Kis Ujság, 1927. április (40. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

1927 április 1 szél­ve a kisgazdákról. Az ország rákfenéje a vám­politika. Óriási védővámokkal biztosítjuk az ipari cikkek magas árát idehaza, holott ezen vámtételek nélkül a posztó, a perbál, a vas, a patkó, a szög, a kasza és minden ipari cikk sokkal olcsóbb volna. Az ország minden jövedelme a földből származik, mégis a mezőgazdaságra és a földre rakjuk a leg­nagyobb terheket, pedig már most is roskadozik alatta. Iparpolitikánk teljesen helytelen, mert a petróleumkartelnek és a többi karteleknek vám­politikája miatt szenved az egész ország. Nyolcmillió gazdaember és fogyasztó szen­­­­ved azért, hogy két-háromszáz kiváltságos gyáros busás jövedelmeket vágjanak zsebre. Az iparvédelem címén nem lehet tönkretenni a magyar mezőgazdaságot. Agrárpolitikát kell foly­­tatni, mert különben elpusztul az ország. Gaál Gaszton után egy szociáldemokrata szó­nok következett, még­pedig a győri Malasics Géza, aki azt fejtegette, hogyha már az ezerholdas gaz­dák is panaszkodnak, mennyivel több oka van a panaszra a szegény munkásnak. Ezután nagy kül­politikai fejtegetésekbe bocsátkozott, védelmezte a kínai forradalom vezéreit, szidta az angolokat, gyalázta az olasz fasisztákat és azt követelte, hogy Szerbia felé közeledjünk. Beszéde végén figyelmez­tette a kormányt, hogy ne csatlakozzék semmiféle olyan blokkhoz, amely végeredményben háborúra vezet s követelte, hogy a köztársasági korteskedést is tegyék szabaddá az országban. Ülés vége hat órakor. KIS ÚJSÁG Kétszeresére fokozhatják holdanként­ termésüket a kisgazdák, ha nagy táblákban művelik a földet Az Országos Többtermelési Liga érdekes tervei A falu népe bizonyára hallott már a­­négy év­vel ezelőtt megalakult és Földes Béla nyugalma­zott miniszter­elnöklete alatt működő Országos Többtermelési Ligáról. Ez a liga a Többtermelés tízparancsolata címmel érdekes röpiratot juttatott a községekbe. Több mint 330 kísérleti telepet is tart fenn az ország egyes vidékein, ahol az okszerű és legújabb gazdálkodás szép eredményeit mutatják be. A Liga csütörtökön délután tartotta évi köz­gyűlését és elnöki megnyitójában Földes Béla töb­bek között felemlítette, hogy minden darab föld tulajdonképen annyit ér, mint amennyire értékes an­nak megművelője. A mezőgazdasághoz épen any­­nyira szükségesek tehetséges emberek, mint akár az iparhoz, akár a kereskedelemhez. Szükséges azon­ban, hogy könnyebbé és kényelmesebbé tegyék a föl­dön dolgozó emberek munkáját. A Liga a külföldi ilyen irányú kísérletekre fel is hívta a földmívelés­­ügyi miniszter figyelmét. Azután Bokor József igazgató mutatta ki ér­dekes számokkal, hogy a Liga mintatelepein csaknem kétszer annyit hozott a föld, mint a szomszédos kisbirtoko­­kon. Igen nagy baj azonban, hogy a műtrágyát, a gőz­öket és a traktort nem tudják kellő eredménnyel használni a kisbirtokosok, mert a nagybirtok hosz­­szú és széles tábláival szemben földjeik kis terjedel­műek. Nagyon szép eredményeket lehetne elérni a községenkénti termelő csoportok egyesítésével, mely­nél a szétszaggatott kisgazdaságokat három-négy cso­portba osztva, külön őszi, tavaszi, takarmány- és egyéb táblákba egyesítenék, természetesen anélkül, hogy a