Kis Ujság, 1927. április (40. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
1927 április 1 szélve a kisgazdákról. Az ország rákfenéje a vámpolitika. Óriási védővámokkal biztosítjuk az ipari cikkek magas árát idehaza, holott ezen vámtételek nélkül a posztó, a perbál, a vas, a patkó, a szög, a kasza és minden ipari cikk sokkal olcsóbb volna. Az ország minden jövedelme a földből származik, mégis a mezőgazdaságra és a földre rakjuk a legnagyobb terheket, pedig már most is roskadozik alatta. Iparpolitikánk teljesen helytelen, mert a petróleumkartelnek és a többi karteleknek vámpolitikája miatt szenved az egész ország. Nyolcmillió gazdaember és fogyasztó szenved azért, hogy két-háromszáz kiváltságos gyáros busás jövedelmeket vágjanak zsebre. Az iparvédelem címén nem lehet tönkretenni a magyar mezőgazdaságot. Agrárpolitikát kell folytatni, mert különben elpusztul az ország. Gaál Gaszton után egy szociáldemokrata szónok következett, mégpedig a győri Malasics Géza, aki azt fejtegette, hogyha már az ezerholdas gazdák is panaszkodnak, mennyivel több oka van a panaszra a szegény munkásnak. Ezután nagy külpolitikai fejtegetésekbe bocsátkozott, védelmezte a kínai forradalom vezéreit, szidta az angolokat, gyalázta az olasz fasisztákat és azt követelte, hogy Szerbia felé közeledjünk. Beszéde végén figyelmeztette a kormányt, hogy ne csatlakozzék semmiféle olyan blokkhoz, amely végeredményben háborúra vezet s követelte, hogy a köztársasági korteskedést is tegyék szabaddá az országban. Ülés vége hat órakor. KIS ÚJSÁG Kétszeresére fokozhatják holdanként termésüket a kisgazdák, ha nagy táblákban művelik a földet Az Országos Többtermelési Liga érdekes tervei A falu népe bizonyára hallott már anégy évvel ezelőtt megalakult és Földes Béla nyugalmazott miniszterelnöklete alatt működő Országos Többtermelési Ligáról. Ez a liga a Többtermelés tízparancsolata címmel érdekes röpiratot juttatott a községekbe. Több mint 330 kísérleti telepet is tart fenn az ország egyes vidékein, ahol az okszerű és legújabb gazdálkodás szép eredményeit mutatják be. A Liga csütörtökön délután tartotta évi közgyűlését és elnöki megnyitójában Földes Béla többek között felemlítette, hogy minden darab föld tulajdonképen annyit ér, mint amennyire értékes annak megművelője. A mezőgazdasághoz épen anynyira szükségesek tehetséges emberek, mint akár az iparhoz, akár a kereskedelemhez. Szükséges azonban, hogy könnyebbé és kényelmesebbé tegyék a földön dolgozó emberek munkáját. A Liga a külföldi ilyen irányú kísérletekre fel is hívta a földmívelésügyi miniszter figyelmét. Azután Bokor József igazgató mutatta ki érdekes számokkal, hogy a Liga mintatelepein csaknem kétszer annyit hozott a föld, mint a szomszédos kisbirtokokon. Igen nagy baj azonban, hogy a műtrágyát, a gőzöket és a traktort nem tudják kellő eredménnyel használni a kisbirtokosok, mert a nagybirtok hoszszú és széles tábláival szemben földjeik kis terjedelműek. Nagyon szép eredményeket lehetne elérni a községenkénti termelő csoportok egyesítésével, melynél a szétszaggatott kisgazdaságokat három-négy csoportba osztva, külön őszi, tavaszi, takarmány- és egyéb táblákba egyesítenék, természetesen anélkül, hogy a