirdeti az eredményt. A Ház 6 jegyzői állására a következő képviselőket választották meg : Esz­tergályos Jánost 130, Ornegei Miklóst 139, Héjj Imrét 138, Perlaky Györgyöt 140, Petrovics Györ­gyöt 143 és Urbanics Kálmánt 141 szavazattal. A háznagyi tisztségre Karafiáth Jenőt választották meg. Grafl Jenő felszólítja az elnökség tagjait, hogy helyeiket foglalják el. ZSITVAY ELNÖK SZÉKFOGLALÓJA A korelnök beszéde közben a jobboldali ke­resztfolyosón megjelent Zsittvay Tibor, a megválasz­tott elnök, díszmagyarban. Mögötte alelnöktársai, a háznagy és a jegyzők. A képviselőház ugyanis ragaszkodott a régi hagyományokhoz, ezért hatá­rozták el, hogy a megválasztott elnök díszmagyar­­ban vonul az elnöki emelvényre és vele együtt az egész megválasztott tisztikar is elfoglalja az elnöki emelvényt, amint ez a múltban történt. Zsitvay Tibort és elnöktársait, Puky Endrét és Huszár Károlyt meleg tüntetéssel fogadták a kép­viselők. Az elnök megköszönte a nagy megtiszteltetést az egész tisztikar nevében. Pártokon felül állva kívánják szolgálni a nemzet egyetemes érdekét. Kéri a hazafiak támogatását és hiszi, hogy vele lesz a tiszta szándékot látó Úristen. (Élénk taps és éljenzés.) Gyönyörű szavakat mondott ezután a magyar alko­tmány nemes múltjáról és jelentőségé­ről A jogfolytonosság hívének vallotta magát. Meg kell bec­sülnünk nemzeti függetlenségünket. Kéri a képviselőket, hogy tárgyilagosak maradja­nak. A jogtisztelet, a felelősségérzet, a kötelesség­tudás egyre szélesebb térfoglalását valljuk és a köz­jog iránti érzéknek a parlamente­rizmus megbecsü­lésének föltámadását. (Helyeslés.) Mindezt abban a meggyőződésben, hogy a hagyományos erények gyarapodása mellett a magyar alkotmány lényegé­hez tartozó szabadságjogok párhuzamos kibonta­kozása nem maradhat el. Századok néznek ránk a magyar múltból kérdő szemmel: hűséges sáfárjai leszünk-e nemzeti függetlenségünknek, amelyért annyi vér omlott . Az új életre hivatott nemzet jövendő százada,­ is felénk tekintenek : akarjuk-e, tudjuk-e megvetni egy jobb, boldogabb, megelégedettebb magyar korszak alapjait ? Viharfelleges magyar éjszakában járunk, amely­nek borúja végkép el nem oszlik addig, amíg csak szentkoronánk régi fényében nem ragyog fel újra. (Éljenzés.) A magyar szentkorona teljes fényéhez pedig az is hozzátartozik, hogy világítson be minden magyar házba, minden kunyhóba, minden pince­­odúba, minden küzködő, minden hajléktalan és minden kenyörtelen magyar ember gondterhes életét**! a szociális magárzás és gondoskodás, az emberi összetartás és a mindebből össze­tevődő nemzeti egyetértés szelleme (Élénk helyeslés, éljenzés és taps az egész Házban.) Ezek a kötelességek töltsék el a t. Házat, Isten áldását kérem munkálkodásunkra és a ház­szabályok alkotmányos kezelésére eltökélve a kép­viselőház elnöki székét elfoglalom.(Hosszas éljenzés.) Ma volt a felsőház első ülése is. A legkorábban és legpontosabban József királyi hercegek jelentek meg. Azután egyszerre érkeztek Albrecht főherceg és Leio Immánuel főrabbi. A felsőház elnökévé 179 szavazattal egyhangú­lag Wlassies Gyula bárót választották meg. Alelnö­­kök Széchenyi Bertalan gróf és Thaly Ferenc lettek. Wlassies Gyula báró fekete selyem díszmagyar­­ban foglalta el az elnöki széket. Megállapította, hogy az ország jelentős lépést tett a jogfolytonosság felé. A megreformált felsőház szervesen illeszkedik