földtulajdonos szabad rendelkezése birtoka fölött megszűnnék. Ennek a szervezkedésnek azonban a gazdák kívánságára kellene történnie, úgy hogy az ered­ményesebb termelés előnyeit látva, mindenki jól járjon. Ebben az ügyben és a Duna-Tisza csatorna megépítése érdekében szintén felterjesztést intéz az Országos Többtermelési Liga a földmívelési kor­mányhoz. A műtrágya, mezőgazdasági gépek és nemesített vetőmag elterjedésének egyik nagy aka­dálya a széttagolt sok kisbirtok, amely azonban a Liga tervének megvalósulása esetén kétszeresre növelhetné termését. Több más érdekes javaslatot is kidolgozott a Liga vezetősége és a hozzáforduló kisgazdáknak szívesen ad útbaigazításokat, ha Budapesten, IV., Duna­ utca 1. szám alatti helyiségében leveleikkel fel­keresik. A felsőház is elfogadta a biztosítási javaslatot ! A felsőházban ma nagy és éles vit­a volt a biztosító­intézetekről szóló törvényjavaslatról. Elöljáróban Pesthy Pál igazságügyminiszter mondott nagyobb beszédet a javaslat védelmére. Meg kellett csinálni ezt a törvényjavaslatot, mert a gya­­korlatban nagy zűrzavar keletkeznék és a bírói jog­­gyakorlat sem volt egységes. A felsőházi ellenzék részé­ről gróf Hadik János mondott igen éles beszédet a biz­tosítási kartel ellen. A törvényjavaslat csak a régi biz­­tosítási intézeteket védelmezi meg, de a biztosításokat fizetőket nem. Már jelek vannak arra, hogy a kartel emelni akarja a biztosítási díjakat. Nem szabad mono­póliumokat teremteni. Nem szabad engedni a biztosí­tottak kiuzsorázását. A kormánynak az volna a köte­lessége, hogy ne a nagy biztosító intézetek, hanem a biztosítók, a gyengébbek mellé álljon. A fel­ügyeleti hatóságoknak szigorúbbaknak kellene lenni egyes biztosító intézetekkel szemben. A biztosítási ügynökök ellen panaszkodik.­­ Nagy Ferenc egyetemi tanár, nyugalmazott igaz­ságügyminiszter vette védelmébe a javaslatot. Ismeri a külföldi biztosítási törvényeket. Nálunk elfajult a biztosítási rendszer. Szabad versenyt kell engedni a biztosítás terén. Most nyolcvan biztosító társaság dol­gozik az országban az ügynökök csúnya és piszkos konkurrenci­áj­ával. Utána gróf Somssich László szintén a javaslat ellen beszélt, mint az FMGE elnöke. A gazdák ellenzik ezt a javaslatot. Ez tévedés. Bernáth István szerint a javaslat szociális, gaz­dasági és erkölcsi szempontból helyes. Most Bod János pénzügyminiszter szólalt föl, aki azzal okolta meg a törvényjavaslat szükségességét, hogy a biztosító tár­saságok vagyona leromlott. Hadik János gróf újból fölszólal és kifogásolta, hogy a külföldről itt letelepedett biztosító társaságok ellen kell főképen megvédeni a magyar gazdák érdekeit. Mikor szavazásra került a dolog, Hadik gróf közbeszólt: — Ellenpróbát, kérek ! Wlassics erre felállással szavaztatott. Nagy több­ség állott fel, köztük József főherceg és József Ferenc főherceg fa, . Az ellenpróba alkalmával nagy feltűnést kel­tett, hogy az egy sorban ülő négy kisgazda felsőházi tag : Molnár János, Mészáros István, Sámik József és Bálint György, mintha vezényszóra történt volna, egyszerre emelkedtek fel a javaslat ellen szavazni. Összesen huszonketten szavaztak a javaslat ellen, köztük természetesen Hadik János gróf, továbbá Zichy Aladár gróf, Somssich László gróf, Edelsheim