földtulajdonos szabad rendelkezése birtoka fölött megszűnnék. Ennek a szervezkedésnek azonban a gazdák kívánságára kellene történnie, úgy hogy az eredményesebb termelés előnyeit látva, mindenki jól járjon. Ebben az ügyben és a Duna-Tisza csatorna megépítése érdekében szintén felterjesztést intéz az Országos Többtermelési Liga a földmívelési kormányhoz. A műtrágya, mezőgazdasági gépek és nemesített vetőmag elterjedésének egyik nagy akadálya a széttagolt sok kisbirtok, amely azonban a Liga tervének megvalósulása esetén kétszeresre növelhetné termését. Több más érdekes javaslatot is kidolgozott a Liga vezetősége és a hozzáforduló kisgazdáknak szívesen ad útbaigazításokat, ha Budapesten, IV., Duna utca 1. szám alatti helyiségében leveleikkel felkeresik. A felsőház is elfogadta a biztosítási javaslatot ! A felsőházban ma nagy és éles vita volt a biztosítóintézetekről szóló törvényjavaslatról. Elöljáróban Pesthy Pál igazságügyminiszter mondott nagyobb beszédet a javaslat védelmére. Meg kellett csinálni ezt a törvényjavaslatot, mert a gyakorlatban nagy zűrzavar keletkeznék és a bírói joggyakorlat sem volt egységes. A felsőházi ellenzék részéről gróf Hadik János mondott igen éles beszédet a biztosítási kartel ellen. A törvényjavaslat csak a régi biztosítási intézeteket védelmezi meg, de a biztosításokat fizetőket nem. Már jelek vannak arra, hogy a kartel emelni akarja a biztosítási díjakat. Nem szabad monopóliumokat teremteni. Nem szabad engedni a biztosítottak kiuzsorázását. A kormánynak az volna a kötelessége, hogy ne a nagy biztosító intézetek, hanem a biztosítók, a gyengébbek mellé álljon. A felügyeleti hatóságoknak szigorúbbaknak kellene lenni egyes biztosító intézetekkel szemben. A biztosítási ügynökök ellen panaszkodik. Nagy Ferenc egyetemi tanár, nyugalmazott igazságügyminiszter vette védelmébe a javaslatot. Ismeri a külföldi biztosítási törvényeket. Nálunk elfajult a biztosítási rendszer. Szabad versenyt kell engedni a biztosítás terén. Most nyolcvan biztosító társaság dolgozik az országban az ügynökök csúnya és piszkos konkurrenciájával. Utána gróf Somssich László szintén a javaslat ellen beszélt, mint az FMGE elnöke. A gazdák ellenzik ezt a javaslatot. Ez tévedés. Bernáth István szerint a javaslat szociális, gazdasági és erkölcsi szempontból helyes. Most Bod János pénzügyminiszter szólalt föl, aki azzal okolta meg a törvényjavaslat szükségességét, hogy a biztosító társaságok vagyona leromlott. Hadik János gróf újból fölszólal és kifogásolta, hogy a külföldről itt letelepedett biztosító társaságok ellen kell főképen megvédeni a magyar gazdák érdekeit. Mikor szavazásra került a dolog, Hadik gróf közbeszólt: — Ellenpróbát, kérek ! Wlassics erre felállással szavaztatott. Nagy többség állott fel, köztük József főherceg és József Ferenc főherceg fa, . Az ellenpróba alkalmával nagy feltűnést keltett, hogy az egy sorban ülő négy kisgazda felsőházi tag : Molnár János, Mészáros István, Sámik József és Bálint György, mintha vezényszóra történt volna, egyszerre emelkedtek fel a javaslat ellen szavazni. Összesen huszonketten szavaztak a javaslat ellen, köztük természetesen Hadik János gróf, továbbá Zichy Aladár gróf, Somssich László