bele az első magyar alkotmány szellemébe. Se alulról, se felülről jövő nyomásnak nem fognak engedni. Áttér ezután az elnök a felsőház jelentőségének közjogi ismertetésére és behatóan fejti ki azt, hogy a magyar alkotmány, amely nem papíron heve­nyészve jött létre, egyedülálló történelmi alkot­mány, amint azt a legkiválóbb külföldi jogászok is egyhangúan elismerik. A teljes pártatlanság, lelki­ismeretesség és a nemzet érdekében való önzetlen munkálkodás legyen a felőház működése a jövő­ben. • Veszedelmesnek ártanám, ha az érdek­képviselet jelszava alatt egyes csoportok a törvényhozás termében csak a külön érdekek képviselőinek tartanák magukat. Itt a Ház minden egyes tagjának, bármely jog­címen foglal is helyet, egyenlő joggal a nemzeti egyetemesség nagy közérdekét kell szolgálnia. (Élénk helyeslés.) A legnagyobb bűn a nemzet rétegei között kiélezni az ellentéteket, kiélezni a szakadékokat, külön világokat teremteni. Nekünk egy világot kell alkotni és az legyen a nemzet össze­foglaló nagy közös érdeke. (Élénk helyeslés). Alkot­mányunk sáncain belül se nemzetiség, se vallás, se pártkülönbség nincs, megbonthatatlan és szent szálak azok, melyek minket a magyar közjog leg­nagyobb kincséhez, a szentkoronához Ezután az elnök fölszólította azokat a képvise­lőket, akik több mandátumot kaptak, hogy nyolc nap alatt jelentsék be, hogy melyiket tartják meg. Majd szép beszéddel elbúcsúztatta a választás óta elhunyt két képviselőt?­­ Neu­berger Ferencet és Jászai Samut. Elhatározták, hogy a Ház jegyzőinek számát eggyel szaporítják, de a fizetésüket leszállítják, hogy az államnak ez ne kerüljön többe. Igen helyes, hogy a képviselők magukon kezdik a takarékos­tűznek. Örök büszkeségünk, hogy a feudalizmus és patriarchális magánjogok régi századaiban mi a szentkorona tanában már az állam közjogi szín­vonalára tudtunk emelkedni. A kétkamarás rendszerben a mi egyik felada­tunk a túlzó és felforgató, az elhamarkodott törek­vésekkel a csaknem rendszerint nagy igazságtalan­ságokkal járó, hangulatsugallta, rögtönös törvény­hozói szándékokkal szemben a fenntartó erőt kép­viselni. A mi feladatunk a különböző politikai irányzatok között a mérséklés, a kiegyen­lítés lehetőségének biztosítása. Dessewffy Aurél gróf országbíró, a legi­timista főrendek nevében jogfenntartó nyilatkozatot olvasott fel a törvényes király elvitathatatlan jog­igényéről­, de örömmel üdvözölte az új fesőházt. Ezután Sztarecsányi Lajos egri érsek szólott, aki azon óhaját fejezte ki, hogy minél előbb helyre­álljon az a jogfolytonosság, amelyben a nemzet a maga akaratát a királlyal egyetértésben fejezi ki. Bethlen István gróf fenntartotta a nemzet­gyűlésben kifejtett álláspontját. Balhazár Dezső debreceni református püspök a kormányzót és a kormányt üdvözli az elért ered­ményekért. A jogfolytonosság tárgyalásával együtt elő fog kerülni az összes vallásfelekezetek közös óhajaként az 1848. évi XX. tc. becsületes, igazságos végrehajtása, a viszonosság és az egyenlőség alap­elvei szerint. Minden alkotásnak lelke és ereje a békesség, békesség pedig csak az igazság alapján lehet, a vallásfelekezetek között is. Megválasztották háznagynak Pakovszky Endrét, jegyzők pedig a következők lettek: gróf Bethlen Pál, Borbély György, Báni Balázs tábornok, Joanonics Pál, Khuen- Héderváry Károly gróf, Kilhne Lóránt, Latinovics Endre, Wekerle Sándor 139 szavazattal. A