Gyulay Lipót gróf, Szirmay Sándor gróf, Károlyi Gyula gróf és még mások. Wlassics elnök ezután a biztosítási javaslatot álta­lánosságban elfogadottnak jelentette ki. A részletes tárgyalás során gróf Hadik János tovább vitatkozott, de végül mégis megszavazták a javaslatot. LETÁRGYALTÁK A BELVÍZI HAJÓKAT IS Wlassics elnök ezután megkérdezte a Házat, hogy miután a következő törvényjavaslathoz csak egy szó­nok iratkozott fel, nem volna-e helyes most letárgyal­­tatni azt. Általános helyeslésre rögtön elő is vették a belvízi hajók lajstromozásáról szóló törvényjavaslatot, amely­nek bemutatója: Hermann kereskedelemügyi minisz­ter nem volt jelen az ülésen. Igaz Béla, Baranya vármegye küldöttjének hoz­zászólása után a felsőház egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Végül a felsőház vita nélkül fogadta el az O. K. II. kötvényeinek biztosításáról szóló javaslatot is. Wlassics elnök, mielőtt az ülést bezárta volna, szóvátette, hogy többen kifogásolták az ülések elhú­zódását. Éppen ezért bejelenti, hogy ezentúl a felsőház csak délután kettőig fog tárgyalni. A rendszer tehát az lesz, hogy délelőtt tíz órakor kezdik az ülést és dél­­után kettőkor fejezik be. Csak ha valamelyik tárgy bővebb megvitatást igényel, fognak tárgyalni dél­­után is. A felsőház ülése délután negyed négy órakor é­rt véget. 3 Megérkezett Franciaországból a hatodik munkáscsoport Ma reggel érkezett Hegyeshalomra a franciaországi munkások hatodik szállítmánya, amely 71 emberből áll. Ebből 29 férfi, 25 nő és 17 gyermek. A munkáso­kat a határállomáson végrehajtott vizsgálat után a déli gyorsvonattal Győrbe szállították az orvosi meg­figyelő táborba. Illetékes helyről ismételten felhívják a közönség figyelmét arra, hogy akik hazaérkezett hozzá­tartozóik számára lakást vagy munkaalkalmat kívánnak biztosítani, ezt a szándékukat jelentsék be a helybeli rendőr­hatóságnál mely a bejelentést illetékes helyre fogja juttatni. A hazaérkezett munkások neve, foglalkozása és magyarországi lakóhelye a következő : Csányi Lajos gépkezelő (Felsőgalla), Csányi Sán­dor szabó és Csányi Sándorné Merkl Hermina, vala­mint Csányi Sándor és Csányi Irén kiskorú gyerme­keik (Budapest, Luther­ utca 1-b), Ferenczi Mihály vasesztergályos és Ferenczi Mih­ályné Giesner Erzsébet, valamint Ferenczi György és Ferenczi István kiskorú gyermekeik (Budapest, Fehérvári­ út 112.), Fischer László munkás és Fischer Lászlóné Grauer Frida (Eöt­­vös­ utca 44.), Földvári Rezső technikus (Újpest, Szent­­gellért­ utca 4.), Gráf László hivatalnok és Gráf Lászlóné Ulrich Mária (Budapest, Krisztina-körút 121.), Gross­­ovitz Fülöp munkás (Miskolc, Zsolnai-kapu 22.), Gríin­­■wald Jenő fényező (Budapest, Karpfenstein-utca 2-b), Guttmann Dezsőné Köpf Mária (Budapest, Király, utca 16.) és Guttmann Vilmos kiskorú gyermeke, Hausner István vasesztergályos (Pécs, Akácfa­ utca 3.), Heimann Lajos motorszerelő (Újpest, Kossuth­ utca 70.), Herdán László munkás (Budapest, Rákóczi­ út 82.), Imre Lajos géplakatos és Imre Lajosné Sztracsek Zsófia és Imre József kiskorú gyermekük (Berettyó,­újfalu), Kaiser Mihály munkás (Budapest, Szom­ly­­utca 12.), Kemény Mórné Somogyi Regina szabónő (Budapest, Lujza­ utca 23.), Knauss Mátyás lakatos, Knauss Mátyásné Löke