gróf, Edelsheim Gyulay Lipót gróf, Szirmay Sándor gróf, Károlyi Gyula gróf és még mások. Wlassics elnök ezután a biztosítási javaslatot általánosságban elfogadottnak jelentette ki. A részletes tárgyalás során gróf Hadik János tovább vitatkozott, de végül mégis megszavazták a javaslatot. LETÁRGYALTÁK A BELVÍZI HAJÓKAT IS Wlassics elnök ezután megkérdezte a Házat, hogy miután a következő törvényjavaslathoz csak egy szónok iratkozott fel, nem volna-e helyes most letárgyaltatni azt. Általános helyeslésre rögtön elő is vették a belvízi hajók lajstromozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek bemutatója: Hermann kereskedelemügyi miniszter nem volt jelen az ülésen. Igaz Béla, Baranya vármegye küldöttjének hozzászólása után a felsőház egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Végül a felsőház vita nélkül fogadta el az O. K. II. kötvényeinek biztosításáról szóló javaslatot is. Wlassics elnök, mielőtt az ülést bezárta volna, szóvátette, hogy többen kifogásolták az ülések elhúzódását. Éppen ezért bejelenti, hogy ezentúl a felsőház csak délután kettőig fog tárgyalni. A rendszer tehát az lesz, hogy délelőtt tíz órakor kezdik az ülést és délután kettőkor fejezik be. Csak ha valamelyik tárgy bővebb megvitatást igényel, fognak tárgyalni délután is. A felsőház ülése délután negyed négy órakor ért véget. 3 Megérkezett Franciaországból a hatodik munkáscsoport Ma reggel érkezett Hegyeshalomra a franciaországi munkások hatodik szállítmánya, amely 71 emberből áll. Ebből 29 férfi, 25 nő és 17 gyermek. A munkásokat a határállomáson végrehajtott vizsgálat után a déli gyorsvonattal Győrbe szállították az orvosi megfigyelő táborba. Illetékes helyről ismételten felhívják a közönség figyelmét arra, hogy akik hazaérkezett hozzátartozóik számára lakást vagy munkaalkalmat kívánnak biztosítani, ezt a szándékukat jelentsék be a helybeli rendőrhatóságnál mely a bejelentést illetékes helyre fogja juttatni. A hazaérkezett munkások neve, foglalkozása és magyarországi lakóhelye a következő : Csányi Lajos gépkezelő (Felsőgalla), Csányi Sándor szabó és Csányi Sándorné Merkl Hermina, valamint Csányi Sándor és Csányi Irén kiskorú gyermekeik (Budapest, Luther utca 1-b), Ferenczi Mihály vasesztergályos és Ferenczi Mihályné Giesner Erzsébet, valamint Ferenczi György és Ferenczi István kiskorú gyermekeik (Budapest, Fehérvári út 112.), Fischer László munkás és Fischer Lászlóné Grauer Frida (Eötvös utca 44.), Földvári Rezső technikus (Újpest, Szentgellért utca 4.), Gráf László hivatalnok és Gráf Lászlóné Ulrich Mária (Budapest, Krisztina-körút 121.), Grossovitz Fülöp munkás (Miskolc, Zsolnai-kapu 22.), Gríin■wald Jenő fényező (Budapest, Karpfenstein-utca 2-b), Guttmann Dezsőné Köpf Mária (Budapest, Király, utca 16.) és Guttmann Vilmos kiskorú gyermeke, Hausner István vasesztergályos (Pécs, Akácfa utca 3.), Heimann Lajos motorszerelő (Újpest, Kossuth utca 70.), Herdán László munkás (Budapest, Rákóczi út 82.), Imre Lajos géplakatos és Imre Lajosné Sztracsek Zsófia és Imre József kiskorú gyermekük (Berettyó,újfalu), Kaiser Mihály munkás (Budapest, Szomlyutca 12.), Kemény Mórné Somogyi Regina szabónő (Budapest, Lujza utca 23.), Knauss Mátyás lakatos, Knauss