felsőház mai ülése Gazdanap Cegléden ——~ KI- ♦*» * -©»—------­ Ünnepi külsőségek közt és a magyar gazdatár­sadalom előkelőségeinek élénk részvétele mellett zaj­lott le vasárnap Cegléden a gazdanap, amelyen a föld­­mívelésügyi miniszter képviseletében Plusz államtit­kár és a honvédelmi minisztérium részéről Szaplonczay huszáralezredes jelent meg. Képviselve volt a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági Sparrtára és a Ceglédi Gazda­sági Egyesület is. Az ünnepi gyűlést a városháza nagytermében Dobos nagybirtokos elnöklete alatt tartották meg. Az első felszólaló Rudnyánszky Ferenc huszárszázados volt, aki hazai lótenyésztésünk helyzetéről szomorú képet nyújtott. Visszapillantást vetett a háború és különösen a román megszállás következtében a tenyész­­anyagban beállott rettenetes romlásra és megjelölte azokat a módokat, amelyek különösen a lóállomány minőségbeli megjavítását eredményezhetik. A vitában Gesszelyi-Nagy László kamarai igaz­gató, Dobos, Klassek Ödön és mások vettek részt. Plusz Béla államtitkár kiemelte felszólalásában­, hogy Magyarország még mostani szomorú helyzetében is vezető szerepet, tölt be Európában a lótenyésztés terén. Az egy Németországot kivéve, sehol sem érik el a mi nívónkat e tekintetben. Nálunk szerzi be lószük­­ségletét Oroszország, Törökország, Románia és minden remény megvan arra, hogy Olaszország is nálunk fog vásárolni a közel­jövőben. Az erre vonatkozó tárgyalá­sok már folyamatban vannak. Magas színvonalú vitát eredményezett Város­­ Mihály előterjesztése a kukoricamoly kötelező irtására vonatkozólag. A kukoricamoly 1926-ban 35—40 szá­zalékos kárt okozott és az idén előreláthatólag még nagyobb lesz a pusztítása. A föld­mívelésügyi miniszter rendelete ugyan köte­lezővé teszi a kukoricaszárak (ezekben telel át a moly hernyója) elégetését, azonban az Alföld fában szegény vidékein ez nem vihető keresztül, mert úgyszólván egyedüli tüzelőanyaga a gazdáknak a tengeri szára. Klassek Ödön a szárak beföldezését ajánlotta. Többen a száraknak takarmányozási célokra gépekkel való feltépegetésében látták a megoldást. A vita eredmé­nyeit a Kamara a földmívelésügyi minisztériumhoz fogja felterjeszteni. A lóértékesítés kérdéséről Várady József gazda­­sági egyesületi titkár referált. A gyűlés után díszlakoma fejezte be a gazdanapot. 3 Csökkentsék sürgősen az adókat az ellenzék és a külpolitika Az országgyűlés megnyitása után az ellenzék mindjárt kérdést akar intézni a kormányhoz, hogy mennyire jutottak előre a románokkal, a szerbek­kel és az olaszokkal a tárgyalások. Azt is szóvá akarja tenni az ellenzék, hogy az állami bevételek többletével mit akar tenni a kor­mány, mert egyes hírek szerint öt hónap alatt 759 miliárddal, több adó folyt be, mint amennyit előirá­nyoztak. Általános óhaj, hogy minél előbb szavaz­zák meg az adócsökkentést. Bod János pénzügyminiszter ma határo­zottan kijelentette, hogy a képviselőház érdem­leges munkája során, először az adócsökkentésről, szóló javaslat kerül tárgyalás alá. A javaslat lénye­gében változatlanul az, amit annak idején a kor­mány még a nemzetgyűlés elé terjesztett. Amint a Ház egyes szakbizottságait megválasztotta, a pénzügyi bizottság azonnal megkezdi a javaslat tárgyalását, ami valószínűleg már csütörtökön meg­történhet. A bizottság munkája­ után rövidesen a képviselőház érdemleges tárgyalására kerül sor.

Next