Katalin, valamint Knauss Ernő, Knauss Irén és Knauss László kiskorú gyerme­keik (Győr, Ágyúgyártelep 12.), Kósa Sándor fényező (Somlyószőlős), Kramarik Lajos lakatos, Kramarik Lajosné Marék Erzsébet és Kramarik Ilona kiskorú gyermekük (Rákospalota, Imre­ utca 12.), Kramer Re­zső nyugalmazott ellenőr, Kramer Rezsőné Nagy Irma (Rákospalota, Tavasz­ utca 1.), Kulcsár Erzsébet és Kulcsár Raimond Kázm­ér kiskorú gyermeke (Buda­pest, Fehérvári­ út 145.), Márki Gabriella munkásnő (Budapest, Tömő­ utca 60.), Massai Rezső asztalos és Massai Ferenc kiskorú gyermeke (Újpest, Lőrinc-utca 113.), Mesei Áron asztalos (Újpest, Megyeri-út 14.), Pallér Mór munkás (Budapest, Rózsa-utca 18.), Pallér* Mórné Spitzer Margit és kiskorú gyermeke Pallér Edit (Budapest, Dembinszky-utca 50.), Pantzer Márkus munkás (Budapest, Lujza-utca 16.), Pendlik Mihály lovász,­ Pendlik Mihály és Pendlík Irén kiskorú gyer­mekei (Tatatóváros), Ravasz Margit (Budapest, üllői, út 76.), Steiner Laura varrónő (Budapest, Nagydiófa­­utca 11.), Tolnai Gáborné Rosenberg Ilona háztartás­­beli (Budapest, Mester­ utca 13.), Tóth Ilona tanuló (Budapest, Auguszta-telep 30.), Tóth Károlyné Kincs Sarolta háztartásbeli (Budapest, Auguszta-telep 30.), Ungár Béla kereskedő, Ungár Béláné Ungár Margit és kiskorú­­­ gyermekük Ungár Ervin (Budapest, Visy Imre­ utca 14.), Wagner Béláné Nemes Mária háztartásbeli (Győr, Ágyúgyár-te­­lep 18.), Fischer János bádogos, Fischer Jánostal Fuchs Róza (Szarvas), Geber Mihály napszámos, Ge­bei* Mihályné Böhm Anna és három­ kiskorú gyermeke (Környe), Lukács Lajos műszerész (Újpest), Réfy Egyed kőműves, Réfy Egyedné Molnár Mária háztar­tásbeli (Bakonysáp), Tóth Ferenc munkás (Rákos­­palota). A SZEDŐK SZAKSZE­RVEZETE Londonban nagy­gyűlést tartott, ahol óriási szótöbbséggel kimondot­ták, hogy elítélik az általános sztrájkot. Határoza­­tilag fogadták el minden ilyen sztrájkmozgalom­­nak a megbélyegzését.­­Kimondották, hogy az álta­lános sztrájk évekre menőleg visszavetette a mun­kások fejlődését. Az elmúlt évek közgazdasági éle­­tét megnyomorító bányászsztrájkok virágzó szak­­szervezeteket tettek tönkre. Elköltötték a vagyonu­­kat, elveszítették a tagokat, bizonytalan jövő elé néznek és újra kell kezdeniük a szervezkedés mun­káját. Ezért kimondja a nyomdászszakszervezet, hogy nem engedi magát többé az általános sztrájk örvényébe rántani. Rendkívüli fontossága van az angol nyomdászszervezet határozatának, mert hi­szen Angliában éppen úgy, mint a többi országok­ban, a nyomdászszervezet vezet a többi összes munkásegyesületek között a műveltségben és kul­turáltságban. A legtanultabb és öntudatosabb mun­kásokat mindig a nyomdásziparosok között lehet találni. Északamerikában is a nyomdásziparosok, vagyis nyomdászszervezetek voltak azok, akik an­nak idején kezdeményezői voltak annak a mozga­lomnak, amely Párisban fejeződött be, amikor az összes északamerikai munkások bejelentették a nemzetközi munkásszakszervezetnek, hogy egye­temlegesen kilépnek a nemzetközi szövetségből, in­dokolásul azt hozták föl,­­hogy ezekben a válságos időkben nem engedheti meg magának egy ország­­nak a munkássága se azt, hogy nemzetközi szerve­zeteknek legyen a tagja. A munkásságparc rellisen alapon kell szenveskednie.­ "

Next