Mátyásné Löke Katalin, valamint Knauss Ernő, Knauss Irén és Knauss László kiskorú gyermekeik (Győr, Ágyúgyártelep 12.), Kósa Sándor fényező (Somlyószőlős), Kramarik Lajos lakatos, Kramarik Lajosné Marék Erzsébet és Kramarik Ilona kiskorú gyermekük (Rákospalota, Imre utca 12.), Kramer Rezső nyugalmazott ellenőr, Kramer Rezsőné Nagy Irma (Rákospalota, Tavasz utca 1.), Kulcsár Erzsébet és Kulcsár Raimond Kázmér kiskorú gyermeke (Budapest, Fehérvári út 145.), Márki Gabriella munkásnő (Budapest, Tömő utca 60.), Massai Rezső asztalos és Massai Ferenc kiskorú gyermeke (Újpest, Lőrinc-utca 113.), Mesei Áron asztalos (Újpest, Megyeri-út 14.), Pallér Mór munkás (Budapest, Rózsa-utca 18.), Pallér* Mórné Spitzer Margit és kiskorú gyermeke Pallér Edit (Budapest, Dembinszky-utca 50.), Pantzer Márkus munkás (Budapest, Lujza-utca 16.), Pendlik Mihály lovász, Pendlik Mihály és Pendlík Irén kiskorú gyermekei (Tatatóváros), Ravasz Margit (Budapest, üllői, út 76.), Steiner Laura varrónő (Budapest, Nagydiófautca 11.), Tolnai Gáborné Rosenberg Ilona háztartásbeli (Budapest, Mester utca 13.), Tóth Ilona tanuló (Budapest, Auguszta-telep 30.), Tóth Károlyné Kincs Sarolta háztartásbeli (Budapest, Auguszta-telep 30.), Ungár Béla kereskedő, Ungár Béláné Ungár Margit és kiskorú gyermekük Ungár Ervin (Budapest, Visy Imre utca 14.), Wagner Béláné Nemes Mária háztartásbeli (Győr, Ágyúgyár-telep 18.), Fischer János bádogos, Fischer Jánostal Fuchs Róza (Szarvas), Geber Mihály napszámos, Gebei* Mihályné Böhm Anna és három kiskorú gyermeke (Környe), Lukács Lajos műszerész (Újpest), Réfy Egyed kőműves, Réfy Egyedné Molnár Mária háztartásbeli (Bakonysáp), Tóth Ferenc munkás (Rákospalota). A SZEDŐK SZAKSZERVEZETE Londonban nagygyűlést tartott, ahol óriási szótöbbséggel kimondották, hogy elítélik az általános sztrájkot. Határozatilag fogadták el minden ilyen sztrájkmozgalomnak a megbélyegzését.Kimondották, hogy az általános sztrájk évekre menőleg visszavetette a munkások fejlődését. Az elmúlt évek közgazdasági életét megnyomorító bányászsztrájkok virágzó szakszervezeteket tettek tönkre. Elköltötték a vagyonukat, elveszítették a tagokat, bizonytalan jövő elé néznek és újra kell kezdeniük a szervezkedés munkáját. Ezért kimondja a nyomdászszakszervezet, hogy nem engedi magát többé az általános sztrájk örvényébe rántani. Rendkívüli fontossága van az angol nyomdászszervezet határozatának, mert hiszen Angliában éppen úgy, mint a többi országokban, a nyomdászszervezet vezet a többi összes munkásegyesületek között a műveltségben és kulturáltságban. A legtanultabb és öntudatosabb munkásokat mindig a nyomdásziparosok között lehet találni. Északamerikában is a nyomdásziparosok, vagyis nyomdászszervezetek voltak azok, akik annak idején kezdeményezői voltak annak a mozgalomnak, amely Párisban fejeződött be, amikor az összes északamerikai munkások bejelentették a nemzetközi munkásszakszervezetnek, hogy egyetemlegesen kilépnek a nemzetközi szövetségből, indokolásul azt hozták föl,hogy ezekben a válságos időkben nem engedheti meg magának egy országnak a munkássága se azt, hogy nemzetközi szervezeteknek legyen a tagja. A munkásságparc rellisen alapon kell szenveskednie. "